Többet kerestünk


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az átlagos nettó kereset 150 500 forint volt az első negyedévben, ami 1,8 százalékos növekedést jelent. A családi adókedvezmény szélesítése  0,8 százalékponttal növelte a nettó kereseteket átlagosan.


Az első negyedévben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 229 800 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 246 600, a közszférában 199 700 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 242 900, a költségvetésben dolgozóké 231 800, a nonprofit szervezeteknél 224 500 forint volt. A közfoglalkoztatottak átlagosan 77 800 forintot kerestek – közölte honlapján a KSH.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (487 000 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (137 400 forint).

A negyedévben a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók közül 230 ezren részesültek – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban, amelynek összege átlagosan 10 400, illetve 9900 forint volt.

Munkajogi kiskönyvtár 5.: A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

A szerző a bírósági esetjog során tipikusan felmerülő jogalkalmazási kérdésekkel foglalkozik közérthetően.

A kiadvány az új Ptk. hatálybalépésével módosult jogszabályi rendelkezésekre is felhívja a figyelmet, mellékleteként iratminták is segítik a jogalkalmazást.

Bővebb információk és megrendelés

Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 150 500 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 101 600, a szellemi foglalkozásúaké 205 300) forint volt, ami éves összevetésben 1,8 százalékos emelkedést jelent. A családi kedvezmények változása további 0,8 százalékponttal növelte a nettó kereseteket átlagosan, így a nettó kereseti átlag 157 300 forintra becsülhető – írja jelentésében a KSH.

A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 6,4, a versenyszférában 5,5, a költségvetés területén 9,0, a nonprofit szervezeteknél 8,3 százalékkal nőttek a keresetek.

A bérek márciusi alakulása jelentős reálkereset-növekedést hozott az alacsony infláció mellett. Ezzel megindulhat a lakossági fogyasztás érdemi növekedése, ami hozzájárulhat a GDP bővüléséhez – mondták makroközgazdászok az MTI-nek. A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatsorból a 6,4 százalékos reálbér-emelkedést emelte ki, ami a tárca szerint is tovább segíti a lakossági fogyasztás növekedését, így a gazdaság bővülését.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Nyáron célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadni

A vállalatoknak már most célszerű részletesen felmérniük, melyik munkavállalójuk hol tart az idei szabadságkeretének felhasználásában, és nyári időszakban célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadniuk. Különösen azokban a szektorokban érdemes erre nagy figyelmet fordítani, ahol a munkaerőhiány miatt fel nem töltött létszámkeretek mellett kell megoldani a működést – figyelmeztet a Trenkwalder.

2024. július 9.

Előkészítő és befejező cselekmény a munkaidő tekintetében

A munkaidő fogalma kulcsfontosságú a munka világában, mivel meghatározza a munkavállaló által elvégzendő munka idejét és ezzel összefüggésben a munkáltató kötelességeit és jogait. A munkajog részletesen szabályozza ezt a kérdést, beleértve az előkészítő és befejező cselekmények munkaidőként való elismerését is.