Semmi sem állandó, csak a változás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaszerződés – hiába talán a legfontosabb munkajogi alapdokumentum – nem az örökkévalóságnak íródik. Az általában határozatlan időre létesülő munkaviszony akár évekig is fennállhat, így számos esetben előfordulhat, hogy az évekkel korábban megkötött szerződést módosítani kell. Fontos, hogy a felek álljanak készen e változásokra. Nem az a gond, ha gyakran módosítanak egy munkaszerződést, hanem ha nem hangolják össze az idő közben megváltozott körülményekkel.


A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel, írásban bármikor módosíthatják. Ugyanakkor, a szóbeli módosítás is érvényes, ha az a felek egyező akaratából teljesedésbe ment. Például, ha a felek szóban megegyeznek a munkavállaló új munkakörében, és a munkavállaló már egy hete ennek megfelelően végez munkát, utólag nem tagadhatja meg a munkavégzést e munkakörben azon az alapon, hogy a módosítást nem foglalták írásba.

Ettől függetlenül minden esetben célszerű ragaszkodni az írásos formához. Hosszabb idő után ugyanis kibogozhatatlan lesz, hogy a valamikor írásba foglalt és az azóta ténylegesen megvalósult munkakörülmények között mi is az éppen aktuális, amit mindkét fél elfogad. Egy csoportos létszámcsökkentés tervezésénél például komoly gondot okozhat, ha nem világos, a munkavállaló mely munkakörben és szervezeti egység keretében dolgozik.

A munkaszerződés módosítását bármely fél kezdeményezheti, ajánlatát pedig a másik fél szabadon mérlegelheti. A bírói gyakorlat a közös megegyezés meglétét szigorúan vizsgálja, és csak a felek kifejezett, határozott, egyértelmű akarata mellett fogadja el érvényesnek.

A munkaszerződés módosítása leggyakrabban azokban az esetekben merül fel, amikor a változás a munkaszerződés valamely kötelező tartalmi elemét, tehát a munkakört vagy az alapbért érinti. Ezeket a körülmények tartósan csak a munkaszerződés módosításával változtathatóak meg. A munkakör változását jelentik az előléptetések (pl. munkavállaló árufeltöltő munkakörből üzletvezető-helyettes lesz), vagy ha átszervezés miatt változnak az ellátandó feladatok (pl. a kivont terméket gyártó munkavállalókat más részlegekben alkalmazzák tovább). Fontos, hogy a bírói gyakorlat szerint nem lehet felmondással megszüntetni a munkaviszonyt önmagában azért, mert a munkavállaló a munkáltató által kezdeményezett munkaszerződés-módosítást nem fogadta el. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a munkáltató a módosítás nélkül nem tudná továbbfoglalkoztatni a munkavállalót.

A munkakör változásának sajátos esete, ha ezzel a munkavállaló vezető állásúvá válik. Például, a pénzügyi osztály vezetőjét a munkáltató ügyvezetőjévé választják, ezért e megbízatása idejére vezető állású munkavállalóként foglalkoztatják tovább. Ügyelni kell arra, hogy a munkáltató első számú vezetője és ennek helyette automatikusan vezető állásúnak minősül, más esetekben viszont külön ki kell kötni a munkaszerződésben, hogy a munkavállalót e minőségnek megfelelően foglalkoztatja a munkáltató. A vezetőnek minősülés jelentősége mindkét fél számára az, hogy jóval rugalmasabb szabályok vonatkoznak a munkaviszonyra.

A másik kötelező elem, az alapbér változása akkor is közös megegyezéshez kötött, ha a változás a munkavállalóra kedvező (pl. a próbaidő eredményes letelte után a felek magasabb alapbérben állapodnak meg). Különösen gondosan kell vizsgálni a munkavállaló akaratát, ha a módosítás az alapbér csökkentéséről rendelkezik. Bármikor meg lehet állapodni abban, hogy a munkavállaló ugyanazt a munkát a jövőben alacsonyabb bérért végzi el, ha ez nem megtévesztés, tévedés, fenyegetés, vagy kényszer eredménye.

Noha az alapbéren kívüli bérelemek nem kötelező elemei a munkaszerződésnek, egyes további díjazási formákat gyakran maga a munkaszerződés tartalmaz. Ilyenkor ezek változtatása is közös megegyezésen alapuló módosítást igény. Hasonló eset, amikor a módosítás a bérrendszert illeti. Például, a munkavállaló eddig 200.000 Ft havi alapbérben részesült. Ezt a felek 150.000 Ft havi alapbérre és teljesítménytől függően további minimum 20.000, maximum 70.000 Ft teljesítménybérre módosítják, közös megegyezéssel.

A következő bejegyzésben további gyakori munkaszerződés módosításokkal folytatjuk.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Nyáron célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadni

A vállalatoknak már most célszerű részletesen felmérniük, melyik munkavállalójuk hol tart az idei szabadságkeretének felhasználásában, és nyári időszakban célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadniuk. Különösen azokban a szektorokban érdemes erre nagy figyelmet fordítani, ahol a munkaerőhiány miatt fel nem töltött létszámkeretek mellett kell megoldani a működést – figyelmeztet a Trenkwalder.

2024. július 9.

Előkészítő és befejező cselekmény a munkaidő tekintetében

A munkaidő fogalma kulcsfontosságú a munka világában, mivel meghatározza a munkavállaló által elvégzendő munka idejét és ezzel összefüggésben a munkáltató kötelességeit és jogait. A munkajog részletesen szabályozza ezt a kérdést, beleértve az előkészítő és befejező cselekmények munkaidőként való elismerését is.