Hova fordulhat a szakszervezet jogsérelem esetén?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szakszervezet érdekképviseleti munkáját számos törvényi jog biztosítja. Ám mi a teendő, ha a munkáltató nem tartja be ezeket a szabályokat? Mit tehet az érdekképviselet, ha a munkáltató nem hogy együttműködni nem kíván, de még a szakszervezet törvényben garantált jogait sem biztosítja?
1. Hatósági út: nem járható
2012. január 1-je óta a munkaügyi hatóságnak már nincs hatásköre arra, hogy a szakszervezeti jogokkal kapcsolatos jogsértéseket kivizsgálja. Ezt megelőzően a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. §-a szerint a szakszervezeti szervezkedésre, a szakszervezeti tisztségviselők (és üzemi tanács tagok, munkavédelmi képviselők) munkajogi védelemére és munkaidő-kedvezményére, végül a szakszervezeti kifogással megtámadott intézkedés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó szabályok megsértése esetén a szakszervezet a munkaügyi hatósághoz fordulhatott. A hatóság e jogsértések esetén csak a szakszervezet kérelmére járt el, és munkaügyi bíróságot is kiszabhatott. A bírság mértéke több érintett munkavállaló és több jogsértés esetén a nyolcmillió forintot is elérhette. A ma hatályos szabályok alapján azonban a munkaügyi hatóságnak egyetlen kollektív jogi jogsértés kivizsgálására sincs hatásköre, sem kérelemre, sem hivatalból.
Megszűntek a munkaügyi szabálysértések is, köztük az érdekképviseleti jogok gyakorlását garantálók is. A korábbi szabályok szerint ugyanis a foglalkoztatóval szemben százezer forintig terjedő szabálysértési bírság is kiszabható volt, ha a szakszervezet szervezéséhez, a munkajogi védettséghez, munkaidő-kedvezményekhez, vagy a kifogáshoz kapcsolódó szabályokat megsértette.
2. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye: nincs kollektív jogi feltétel
2012-től kerültek ki a kollektív munkajogi jogsértések a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményrendszeréből. Ezeket a szabályokat az államháztartási szabályok tartalmazzák [az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bek. a) pont, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 82. §]. Az intézmény lényege az, hogy nem részesülhet állami támogatásban az a munkáltató, akivel szemben a támogatás igénylését megelőző két évben bizonyos munkajogi szabályok megsértése miatt jogerősen bírságot szabtak ki. Maga az intézmény elnevezése kimondottan arra utal, hogy a munkavállalói érdekképviseletekkel fenntartott rendezett kapcsolatok voltak szükségesek a támogatáshoz. 2012-ig valóban volt ilyen jellege ennek a szabálynak. A szakszervezeti szervezkedés akadályozása, a szakszervezeti kifogással támadott munkáltatói intézkedés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása, illetve a szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védettségével kapcsolatos szabályok megszegése miatt kiszabott bírság az állami támogatásokból való kizárással járt. Bár a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége ma is feltétele az állami támogatásokból való részesedésnek, a kizárással járó jogsértések között kollektív munkajogi nincs.
3. A kivétel: az alapvető jogok biztosa
A szakszervezet hatósági úton tehát nem kérhet jogorvoslatot, ha valamely törvényi jogát a munkáltató nem tartja be. Az egyetlen kivétel, hogy ha a szervezkedését biztosító jogellenes magatartás diszkriminációt valósít meg. Ez esetben ugyanis az alapvető jogok biztosa előtt felléphetnek a hátrányosan megkülönböztetett munkavállalók [az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 8. § (1) bek. s) pont]. Maga a szakszervezet közvetlenül pedig közérdekű igényérvényesítéssel élhet, ha a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti (Ebktv. 20. §).
4. A bírói út
Jogi úton a szakszervezet csak bíróság előtt kényszerítheti ki jogainak tiszteletben tartását [Mt. 285. § (1) bek.]. Ez ellen szólhat ugyanakkor az eljárás hosszadalmassága, költségessége, ami egy most kibontakozó, szerveződő szakszervezet esetében komoly akadály lehet. Másfelől, hiába állapítja meg jogerősen a bíróság, hogy a munkáltató megszegte a szakszervezet szervezkedését biztosító jogokat, vagy nem volt hajlandó a törvénynek megfelelően tárgyalásokat folytatni az érdekképviseletekkel, ezek az ítéletek nehezen hajthatóak végre. Nehéz ugyanis meghatározni, miben is kellene marasztalni a munkáltatót. Ezért ezekben az esetekben tipikusan csak megállapításra irányulhat a kereseti kérelem.
