Mikor kaphat céljuttatást a kormánytisztviselő?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormánytisztviselők a kinevezési okiratban foglalt illetményükön felül egyéb juttatásokban is részesülhetnek, ha a törvényi feltételeket teljesítik. Ilyen egyéb juttatás a jutalom, a jubileumi jutalom és a céljuttatás. Jelen cikkben a célfeladat sikeres teljesítéséért fizetendő céljuttatást járjuk körbe.
A kormánytisztviselők részére megállapítható egyéb juttatások körét a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 150. §-154. §-ai tartalmazzák. Az itt felsorolt juttatások közül jellegüket tekintve a jutalom, a jubileumi jutalom és a céljuttatás sorolható egy kategóriába. A másik kategóriába a cafetéria-juttatás, a visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális jóléti, kulturális, egészségügyi juttatások (pl. albérleti díj hozzájárulás) és a magántulajdonú lakás megszerzéséhez igénybe vett hitelintézeti kölcsönhöz nyújtott támogatás sorolható.
A céljuttatás egy teljesítmény alapú juttatás, amely akkor fizetendő, ha a kormánytisztviselő sikeresen teljesíti a számára megállapított célfeladatot. Magát a célfeladatot a hivatali szerv vezetője határozza meg; a célfeladat érinthet egyetlen kormánytisztviselőt is, de akár többet is, sőt az érintett hivatali szervezet vezetőjének egyetértésével más államigazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő részére is megállapítható célfeladat, ha például több államigazgatási szerv együttműködését igénylő, összetett projekt végrehajtásáról van szó. Célfeladat szakmai vezető (minisztériumban kinevezett közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, továbbá a Miniszterelnökségen kinevezett helyettes államtitkár) számára is megállapítható.
[htmlbox sznkk_2018]
A célfeladat maga egy rendkívüli, célhoz köthető feladat, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja. A Kttv. külön nem említi, hogy a célfeladatot rendkívüli munkaidőben kellene teljesíteni, így a kormánytisztviselő nem köteles a beosztása szerinti munkaidején felül teljesíteni a célfeladatát, ha azt a rendes munkaidő- beosztásán belül is végre tudja hajtani.
Fontos, hogy helyettesítés céljából célfeladat nem állapítható meg. Helyettesítéskor a kormánytisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, melyért helyettesítési díj jár. A kormánytisztviselő akkor is jogosult a helyettesítési díjra, ha tartósan távol lévő kormánytisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő kormánytisztviselő illetményének 25–50%-áig terjedhet, a pontos összeget a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.
A közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet külön kiemeli, hogy a célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a közszolgálati tisztviselő részére megállapított feladattal. Teljesítményértékelés alapján (amikor a kormánytisztviselő munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli) jutalom fizethető.
A céljuttatás meghatározása írásban történik – a személyi juttatások előirányzaton belül, ha más államigazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő részére állapítanak meg célfeladatot, akkor a céljuttatás fedezetét a célfeladatot tűző államigazgatási szerv költségvetéséből kell biztosítani. A hivatali szervezet vezetője a célfeladat eredményes végrehajtásáért a célfeladat megállapításakor vagy a teljesítésének igazolásakor írásban határozza meg a céljuttatást a kormánytisztviselő illetményén felül. A kormánytisztviselő akkor válik jogosulttá céljuttatásra, ha a célfeladatot eredményesen teljesítette és azt a hivatali szervezet vezetője igazolta.
[htmlbox felteteles_adomegallapitas]
A céljuttatással kapcsolatos adatokról (célfeladat megnevezése, céljuttatás kifizetése, összege, a közszolgálati tisztviselő besorolása, a szervezet megnevezése, uniós forrásból történő kifizetés esetén a projekt elnevezése és száma) a hivatali szervezet vezetője a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős minisztert – ez jelenleg a belügyminiszter.
Látható, hogy a vonatkozó jogszabályok, csak egy keretjellegű szabályozást adnak, a célfeladat meghatározásának pontos menetét, illetve a céljuttatás kifizetésének egyéb feltételeit – tehát a részletszabályokat – az egyes államigazgatási szervek maguk állapíthatják meg a Kttv. adta kereteken belül, akár közjogi szervezetszabályozó eszközzel (pl. normatív utasítás). Az utasításban meg lehet határozni a célfeladat megállapításának részletes feltételeit és annak folyamatát, illetve a célfeladat teljesítésigazolásának pontos menetét.
A célfeladat megállapításáról szóló iratban célszerű megjelölni a célfeladat pontos tárgyát és tartalmát, végrehajtásának kezdő időpontját és a teljesítési határidőt, a teljesítésigazoló személyt, a céljuttatás összegét, a teljesítés esetleges speciális feltételeit (pl. 5 oldalas szakmai beszámoló), illetőleg azokat a kritériumokat, melyek alapján megállapításra kerül a célfeladat teljesülése. A célfeladat megállapításáról szóló iratban részteljesítés is meghatározható, ebben az esetben minden egyes részfeladat teljesítését követően külön kell igazolni a teljesítést.
Egy célfeladat akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kormánytisztviselő a feladatot megfelelő minőségben, határidőben, maradéktalanul elvégezte.
A célfeladat végrehajtásáról szóló teljesítésigazolásnak a célfaladat megállapításáról szóló iratban foglaltakon túl tartalmaznia érdemes a célfeladat teljesítésének pontos dátumát és a célfeladat teljesülésének mértékét, valamint az ez alapján kifizetésre kerülő céljuttatás összegét. A céljuttatás kifizetésére értelemszerűen a teljesítésigazolást követően kerülhet sor. Nincsen annak jogszabályi akadálya, hogy ha a célfeladatot csak részben tudta teljesíteni a kormánytisztviselő, akkor az elmaradt teljesítéssel arányosan csökkentett összegű céljuttatást kapjon.
A Kttv. külön nevesíti, hogy nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység célfeladat teljesítésével is ellátható, melynek időtartama a tárgyévben a hat hónapot nem haladhatja meg. Ilyen célfeladat meghatározása a közigazgatási szerv, valamint a digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő feladatok koordinációját ellátó szervezet közötti megállapodáson alapul.
