Minimálbér: 7,5 kontra 3 százalékos emelés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Közeledett a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontja a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló tárgyaláson, a megegyezés érdekében mindkét oldal számít járulékcsökkentés formájában a kormány segítségére – mondták el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum Monitoring Bizottságának szerdai ülése után az egyes oldalak képviselői.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke közölte, a visegrádi országokban bejelentett jövő évi minimálbér-emelésekre reagálva a szakszervezeti oldal elmozdult korábban meghatározott 10 százalékos béremelési igényéről és új ajánlatát 7,5 százalékban határozta meg.
Hozzátette, az ülésen – ahol a kormányt Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára képviselte – a szakszervezetek jelezték, hogy számukra a dolgozók bérének nettó pozíciója az elsődleges, ezért fontosnak tartják, hogy a kormány minél előbb tegyen lépéseket a munkavállalókat terhelő adó és járulékok csökkentésére.
Engedének a 7,5 százalékos minimálbér-emelésből is
Egyúttal a szakszervezeti oldal azt is közölte az államtitkárral, hogy hajlandóak még engedni ebből a 7,5 százalékos bruttó béremelési igényükből, amennyiben a kormány csökkenti a dolgozókat terhelő adó vagy járulékok egyikét. Ha ez nem történik meg, akkor kitartanak a 7,5 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelésének igénye mellett.
A bértárgyalások a jövő hét elején folytatódnak – mondta a szakszervezeti vezető, aki szerint csak akkor tudnak a béremelésről megegyezni, ha a járulékok csökkentéséről a kormány vagy a munkaadói, vagy a munkavállalói oldal irányába javaslatot tesz.
Három százalék, kikötéssel
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára elmondta, a munkaadói oldal fontosnak tartja, hogy 2021-ben is megőrizzék a dolgozók bérének a reálértékét, ezért 3 százalékos béremelésre tettek javaslatot. Azzal a kikötéssel, hogy ezt akkor vállalják, ha a kormány folytatja a hatéves bérmegállapodásban foglaltakat és jövőre is újabb 2 százalékponttal csökkenti a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adót (szocho).
Közölte, ha a kormány január 1-től hajlandó engedni a szocho mértékén, akkor a munkaadói oldal is január 1-től, amennyiben ezt a szokásos júliusi időpontban kívánja megtenni a kormány, úgy a munkadói oldal a nyári időszaktól vállalja, hogy 3 százalékkal emeli a minimálbért és a garantált bérminimumot.
A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a kormány a munkavállalóknak vagy a munkaadóknak nyújtott adó- és járulékcsökkentéssel fogja segíteni a megegyezést. Ezért azért tartanák fontosnak, mert Magyarországon a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottak száma 800-900 ezer között mozog, ráadásul a minimálbér emelése után a munkaadóknak minden bértételt emelniük kell, így mindez az átlagbért is felfelé hajtja – tette hozzá.
Emlékeztetett, hogy a munkaadók nehéz helyzetben vannak, hiszen idén megvalósították ugyan a minimálbér és garantált bérminimum 8-8 százalékos emelését, azonban annak feltételei nem teljesültek, hiszen például a várt 5 százalékos GDP növekedés helyett idén várhatóan 6 százalékos visszaesés következik be.
(MTI)
