Közzétett éves beszámoló ismételt közzététele
Melyek azok az esetek mikor a közzétett éves beszámolót ismételten közzé lehet/kell tenni?
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A behajthatatlan követelések leírása jellemzően az év végi zárlati feladatok között végzendő el, ha a behajthatatlanság feltételei fennállnak és ismertté váltak. Ezért érdemes ezt a témát folyamatosan napirenden tartani, tisztítani a követelések állományát, és ezáltal egyszerűbbé tenni az év végi zárlati feladatokat. Az Adó szaklap írása.
A Számviteli törvény (2000. évi C. törvény, rövidítve: Szt.) szerint a beszámoló mérlegében behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.
A behajthatatlan követelés fogalma, tartalma
A Számviteli törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontja meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát és azt is, hogy mely esetekben tekinthető a követelés behajthatatlannak.
Behajthatatlan követelés az a követelés,
A felsorolt kritériumok bármelyikének megléte esetén a követelést behajthatatlannak kell minősíteni és hitelezési veszteségként le kell írni, vagyis nem lehet a mérlegben kimutatni.
A behajthatatlanság tényét és mértékét a vállalkozónak bizonyítania kell az egyes jogcímek beazonosításával és dokumentálásával.
A behajthatatlanság kritériumait minden követelésre önállóan, külön-külön kell értelmezni és meghatározni. Például ugyanazon adóssal szemben egy adott követeléssel kapcsolatban hozott korábbi bírósági végrehajtási határozatot nem lehet figyelembe venni egy másik, vele szembeni követelés esetében. Ennél a másik követelésnél önállóan kell megállapítani és dokumentálni a behajthatatlanság meglétét.
Mérlegképes Kreditkártya |
---|
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai |
A behajthatatlanság tényét alátámasztó bizonylatok
A behajthatatlanság tényét és mértékét a vállalkozónak kell hitelt érdemlően bizonyítania bizonylatok alapján. A behajthatatlanság tényét különösen a következő bizonylatok támasztják alá hitelt érdemlően:
Nagyon fontos, hogy például az az információ, hogy egy adóssal szemben elindult a csődeljárási vagy felszámolási eljárás, még önmagában egy-egy konkrét követelés behajthatatlanságát nem alapozza meg. A felszámoló, végelszámoló írásos nyilatkozatára van szükség, miszerint az adott követelést nem, vagy csak részben tudja kielégíteni.
A vállalkozó számviteli politikájában, illetve az eszközök és a források értékelési szabályzatában célszerű szabályozni, leírni a behajthatatlan követelések meghatározásának módját, szempontjait, felelőseit, eljárási, bizonylatolási rendjét a vállalkozó sajátosságainak figyelembevételével.
A követelések értelmezése, megjelenési formái
A Számviteli törvény szerint követelések alatt a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igényeket értjük. Alapvető jellemzőjük hogy a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatások teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (ideértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak.
A követelések közé kell érteni a különféle egyéb követeléseket, a vásárolt, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket és a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is.
A fenti meghatározásból következik, hogy a követeléseket szélesen kell értelmezni, és azok a mérlegben különböző helyeken, különböző mérlegtételeknél jelenhetnek meg, így megjelenhetnek a befektetett eszközök között, mint:
A követelések megjelenhetnek a forgóeszközök között, mint:
A követelések megjelenhetnek az aktív időbeli elhatárolások között, mint a bevételek (árbevétel, kamat-és egyéb bevételek) aktív időbeli elhatárolása mérlegtételbe tartozó követelés jellegű tételek.
Sőt követelés megjelenhet a mérleg forrásoldalán is a saját tőkén belül a jegyzett, de még be nem fizetett tőke mérlegtételben, hiszen ez annak teljesüléséig szintén követelés jellegű tétel.
Ummenhoffer Ferenc cikke a továbbiakban részletesen kitér a követelések értékelésére, az adott előlegek, az áruszállításból, szolgáltatásból eredő követelések, a tartósan adott kölcsönök, a váltókövetelések és az egyéb követelések könyvviteli elszámolására. A cikk teljes terjedelemben az Adó szaklap 2013/12-13 számában olvasható. Ez a lapszám a CompLex Kiadó webshopjában is megvásárolható.
Melyek azok az esetek mikor a közzétett éves beszámolót ismételten közzé lehet/kell tenni?
A követelésekről általában, a követelések értékeléséről és a csődeljárás számviteléről olvashat többek között az Adó-kódex legfrissebb számában.
Ismertetjük a törvényi definíciót, elmondjuk az adóellenőrzések legfontosabb tapasztalatait és szólunk a fiktív számlák korrekciós lehetőségeiről is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!