Vasárnapi zárva tartás: indul a tesztidőszak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2015. március 15-én lesz az első olyan vasárnap, amikor zárva tartanak a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény hatálya alá eső kereskedelmi egységek. A törvény megítélése leginkább negatív, céljaival sokan nem értenek egyet, a hatásai pedig egyelőre nem mérhetők fel. S bár sem hosszas előkészületek, sem egyeztetés nem előzte meg a törvény megalkotását, a megkérdezett szakértő szerint a nagy multicégek forgalma a vasárnapi zárva tartástól nem változik, rövid távon elbocsátások sem várhatók és a munkavállalókat is kompenzálják az elmaradt vasárnapi pótlékok miatt.


A parlament tavaly december 16-án szavazta meg a vasárnapi pihenőnap bevezetését, március 15-től a hét utolsó napján nem lehet majd dolgoztatni a kereskedelemben. A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényben kivételként rögzítették, hogy az adventi időszakban és az év egy szabadon választható vasárnapján nyitva lehetnek az üzletek. A törvény alapvető célja a családi élet előmozdítása, az együtt töltött idő biztosítása a család egységének elősegítése érdekében, ugyanakkor kérdés, hogy van-e erre igény, illetve megfelelő-e az eszköz?

Sok a kivétel

A törvény több kivételt tartalmaz például azzal kapcsolatban is, hogy mely boltok lehetnek nyitva vasárnaponként, így például a 200 négyzetméternél kisebb üzletek kinyithatnak a hét utolsó napján, de csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozhat azokban. A törvény ezen része máris szembe megy az eredeti céllal, a családok vasárnapi együtt tartásával arról nem is beszélve, hogy számos olyan munkakör létezik, amelynek fenntartása vasárnap is fontos, az ő esetükben sem érvényesül a családi élet segítése.

További kivétel, hogy a kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon 5 és 12 óra között lehetnek nyitva, az újságosok és a virágüzletek 6-tól 12-ig, a sportlétesítményekben lévő boltok pedig e napokon a sportrendezvények ideje alatt tarthatnak nyitva.

A törvény hatálya emellett nem terjed ki a gyógyszertárak, a benzinkutak, a reptéri boltok, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon lévő üzletek nyitva tartására, a büntetés-végrehajtási intézetekben, egészségügyi intézményekben és katonai objektumokban folyó kereskedelmi tevékenységre, valamint a piacokra, vásárokra sem.

A tilalom nem vonatkozik továbbá a kereskedelmi jellegű turisztikai és a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatási tevékenységre, a szálláshelyen végzett kereskedelemre, a vendéglátásra, a világörökségi területen található üzletekre, valamint a kulturális tevékenységet és a fürdőszolgáltatást kiszolgáló kereskedelemre sem.

A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) azt közölte, hogy a hazai bevásárlóközpontok nagy többsége március 15. után is fogadja a látogatókat vasárnaponként, a törvény előírásainak betartása mellett.

A munka törvénykönyve három nyelven

Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben.

További információ és megrendelés >>

Azok a bevásárlóközpontok biztosan kinyitnak továbbra is, amelyekben működik mozi, de az elmúlt napok egyeztetései alapján úgy tűnik, hogy egyre több olyan létesítmény is fogadja majd a látogatókat, ahol nincs mozi.

A kinyitó plázákban található éttermek, kávézók, valamint azok a szolgáltatók és kereskedelmi üzletek is kinyitnak, amelyek nem esnek a törvény hatálya alá.

A szövetség tájékoztatása szerint a 22 budapesti bevásárlóközpontból csak nyolcban nincs mozi, vidéken a 28 plázából kilenc üzemel mozi nélkül. A szervezet információi szerint a fővárosiak közül négy olyan bevásárlóközpont is kinyit, ahol nem üzemel mozi, vidéken pedig hat tervezi, hogy nyitva tart vasárnaponként.

Meghosszabbított nyitvatartással védekeznek

Az MBSZ szerint a vasárnapi zárva tartás miatt valószínűleg szombatonként nagy zsúfoltságra kell készülni. Egyebek mellett emiatt is tervez több bevásárlóközpont hosszabbított nyitva tartást, elsősorban csütörtökön, pénteken és szombaton.

Jellemzően az esti nyitva tartást hosszabbítják meg egy órával, így Budapesten általában este 9 helyett 10 óráig várják a vásárlókat, míg vidéken az eddigi este 8 helyett 9 óráig lesznek nyitva. A vidéki plázák esetében felmerült a reggeli korábbi nyitás is. A bevásárlóközpontok üzemeltetői több helyen még egyeztetnek a bérlőkkel a nyitva tartásról – közölte a szervezet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arról tájékoztatott, hogy várhatóan ezen a héten jelenik meg a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényhez kapcsolódó kormányrendelet. A tárca szerint a kormány jelenleg nem lát olyan okot, amely a törvényben foglalt kivételek bővítését kormányrendeleti szinten indokolja.

Munkajogi kérdések

A Munka Törvénykönyve heti két pihenőnapot ír elő a munkavállalók számára, mégpedig azért, hogy biztosított legyen a rendszeres kikapcsolódás. A vasárnapnak különös jelentősége van a pihenőnap a szempontjából, ugyanis egyrészt a vasárnap is foglalkoztató munkáltatónak is kötelező beosztania havonta egy vasárnapot pihenőnapnak, másrészt pedig vasárnapra csak speciális feltételek mellett oszthat be a munkáltató munkaidőt.

Az, hogy a kötelező pihenőnap éppen vasárnapra essen nem előírás, ennek inkább kulturális okai vannak – véli Dr. Kártyás Gábor. A pihenés biztosítása szempontjából közömbös, hogy a munkavállaló pihenőnapja mely napra esik.

A vasánaphoz köthető hagyományoknak nemcsak a pihenés, de a vásárlás, a kereskedelem is szerves része. Évszázadok óta a hét utolsó napján tartják a vásárokat, hiszen a hétköznap dolgozóknak ilyenkor van ideje beszereznie szükségleteit. A szakértő szerint csak e szokásokkal indokolható, hogy miért vonatkoznak eltérő szabályok a vasárnapra. E szokások is ellentmondóak a vasárnapi munkavégzés megítélése szempontjából. Emellett mindig vitatható, hogy a fenti okokra tekintettel pontosan milyen körben engedélyezze a jogalkotó a vasárnapi munkavégzést.

Ennek korlátozása egyébként enyhült az elmúlt években. Az új Mt. az egész kereskedelemben lehetővé tette a vasárnapi foglalkoztatást, egy törvénymódosítás pedig 2013. augusztus 1-jétől szűkítette a vasárnapi pótlékra jogosult munkavállalók körét. A törvény szerint egyébként 100 százalékos vasárnapi pótlék 5 napra jár, a többi vasárnapokra a pótlék mértéke 50 százalék.  

A mostani szabályozás ezzel szembe megy, de a jogalkozó is beleütözött abba a problémába, hogy több üzlet vasárnapi nyitva tartása természetszerűleg indokolt. A fent részletezett kivételek ezért kerültek be a törvénybe, de még így is számos nyitott kérdés maradt, hogy pontosan milyen esetekben mentesülnek a kereskedők a korlátozás alól. Vitatható például, hogy a törvény  nem korlátozza a nemzeti dohányboltok vasárnapi működését, a dohányárukon kívüli termék kapcsán sem.

A törvény egyébként nem a vasárnapi munkavégzést korlátozza, hanem az üzletek nyitva tartását, tehát adott esetben egy munkáltató akkor is előírhat vasárnapi munkavégzést – leltározás, anyagmozgatés, takarítás – ha a bolt egyébként nem nyithat ki.

Atipikus munkajogviszonyok – Könyv és konferencia

Munkajogi kiskönyvtár sorozatunk 6. kötete közérthetően tekinti át a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák szabályozását. Ízelítő a tartalomból: részmunkaidő, munkaerő-kölcsönzés, távmunka, egyszerűsített foglalkoztatás.

A téma iránt érdeklődők konferencián is tájékozódhatnak az atipikus munkaviszonyok szabályairól dr. Bankó Zoltán előadásában.

Tekintse meg kedvezményes csomagajánlatunkat >>

A vasárnapi munkavégzés tilalmának munkajogi vonatkozásairól bővebben itt és itt olvashat.

Mit gondolhatnak a munkavállalók?

Több szakértő is kifogásolja, hogy a törvény megalkotásakor nem készült felmérés arról, hogy a munkavállalók támogatják-e az ötletet, a heti csökkentett idejű működtetés mennyi munkahely megszűnéséhez vezethet, vagy éppen mekkora keresetkiesést jelent a munkavállalónak a vasárnapi kötelező pihenés.  Azzal sem foglalkozik a jogszabály, hogy a vasárnapi munkavégzésért cserébe hétköznap járt pihenőnap, amin mondjuk szabadság igénybevétele nélkül lehetett hivatali ügyeket intézni. Arról sem készült tanulmány, hogy a rendelkezésnek milyen hatásai várhatók közvetlenül a munkavállalókra és a munakerőpiacra nézve.

Nem változik nagyon a forgalom

Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke az Adó Online-nak elmondta, hogy a szakszervezet várakozásai szerint rövid távon nem lesznek elbocsátások a nagyobb kereskedelmi cégeknél. Az érintett vállalatok hosszabb nyitvatartással, illetve több ember behívásával próbálják majd ellensúlyozni a vasárnapi kiesést.

A munkaidőbeosztás megváltozása várhatóan azt eredményezi a szakszervezet elnöke szerint, hogy a munkavállalók szabad hétvégéi eltűnnek. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis a kereskedelmi dolgozók általában egy hónapban 2 vasárnapot dolgoztak, a maradék vasárnapok szabadok voltak. Ez most várhatóan változni fog, de Sáling József szerint a multinacionális cégek ígéretet tettek arra, hogy havonta egy szabad hétvégét biztosítanak dolgozóiknak.

Sáling József szerint a nagy cégek forgalma sem rendeződik át jelentősen a vasárnapi zárvatartás miatt, de hozzátette, hogy a multiknak megvannak a különböző eszközeik (akciók, kuponok) a forgalom fenntartására, míg a kisebb cégeknek szűkösek a lehetőségeik.

Az élettársi kapcsolat kevés
A törvény kimondja, hogy a 200 négyzetméternél kisebb alapterületű boltok akkor tarthatnak nyitva vasárnap, ha a tulajdonos, vagy annak családtagja dolgozik az üzletben. Sok üzlettulajdonosban felmerült a kérdés, hogy közjegyző előtt köttettet élettársi kapcsolat családtagnak vagy csak hozzátartozónak minősül?

A választ a Polgári Törvénykönyv adja meg, ugyanis segítő családtag a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő valamint a testvér, az élettárs azonban nem.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrei akár akár nyilatkozattételre, vagy a személyes adatok bemutatására is kötelezhetik a boltost a helyszínen, annak érdekében, hogy a rokoni viszonyok kiderüljenek. Sáling József kétségesnek tartja, hogy lesz-e elegendő kapacitás az összes érintett vállalkozás ellenőrzésére, de ez végeredményben csak az állam szándékain múlik.

A zárva tartással a cégek a vasárnapi pótlékokat megtakarítják ugyan, de legtöbbjük ezt az összeget visszaadja dolgozóiknak forgalmi jutalék, vagy túlórapótlék formájában. Sőt arra is van példa, hogy néhány vállalat 3,5%-os béremelést adott munkavállalóinak.  

Sáling József szerint általánosságban elmondható, hogy a cégek nincsenek tisztában minden részlettel a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban és legalább 2 hónapnyi tesztidőszak szükséges ahhoz, hogy következtetéseket lehessen levonni. Egyelőre folyik a működés átszervezése, ami szintén nem kis feladat.

Változások még utólag is lehetnek

Sáling József szerint jobb előkészítéssel, szakmai és munkajogi egyeztetéssel jobb törvény születhetett volna, de a tapasztalatok tükrében elképzelhetőnek tartja, hogy a következő hónapokban módosítanak még a törvényen. A Magyar Nemzet keddi számában is arról írt, hogy utólag módosulhatnak a vasárnapi zárva tartás szabályai a gyakorlati tapasztalatok alapján. A lap szerint az online pénztárgéprendszeren keresztül beérkező pontos forgalmi adatok ismeretében enyhülhetnek bizonyos megkötések a szabályozásban.

Március 10-én kedden máris felkerült a parlament honlapjára egy módosító javaslat, amely megakadályozná, hogy vasárnap is nyitva tartsanak azok a Spar üzletek, amelyek benzinkúton működnének. Az üzletlánc összefogott az OMV-töltőállomásokkal,  vélhetően azzal a céllal, hogy a benzinkutakon működő üzleteik éjjel-nappal működhetnének, kicselezve ezzel a vasárnapi zárva tartás rendelkezéseit.

Az ezt megakadályozni hivatott módosító indítvány szerint „az az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzlet, amely nem értékesít üzemanyagot,a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül”.

A vezető tisztségviselő felelőssége

A kézikönyv bemutatja a legfontosabb polgári jogi szabályokat, a polgári jogi felelősség alapjait és a jogágakon átívelve, közérthetően összefoglalja a téma által érintett különböző területek szabályozását is. Lapozzon bele kiadványunkba.

További információ és megrendelés >>


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Budapesten elindult a fiatalokat a munkaerőpiacon segítő Ifjúsági Garancia Plusz program

Budapesten elindult az Ifjúsági Garancia Plusz program, amelynek célja, hogy a fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül, illetve, hogy személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerőpiaci helyzetük javításához – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtökön.

2024. július 16.

Munkáltatói fizetési felszólítás szabályai

A munkaviszonyból fakadó igények érvényesítésének elsődleges módja a peres eljárás, vagyis a bíróság előtti igényérvényesítés, azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) lehetőséget teremt a munkáltatóknak arra, hogy – bizonyos feltételek fennállása esetén – fizetési felszólítással érvényesítsék igényüket a munkavállalókkal szemben.