Terítéken a feketemunka és a bérfizetés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Május végén tette közzé a Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentését, mely a 2018-as munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait összegzi. Érdekesség, hogy ritkult a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás.
Az alábbiakban a Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya által készített jelentés összegző megállapításait ismertetjük. A dokumentum a 2018-as munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait veszi górcső alá, teljes szövege
itt olvasható el.
Az ábrákat a pénzügyminisztériumi jelentés tartalmazza
Ritkábban fordul elő a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás. Budapesten az utóbbi hónapokban több, kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységet folytató munkáltatónál is felbukkant olyan „megoldás”, hogy a dolgozókat nem az üzletet üzemeltető gazdasági társaság foglalkoztatja hivatalosan, hanem egy vállalkozási szerződéssel bevont vállalkozó (szövetkezet). Ezekkel a színlelt szerződésekkel az ellenőrzések során sikerrel lép fel és jár el a hatóság a jogszabályok alapján, kimondva, hogy a valós foglalkoztató az üzemeltető.
A harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása rendszerint a munkavállalási engedély teljes hiányával, vagy más munkáltatóhoz szóló, netán lejárt engedéllyel valósult meg.
E két esettípusra érdemes kiemelni két, a jelentés által említett példát. Az első szerint 2018 októberében egy Heves megyei építkezésen munkaügyi ellenőrzésre került sor. Megállapították, hogy a munkáltató két szobafestőt 2018. október16. és 18. napján írásba foglalt munkaszerződés és jogviszonyuk bejelentése nélkül, megbízási szerződéssel foglalkoztatott 2018. január 11-étől, és megbízási jogviszony keretében tett eleget bejelentési kötelezettségének az adóhatóság felé a munkavállalók vonatkozásában. A munkáltató meghatalmazott képviselője előadta, hogy a munkavállalók megbízási szerződés alapján dolgoztak, mely szerződéseket be is mutatta, azok kelte 2018. január 11-ike volt. A munkáltató úgy gondolta, hogy a megbízási jogviszony megfelelő foglalkoztatási forma a szobafestők munkavégzésére. A munkavállalók munkavégzésüket személyesen látták el, helyettest nem állíthattak, a munkavégzés nem önálló volt, azt széles körű utasítási, irányítási és ellenőrzési jog jellemezte. A munkavállalók sem munkaviszonyról, sem egyszerűsített foglalkoztatásról nem állapodtak meg a munkáltatóval, kizárólag a megbízási szerződések alapján végeztek munkát.
A másik példában közérdekű bejelentés alapján a hatóság emberei helyszíni ellenőrzést tartottak 2018 decemberében egy közismert budapesti étteremben a konyhai kisegítők jogviszonyának rendezettségét illetően. A bejelentés szerint ugyanis közülük többeket nem hivatalosan foglalkoztatnak. Az ellenőrzés során csak munkaszerződéssel és adóhatósági bejelentéssel foglalkoztatott munkavállalókat találtak az ellenőrök, viszont munkavégzés közben találtak egy kenyai állampolgárságú munkavállalót, akinek munkavállalási engedélye teljesen más céghez szólt, de munkaszerződéssel és adóhatósági bejelentéssel ő is rendelkezett. A munkavállalót a helyszínen eltiltották. A munkáltató képviselője előadta, ő azt a tájékoztatást kapta a céggel szerződött ügyvédi irodától, hogy ha egy harmadik országbeli állampolgár már rendelkezik munkavállalási engedéllyel, akkor őt egy másik magyar munkáltató minden további nélkül alkalmazhatja külön engedély nélkül.
Ami a pénzügyminisztériumi jelentés további, összegző tartalmát illeti, a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül a megemelt összegű minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.·A munkaügyi bírságok száma nőtt, ami annak köszönhető, hogy a törvényi szabályozás szerint a munkaviszony bejelentésének elmulasztása 2018. január 1-jétől kezdve ismét kötelezően munkaügyi bírságot von maga után.·A határidőben történő bérfizetés elmaradása a feldolgozóiparban érintette a legtöbb munkavállalót. Tavaly a rendkívüli munkaidővel kapcsolatos szabálytalanság legtöbb dolgozót érintő megjelenési formája a munkaszüneti napon történő munkavégzés szabályainak megszegése volt.
Végezetül a dokumentum megemlíti azt is, hogy a társhatóságok közreműködésével 2018-ban 3.800 munkaügyi ellenőrzés zajlott, mely az összes vizsgálat csaknem 23 százalékát jelenti. Ez a szám kiemelkedően magas, mely a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal 2018. február 12. és március 10. között közösen lefolytatott, a kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum szabályainak megtartására irányuló rendkívüli akció-ellenőrzésnek köszönhető.
