Milyen gyakorlati haszna van az új panasztörvénynek?
A Whistleblowing, az EU új visszaélés-bejelentési irányelve, amihez kapcsolódva elméleti szempontokból vizsgálják szakértők a panasztörvény várható következményeit. A Grant Thornton podcastja:
Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Emelkedett a nők száma a munkaerő-piacon az utóbbi egy évben, de ezzel párhuzamosan a két nem közötti fizetési különbségek is nőttek – közölte a Hay Group nemzetközi menedzsment tanácsadó cég legfrissebb felmérésének eredményeit.
Felmérésében a Hay Group Magyarország 488 céget kérdezett meg, ez a legnagyobb kört érintő javadalmazási felmérés Magyarországon. A felméréshez használt adatbázis 300 ezer hazai munkavállaló adatait tartalmazza.
A magyarországi magánszférában foglalkoztatott munkavállalók 46,5 százaléka nő, miközben ez a szám három évvel ezelőtt még 48 százalék volt, 2012-ben viszont csak 42 százalék – derül ki az elemzésből. Ez azt jelentheti, hogy a válsággal és elbocsátásokkal fémjelzett elmúlt évek leépítései erőteljesebben érintették a nőket, mint a férfiakat, és ebből a „sokkból” csak mostanában kezd magához térni a munkaerőpiac.
Új Ptk – társasági- és cégjogi változások |
---|
Az új Ptk. alapjaiban változtatta meg a társasági jog és a cégjog szabályait. A 2014. május 20-i szakmai előadáson és konzultáción szó lesz a gazdasági társaságok szervezetének és működésének változásairól, valamint arról is, hogyan érinti az új törvény a 2014. március 15. előtt alapított cégek működését. Előadóink kitérnek a Ptk.-ból kimaradó szabályok miatti új szabályozás kérdéskörére is. Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, dr. Kenesei Juditnak, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága kollégium-vezető helyettesének és dr. Noctha Tibornak, a PTE egyetemi docensének. Jöjjön el 2014. május 20-án szakmai konferenciánkra! Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. |
A tavalyi adatok szerint a felsővezetőknek csupán 22,6 százaléka nő, ami enyhe növekedést mutat a 2010-es 19,1 százalékhoz és a 2012-es 18,3 százalékhoz képest. Ugyanez a tendencia figyelhető meg az összes többi kategóriában: bár sehol sem dolgozik több nő, mint férfi, de a helyzet a három és az egy évvel ezelőtti felméréshez képest valamelyest javult.
A nők a férfiak alapbérének átlagosan 92,3 százalékát keresik hasonló munkakörben dolgozva, ami számottevő, valamivel több mint 2 százalékos csökkenés tavalyhoz képest. A női alapbérek minden munkaköri csoportban elmaradnak a férfiakétól, és tavalyhoz képest szinte mindenütt romlott a bérezésük, csak a szakértők esetében javult kissé a helyzet.
A bónuszokat figyelembe véve kiderült, hogy a nők átlagosan csupán a férfiak bónuszának a 85,3 százalékát kapják kézhez, ami enyhe növekedés a tavalyi adathoz képest. A felsővezetők körében, ahol nyilván a legnagyobb bónuszok vannak, ez az arány 80,7 százalék.
A Hay Group rámutat: szakértői pozíciókban szinte kétszer akkora az esélye egy férfinak arra, hogy céges autót kapjon, mint egy nőnek, és még középvezetői szinten is jelentős különbség figyelhető meg a férfi és női gépkocsi juttatás arányában. Ez részben azért van, mert az értékesítői és mérnöki munkakörökben kiugróan magas a férfi munkavállalók aránya – olvasható a közleményben.
(Forrás: MTI)
A Whistleblowing, az EU új visszaélés-bejelentési irányelve, amihez kapcsolódva elméleti szempontokból vizsgálják szakértők a panasztörvény várható következményeit. A Grant Thornton podcastja:
A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek, valamint üzleti titkainak védelme szoros kapcsolatban állnak egymással. Ha a munkavállaló megsérti a titoktartási kötelezettségét, akkor a munkáltató jogos gazdasági érdekeit is sérti. A jogos gazdasági érdeket sértő és veszélyeztető magatartások köre azonban szélesebb, mint az üzleti titok megsértése.
2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!