Így pörgetné a béremelést a szakszervezet
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Adókedvezmények járnának az infláció feletti béremelésre a kereskedelmi szakszervezet javaslata szerint.
Javaslatokat tett a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) a kormánynak arra, hogyan lehetne ellensúlyozni a kereskedelmi szektor megnövekedett adóterheinek a foglalkoztatásra és bérekre gyakorolt kedvezőtlen hatását – közölte a szakszervezet pénteken.
A KDFSZ közleménye szerint plusz teherként érintik a szektorban működő vállalatokat a kereskedelmi különadók, továbbá az a törvénymódosítás, amely alapján az egymás utáni két évben veszteséges kereskedelmi nagyvállalatoknak be kellene szüntetni tevékenységüket.
Az első javaslatban az szerepel, hogy le lehessen vonni az inflációt meghaladó béremelés tömegét az élelmiszerlánc felügyeleti díjból, amennyiben a fizikai dolgozók átlagos állományi létszáma nem csökken, ugyanakkor a számukra kifizetett alapbértömeg az inflációs rátát meghaladó mértékben emelkedik.
A KDFSZ javasolja továbbá, hogy a veszteséges működés szankcionálása során ne számítson be a veszteség kalkulációba az a költségtöbblet, amely a fizikai dolgozók alapbérének az inflációt meghaladó mértékű emeléséből keletkezik.
A szakszervezet azt is előterjesztette a kormánynak, hogy azok a vállalatok, amelyek a nyereség egy részét nyereségrészesedés formájában a dolgozók jövedelmének emelésére fordítják, kapjanak adókedvezményt az így kiosztott nyereséghányadra.
A fizikai dolgozók bruttó átlagbére a szakszervezet tájékoztatása szerint a kereskedelemben 121 500 forint volt 2013-ban, amelynek a nettó összege 79 600 forint. Ez a nettó bér nyolcezer forinttal marad el a létminimum 2013-as összegétől. A szabad vasárnap – szakszervezet által egyébként támogatott – bevezetése után, egy átlagos dolgozót a vasárnapi pótlék elvesztése miatt átlagosan havi 5500 forint veszteség érhet, amely tovább súlyosbítja a megélhetési körülményeket – írja a KDFSZ.
A szakszervezet tavaly decemberben levélben küldte meg javaslatait a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, de arra még nem kaptak választ.
(MTI)
