Foglalkoztatás-felügyeleti eljárás során kiszabható munkaügyi bírságok


A foglalkoztatás-felügyeleti hatóságra vonatkozó szabályokat, az ellenőrzés menetét, valamint a lehetséges szankciók mértékét és kiszabásának feltételeit a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény, továbbá a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről a 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet határozza meg.

A kiszabható munkaügyi bírságokra vonatkozó részletszabályok kapcsán a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzése a foglalkoztató személyének megállapítására, a foglalkoztatási jogviszony minősítésére, a foglalkoztatási szabályok, valamint a foglalkoztatási támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségek megtartására terjed ki. Az eljárás csak hivatalból indulhat és abban az esetben, ha a hatóság jogsértést tapasztal közigazgatási szankció alkalmazása mellett közigazgatási intézkedést tehet. A szabályok alapján viszonylag egyszerű elkerülni a bírságot, hiszen egyes esetekben, ha az eljárási határidőkön belül a foglalkoztató teljesíti elmaradt kötelezettségeit, akkor a hatóság nem szabhat ki ellene bírságot.

Mérlegelésen alapuló munkaügyi bírság

A hatóság mérlegelési jogkörében munkaügyi bírságot szabhat ki, melynek legkisebb összege harmincezer forint. A munkaügyi bírság összegét az egy eljárásban feltárt jogszabálysértések figyelembevételével határozza meg a hatóság [115/2021. (III.10.) Korm. rend. 18. § (1)-(3) bek.]. A bírság felső határa természetes személyek esetén egymillió forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén tízmillió forint lehet. A bírság összege a felére csökken, ha a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába a hatósági eljárás megindításának napját megelőző 3 éven belül közigazgatási bírságszankciót megállapító döntést nem jegyeztek be [2017. évi CXXV. törvény 10. § (2) és (4) bek.].

Kötelező munkaügyi bírság

Kötelező a munkaügyi bírság kiszabása, ha

  • a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztotta,
  • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételeket – ideértve a gyermekmunka tilalmára vonatkozó rendelkezéseket – megsértette,
  • a munka díjazására vonatkozó rendelkezéseket megsértette (kivéve az ellenőrzés megkezdésekor felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt álló foglalkoztatót),
  • hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytatott munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet, vagy
  • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő jognyilatkozatok alakszerűségének megsértésével színlelt szerződést kötött [115/2021. (III.10.) Korm. rend. 18. § (4) bek.], továbbá, ha
  • a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet, vagy annak következményeképpen környezetkárosodás, környezetszennyezés vagy környezetveszélyeztetés következett be,
  • kiskorú személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor,
  • a jogsértésre – kora, anyagi és szociális helyzete, fogyatékossága, egészségi állapota, megváltozott munkaképessége, cselekvőképességének korlátozása miatt – különösen kiszolgáltatott személlyel szemben került sor [2017. évi CXXV. törvény 9. § (3) bek.].

Nem szabható ki munkaügyi bírság, ha a foglalkoztató

  • a létesítésre/megszűnésre/megszüntetésre vonatkozó bejelentési kötelezettséget a hatósági ellenőrzés megkezdéséig teljesítette,
  • a bejelentésére vonatkozó kötelezettséget külön jogszabály szerint helyette más teljesíti, és a hatósági ellenőrzés megkezdéséig az ehhez szükséges adatokat átadta,
  • kifizeti az elmaradt ellenértéke az eljárás során kitűzött határidőn belül,
  • színlelt szerződés esetén a jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a tényleges foglalkoztatásnak megfelelően, a hatósági ellenőrzés megkezdéséig teljesítette [115/2021. (III.10.) Korm. rend. 18. § (5) bek].

Tételes munkaügyi bírság

A hatóságnak tételes munkaügyi bírságot kell kiszabnia harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása, valamint a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás körében a posting szabályainak és a foglalkoztató adatszolgáltatási kötelezettségének megsértése miatt is. Az adatszolgáltatási kötelezettséget kivéve, a bírság összegét a foglalkoztatottanként, a minimálbér alapulvételével kell megállapítani [115/2021 (III.10.) Korm rend. 19. §].



Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 28.

Sokba kerülhet a munkáltatónak a szerződés el nem olvasása

Két friss és precedensképes bírósági döntést mutat be az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője, melyekben a jogvita elkerülhető lett volna, ha a munkáltató kellő körültekintéssel jár el, és elolvassa a munkavállalója munkaviszonyának megszüntetéséhez kapcsolódó dokumentumokat.

2022. szeptember 27.

Heti pihenőidő

Az a 40 órát el nem érő időszak, melyre nem osztották be a munkavállalót munkavégzésre, nem tekinthető heti pihenőidőnek, mivel nem alkalmas a heti regenerálódáshoz szükséges időtartam funkcióját betölteni. Heti pihenőidőnek csupán a heti 40 órát elérő vagy ezt meghaladó időtartam minősül, így a munkaidőkeret átlagában is csak a 48 órát egybefüggően kitevő időtartam vehető figyelembe – a Kúria eseti döntése.

2022. szeptember 26.

Kamerás megfigyelés a munkahelyen

Gyakorta előfordul, hogy a munkáltatók a munkavállalók ellenőrzése érdekében vagy vagyonvédelmi célokból kamerákat helyeznek el a munkahely egyes pontjain. A dolgozókról ilyen módon készült kép-és hangfelvétel a GDPR szerinti személyes adatnak minősül. A megfigyelőrendszert telepítő munkáltatóknak szigorú – munkajogi és adatvédelmi – szabályokat kell betartaniuk annak érdekében, hogy az ezzel összefüggő adatkezelésük jogszerű legyen.