Minimálbér: bruttó 110 vagy 112 ezer?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bruttó 110 ezer vagy 112 ezer forint legyen a jövő évi minimálbér, ezen vitáznak az érdekvédők.


Csökkentette a szakszervezeti oldal a korábbi bruttó 9 százalékos minimálbér és bruttó 13 százalékos garantált bérminimum emelési javaslatát a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), a minimálbér esetében bruttó 7, a szakmunkás bérminimum esetében pedig bruttó 7,4 százalékos emelést tart szükségesnek – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke a hétfői VKF-tárgyalásról az MTI-nek.

Navigátor Adózás modul

Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel.

A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek.

Megrendelés >>

Kordás László kifejtette: a munkavállalói oldal ajánlata révén a minimálbér a jelenlegi bruttó 105 ezerről jövőre 112 000 forintra, a garantált bérminimum pedig bruttó 122 ezerről 131 000 forintra emelkedne.

A VOSZ főtitkára kiemelte: a munkáltatói oldal álláspontja egységessé vált, ugyanis a múlt szerdai bértárgyaláson még csak a VOSZ és az Áfeosz-Coop Szövetség álláspontja volt a jelenlegi ajánlat, a hétfői VKF-ülésen azonban már a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) is elfogadta a munkáltatói oldal másik két szervezetnének javaslatát.Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy a munkáltatói oldal továbbra is fenntartja a múlt héten közölt béremelési javaslatát, amely szerint a bruttó minimálbér 4,76, a bruttó garantált bérminimum 4,91 százalékos emelését támogatja. Hozzátette: ez a munkáltatói oldal végleges álláspontja.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke az MTI-nek úgy fogalmazott: az MGYOSZ, bár továbbra is fenntartja a bruttó 3 százalékos béremelési javaslatát, azonban ha minden érdekelt megegyezik a munkáltatói oldal béremelési javaslatában, akkor az MGYOSZ egyedül nem kívánja meggátolni a megállapodást.

Dávid Ferenc hangsúlyozta: ha a szakszervezetek a keddi bértárgyaláson elfogadják a munkáltatói oldal ajánlatát, háromoldalú megállapodás születhet a jövőre tervezett béremelés mértékéről, ellenkező esetben a kormány a szerdai kormányülésen önállóan dönt majd a béremelésekről.

A VOSZ főtitkára arról is beszámolt, hogy Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a VKF-ülésen elmondta: méltányosnak és támogathatónak tartja a munkaadók álláspontját.

Dávid Ferenc arra is rámutatott, hogy a bérajánlások esetében a munkáltatói oldal az elvi megállapítások elfogadását támogatja a számszerű bérajánlással szemben.

Kordás László a bérajánlás kérdéséről úgy fogalmazott: a béremelés nem elvekből, hanem konkrét számokból áll, ezért szükséges a szociális partnerek számszerű megállapodása. A szakszervezeti oldal annak érdekében, hogy a béremelés az összes nemzetgazdasági ág igényét kielégítse és ne menjen a foglalkoztatás rovására, 5-8 százalékos bérajánlást fogalmazott meg – fejtette ki a MaSzSz elnöke.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

MASZSZ: a súlyos csonkolásos munkabalesetek száma a másfélszeresére emelkedett

Mint minden évben, a MASZSZ több szakszervezettel közösen idén április 29-én este is gyertyagyújtással és koszorúzással emlékezik a munkabalesetek áldozataira a csepeli emlékműnél. Az emléknap a megemlékezésen túl idén is alkalom arra, hogy értékeljék a szakértők az elmúlt egy év munkavédelmi helyzetét, s összegezzék, mit sikerült elérni és megvalósítani ezen a területen – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.

2024. április 25.

EY: Megnyílt a HBLF Sokszínű és Méltányos Munkahely elismerés pályázati időszaka

A Sokszínű és Méltányos Munkahely elismerést azok az idehaza működő cégek érdemelhetik ki, amelyek a gyakorlatban is hozzájárulnak a befogadó vállalati kultúra és esélyegyenlőség megteremtéséhez. A HBLF kezdeményezésének célja, hogy kiemelje a területen látványos eredményeket elérő vállalatokat és példát mutasson az üzleti szereplők számára – olvasható az EY Adó Online-hoz eljuttatott közleményében.