Mélyben van a magyar dolgozók munkamorálja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar munkavállalók 79 százaléka nem elkötelezett munkahelye iránt, 58 százaléka pedig nem élvezi a munkával töltött időt – derül ki a Gallup State of the Global Workplace felmérésből.

A kutatási eredményeit pozitív szempontból nézve a magyar munkavállalók 21 százaléka elkötelezett a munkahelye iránt, és 42 százaléka jól érzi magát a munkahelyén. Ez viszont sajnos azt jelenti, hogy a dolgozói réteg többsége azt gondolja, nem végez olyan értelmes munkát, amiben kiteljesedhet, és a munkával töltött időt sem élvezik igazán.

A magyar adatok alulmaradnak több európai országhoz képest. Például a szomszédos Romániában a megkérdezettek 33 százaléka elkötelezett a munkahelye iránt, ezzel az adattal egyébként vezetik az európai listát, de megelőznek minket az albánok és a koszovóiak is. Elégedettebbek a munkahelyükkel a szlovén és a román dolgozók is.

A munkavállaló központú foglalkoztatás okán a Magyarországon jelen lévő vállalatoknál elsődleges kell, hogy legyen a munkamorál javítása és az elköteleződés növelése, így a kollégák megtartása. Vajna Zsófia, a Grant Thornton HR Services üzletágának vezetője szerint ezt alaposan átgondolt és előkészített juttatásokkal, megoldásokkal lehet elérni. Ilyen eszköz lehet a cafeteria, valamint a közbeszédbe nemrég bekerült négynapos munkahét is, azonban azt érdemes megfontoltan és a munkaügyi hatásokkal számolva bevezetni, mert számos kérdést vet fel többek között TB, bérszámfejtési vagy akár szabadságolási szempontból – derül ki a Grant Thornton HR Services közleményéből.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).