Hogyan vonhatnak le a munkabérből?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkabérből levonás a gyakorlatban számos esetben összemosódik a munkáltató igényérvényesítésével (például munkavállaló által okozott kár „levonása”). E két jogintézményt azonban határozottan meg kell különböztetnünk egymástól.


A munkabérből levonás szabályai arra a kérdésre adnak választ, hogy a munkáltató kinek a követeléseit, és milyen feltételek mellett vonhatja le a munkavállaló munkabéréből, és ennek keretei között rendelkezik a munkáltató saját követeléseiről is; míg a munkáltató igényérvényesítésének önálló szabályai vannak (túlfizetett munkabér levonása, fizetési felszólítás, bírói út igénybevétele stb.).

Az Mt. kimondja, hogy a munkavállaló munkabéréből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.

Jogszabály alapján történik például az adóelőleg, valamint a munkavállalói járulékok levonása, illetve a szakszervezeti tagdíj levonása is, amelynek szabályait külön törvény (1991. évi XXIX. törvény) határozza meg. Eszerint a munkáltató a munkavállalók munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíjat a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles levonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet javára köteles a kérelemben meghatározott összeget átutalni.

Végrehajtható határozatok esetében a levonásra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szabályait kell alkalmazni. A végrehajtásra letiltás alapján kerül sor, amelyben a végrehajtó felhívja a munkáltatót, hogy a munkavállaló munkabéréből az abban meghatározott összeget vonja le, és fizesse meg a letiltásban meghatározott jogosult részére. A letiltást a végrehajtó közvetlenül megküldi a munkáltatónak is.

Főszabály szerint a munkavállaló nettó munkabérének 33%-át lehet legfeljebb levonni. Ez kivételes esetekben azonban 50% is lehet (pl. több követelést kell egyidejűleg érvényesíteni, vagy túlfizetett munkabért, tartásdíjat kell levonni).Ezeket a korlátozásokat azonban nem kell alkalmazni a mindenkori öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege (28.500 Ft) ötszörösét meghaladó munkabér-részre, azaz a 142.500 forint fölötti nettó munkabér-rész a 33 (50) %-os korlátra tekintet nélkül levonható.

Ezzel szemben a öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege (kivételes esetektől eltekintve) nem vonható le, akkor sem, ha a levonás nem haladja meg a 33 (50) %-ot.

Amennyiben a munkáltató a letiltás alapján történő levonási kötelezettségét elmulasztja, a munkavállaló tartozásáért készfizető kezesként felel, azaz a tartozás megfizetése közvetlenül tőle is követelhető.

A fentiektől eltérően, a munkáltató – a levonásmentes munkabérrészig – saját követelését levonhatja a munkabérből, ha ahhoz a munkavállaló hozzájárul. A munkavállaló hozzájárulása nélkül azonban a munkáltató saját követelését is csak végrehajtható határozat (pl. végrehajtási záradékkal ellátott fizetési felszólítás) alapján vonhatja le.

Korlátozás nélkül levonható továbbá a munkabérből a munkáltató előlegnyújtásból (pl. munkabér előleg) eredő követelése.

A munkavállalókat védő garanciális szabály, hogy tilos minden olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak ellenértékeként, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa. Ráadásul a fentebb ismertetett Mt.-s szabályok kógensek, azaz azoktól a felek megállapodása sem térhet el.

Az Opus Simplex a munkajog szakértője.

Ha elakadt a mindennapi munkaügyi ügyintézésben, ha szakmai megerősítésre van szüksége, vagy kíváncsi, van-e célszerűbb megoldás, forduljon hozzánk!


Kapcsolódó cikkek

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. július 24.

Kisokos az önkéntes tevékenységről

A törvényi definíció szerint közérdekű önkéntes tevékenységnek csak az önkéntest fogadó szervezetnél, meghatározott tevékenységi körben, ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenységet lehet tekinteni. Ismertetünk minden részletet.