Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltatónak joga van az alkalmazottat a már megkezdett szabadságáról is visszahívni, kellően súlyos indokkal – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.
Már a szabadság időpontja előtt 15 nappal jeleztem a munkáltatóm felé a nyári szabadságigényemet, amit ő jóvá is hagyott. Amit csak lehetett, előre elrendeztem. Van, aki helyettesítsen, nyugodtan hagyom ott a céget két teljes hétre. Elérkezett a várva-várt pillanat, elindultunk! Még oda sem értünk, de már nagyon izgatottak vagyunk, végre együtt tölthetünk két hetet. Nincs munka, nincs rohanás, most tényleg együtt töltünk minden egyes pillanatot. Aztán a negyedik napon, a strandolást megelőző reggeli matrac- és úszógumifújás után megcsörren a telefon… A főnök az! Felvegyem? Felveszem! …. Hazarendel!
Megteheti? Tényleg van joga hozzá, hogy visszahívjon a nyaralásomból? A válasz: igen.
Kellően súlyos indokkal visszarendelhet a főnök
A munkáltatónak joga van az alkalmazottat a már megkezdett szabadságáról is visszahívni. Erre azonban csak kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a cég működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén van lehetősége. A szabadság megszakítására vonatkozó utasítás kiadásával egy időben a munkáltatónak azt is közölnie kell munkavállalójával, hogy mikor kell megjelennie, és az adott napon (napokon) pontosan mely időszakban kell munkát végeznie.
| Rodin munkaügyi rendezvények |
|---|
|
2013.05.23. –A munkaidő és pihenőidő új szabályai – szabadság kiadása elszámolása a gyakorlatban 2013.06.04. –Munkaerő-kölcsönzés vagy diákfoglalkoztatás? |
A szabadságról a munkavégzés helyére való oda- és visszaút időtartama, illetve a munkával töltött idő nem számít bele a szabadság idejébe, s erre az időre a munkavállalót a teljes munkabére illeti meg. Az új Munka törvénykönyve (Mt.) szerint, amennyiben a munkáltató a munkavállaló számára kiadott szabadságot megszakítja, és munkavégzést rendel el, akkor valójában egy szabadságnapot munkanapra cserél, és ezért a munkavégzéssel töltött szabadságnap helyett másikat kell biztosítania a munkavállaló számára.
Sőt a munkabéren felül a munkáltató köteles a visszarendeléssel összefüggésben felmerült minden kárt és költséget megtéríteni a munkavállaló részére. Vagyis például ki kell neki fizetnie a visszaútból eredő kiadásokat, de ugyanígy a nyaralás megszakításával vagy lemondásával összefüggésben felmerült kárt, például a kötbérmentesen már le nem mondható szállás költségét.
A munkáltató azonban a fent említett indokokkal, vagyis a kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a cég működését közvetlenül és súlyosan érintő ok felmerülése esetén nem csupán arra jogosult, hogy megkezdett szabadságunkat megszakítsa, hanem arra is, hogy a még meg nem kezdett szabadságunk időpontját módosítsa.
Abban az esetben, ha a munkavállaló igazoltan a szabadság engedélyezését követően fizette be útját, azonban munkája – pontosabban a szabadság időpontjának utólagos módosítása – miatt nem, vagy csak később, drágább főszezonban tud elmenni, akkor a munkáltatónak a fentiekhez hasonlóan meg kell térítenie a munkavállaló minden ezzel kapcsolatban felmerülő költségét és kárát.
Amennyiben a munkavállaló önként foglalkozik munkájával szabadsága napján, abban az esetben nem jár új szabadságnap a számára.
Bárcsak úgy döntöttem volna, mint Inocskin, aki a szabályok helyett a gyermeki játék és a forró nyárban igényelt hűsölés diktálta vágyaknak engedelmeskedve élvezettel úszik át a tiltott szigetre…. Igaz, hosszú távon valószínűleg jobb döntés volt felvenni a telefont.
A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
