Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkavállaló számos okból mentesülhet rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségei alól. Ezen távollétek okától (jogcímétől) függően a munkavállalónak más-más díjazás jár, illetve az is elképzelhető, hogy a távollét idejére a munkavállalót nem illeti meg semmiféle juttatás.
A leghétköznapibb távollét a szabadság, amelyre minden esetben távolléti díj jár. Ezen túlmenően azonban az Mt. számos esetet nevesít, amikor a munkavállaló jogszerűen lehet távol a munkahelyéről. Ilyenek a következők:
a) keresőképtelenség,
b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés,
c) a kötelező orvosi vizsgálata tartama,
d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartam,
e) a szoptató anya számára a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két óra, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két óra,
f) hozzátartozó halálakor két munkanap,
g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő,
h) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartama,
i) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartama,
j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartama, továbbá
k) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartam.
A fentieken túl, a munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Az ilyen, fegyelmi vizsgálathoz szükséges mentesülés idejére a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
A munkavállalót keresőképtelensége esetén naptári évente 15 munkanap betegszabadság illeti meg, amelyre a távolléti díj 70%-a jár, majd ezt követően a társadalombiztosítási szabályoknak megfelelően táppénzre lehet jogosult. Ehhez szükség van a keresőképtelenség igazolására, amelyre a háziorvos, házi gyermekorvos (meghatározott esetekben más szakorvos), illetve kórházi ápolás idejére a kórház jogosult. Amennyiben a keresőképtelenség igazolására ennek megfelelően kerül sor, a munkavállaló távolléte igazolatlannak minősül.
A fenti távollétek közül a c)-g) pontba tartozó esetekben a munkavállalót távolléti díj illeti meg, az i) pont esetén akkor jár távolléti díj, ha a munkavállalót tanúként hallgatják meg. A h) és j) pont esetében a munkavállalót díjazás nem illeti meg, míg a k) pont eseteiben rendszerint a jogalkotó rendelkezik a munkavállalót megillető díjazásról (pl. szakszervezeti tisztségviselő munkaidő kedvezménye).
|
Munkajogi továbbképzés |
|---|
|
Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit: A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György |
Amennyiben a munkavállaló a munkáltató hozzájárulásával mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, úgy a kiesett időre a felek megállapodásának megfelelő díjazás jár. Például, ha a munkavállaló már kimerítette éves szabadságát, de szüksége lenne egy napra, hogy magánügyeit intézhesse, és ehhez a munkáltató hozzájárul, akkor a felek szabadon megállapodhatnak, hogy erre az időre megilleti-e bármiféle juttatás a munkavállalót vagy sem.
A távollétek igazolását természetesen a munkáltató ezeken az esetekben is megkövetelheti. Ilyen igazolás lehet például az emberi reprodukciós eljárásról szóló kezelésről kapott orvosi igazolás, tanulmányok folytatása esetén az oktatási intézmény által kiadott óra- és vizsgarend, hatósági eljárás esetén a kapott idézés stb.
Az igazolt távollétek esetén a munkavállalóval szemben a távollét miatt semmiféle jogkövetkezmény nem alkalmazható, függetlenül attól, hogy a távollét idejére egyébként megilleti-e bármiféle juttatás a munkavállalót, vagy sem. Így például nem közölhető felmondás a rendszeres véradóval arra hivatkozva, hogy sokat marad ki a munkájából, vagy nem lehet felmondani, mert a munkavállaló (vagy éppen gyermeke) beteges és sok időt tölt keresőképtelenül otthon.
Természetesen ezekre az esetekre is igaz, hogy amennyiben a munkavállaló távolléte jogszerűségét nem tudja igazolni, akkor a távollét igazolatlannak minősül.
Az igazolatlan távollét jogkövetkezményeként – amellett, hogy annak idejére a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel és arra nem jár munkabér sem – a munkáltató jogosult lehet a munkaviszony akár azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésére is, hiszen a munkavállaló megszegi rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségét.
Az Opus Simplex a munkajog szakértője. Ha elakadt a mindennapi munkaügyi ügyintézésben, ha szakmai megerősítésre van szüksége, vagy kíváncsi, van-e célszerűbb megoldás, forduljon hozzánk! |
|---|
