Az infláció hatása a pénzügyi kimutatásokra (1. rész)


Jelen cikk célja néhány jellemző, a gazdálkodók döntő többségénél előforduló számviteli terület és annak inflációval való kapcsolatának bemutatása – a teljesség igénye nélkül.

A világgazdaság az elmúlt három évben hullámvasúton robog, hiszen amilyen váratlanul következett be a COVID 19 okozta gazdasági válság, úgy az ebből való kilábalás is meglepően gyors volt. Amikor már a legtöbben azt gondolták, hogy végre a boldog békeidők jöttek el, 2022. február 24-én kirobbant az orosz-ukrán konfliktus és új gazdasági problémák vették kezdetüket a világban, melynek egy kritikus eleme az infláció lett.

A történet hazai vonatkozása sem elhanyagolható, hiszen a magyar gazdaságban a 2022-es év első hónapjaiban bekövetkező jelentős pénzkínálat-növekedés is jelentősen hozzájárult az infláció növekedéséhez.

E két tényező együttes hatására a magyar forint vásárlóerejének gyors és nagymértékű romlása következett be.

Számos gazdálkodónál az orosz-ukrán konfliktus és a kibontakozó infláció már a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, így akár már a 2021-es év számviteli zárásakor és azt követően a 2022-es év során a szakembereknek mérlegelniük kell, illetve kellett annak hatását a pénzügyi kimutatásokra.

Jelen cikk célja néhány jellemző, a gazdálkodók döntő többségénél előforduló számviteli terület és annak inflációval való kapcsolatának bemutatása a teljesség igénye nélkül.

Mielőtt a számviteli területek vizsgálatáról esne szó, fontos definiálni az infláció fogalmát és típusait.

Infláció alatt az árszínvonal tartós emelkedését, a pénz vásárlóerejének romlását értjük.

Az inflációt üteme szerint az alábbi csoportokba sorolhatjuk:

  • Lassú (vagy kúszó): Mértéke évente néhány százalék és ez a normál gazdaság részét képezi.
  • Vágtató: Mértéke több mint egy számjegyű, de ha ennek ellenére kiszámítható, a gazdaság az egyensúlyát megőrzi.
  • Hiperinfláció: Akár több száz százalék is lehet, ami a gazdaság összeomlásához vezethet.

Az infláció árstruktúra szerinti típusai:

  • Kiegyensúlyozott infláció: A termékek árai egyforma mértékben emelkednek, így az árstruktúra nem változik.
  • Aránytalan infláció: Az árszint emelkedésekor a különböző termékeknél az árarányok változnak.

Végül az infláció lehet:

  • Kiszámítható infláció: Az árszínvonal-változás mértéke éveken át konstans.
  • Nem kiszámítható infláció: Az árszínvonal-változás mértéke évről évre változik, ami a tervezhetőség hiánya miatt káros a gazdaságra.

A KSH 2022.01.01-2022.07.31. időszakra vonatkozó statisztikai adatait figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a magyarországi pénzromlás egy vágtató, aránytalan és nem kiszámítható infláció jegyeit mutatja.

Vágtatónak tekinthetjük, mivel annak mértéke a KSH adatai szerint 2022. júliusában már 13,7% volt. (lásd 1. számú grafikon)

Aránytalannak minősül, hiszen az egyes termékcsoportok áremelkedési üteme különböző. (Pl.: az élelmiszeripari termékek árainak növekedése 27%, míg a ruházkodási cikkek inflációs rátája csupán 5%. (lásd 1. számú diagram)

Nem kiszámítható, mert az infláció mértéke nem tekinthető állandónak, jelenleg is növekedési pályán van.

Miután beazonosítottuk milyen ismérvekkel rendelkező inflációval állunk szemben, vizsgáljuk meg, hogy jelen helyzetben milyen hatása van a gazdálkodók pénzügyi adataira.

Az infláció, mint külső tényező, eltérő hatást gyakorolt a különböző szektorokban működő gazdálkodók pénzügyi adataira, ezért mint minden változásnak, vannak nyertesei és vesztesei. A változás nyertesei várhatóan azok lesznek, ahol az input, azaz költség oldali árnövekedés kisebb lesz az output, azaz eladási oldali árnövekedésnél és ez a jövedelmezőség növekedéséhez vezet.

A pénzügyi kimutatások inflációs torzításait a bekerülési értéken való könyvelés elve okozza. Az egyes tételek bekerülési időpontjai a könyvekben különbözőek, így azok összehasonlíthatósága nem lehetséges. (Pl.: a készletek között, annak forgóeszköz mivolta miatt, valószínűleg viszonylag friss árinformációkkal rendelkező aktívák találhatóak, de ez nem mondható el egy 20 évvel ezelőtt vásárolt ingatlanra, ami a befektetett eszközök között található).

Nem egy triviális feladat az infláció hatásának előrejelzése a mérleg és eredménykimutatás tételeire vonatkozóan, valamint ahogyan azt látni fogjuk, nem csupán egy-egy szorzás eredménye még akkor sem, ha egy végtelenül leegyszerűsített modellt veszünk alapul.

Jelen cikk a terjedelmi korlátaiból adódóan pusztán rövid betekintést kíván adni az infláció által érintett legfontosabb területekre, úgymint:

  • Vevőkövetelés – Árbevétel
  • Szállítói kötelezettség – ELÁBÉ
  • Tárgyi eszközök
  • Készletek
  • Saját tőke

Vevőkövetelés – Árbevétel / Szállítói kötelezettség – ELÁBÉ

Tegyük fel, hogy egy kereskedelmi vállalkozásnál 2021. évben az értékesítés nettó árbevétele 1.000 MFt, míg az eladott áruk beszerzési értéke 800 MFt volt. Az előzetes várakozások alapján a beszállítói negyedévente 3%-al növelik meg az átadási áraikat. A gazdálkodó úgy dönt, hogy a vevői felé felszámított haszonkulcs mértékén – ami 25% – nem változtat, így az ő eladási árai is negyedévente 3%-kal fognak növekedni.

Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a társaság termékeinek az árszínvonala 2021. évben állandónak tekinthető és az eladott naturális mennyiségekben 2022-ben nem történik változás, így csak az áremelkedés hatásával kell számolnunk.

Vizsgáljuk meg, valójában milyen hatások következnek be a pénzügyi adatokban a fenti információk hatásra.

A fenti, az értékesítés nettó árbevételére, az ELÁBÉ-re, az árrés tömegre és a haszonkulcsra vonatkozó adatokat és következtetéseket az 1-3. számú táblázatokban foglaltam össze.

  1. számú táblázat
Adatok MFt-ban
Megnevezés 2021. év 2022. év
I. név II. név III. név IV. név
Értékesítés nettó árbevétele (1) 250 250 250 250 1000
ELÁBÉ (2) 200 200 200 200 800
Árrés tömeg (3)=(1)-(2) 50 50 50 50 200
Haszonkulcs (4)=(3)/(2)*100 25,00% 25,00% 25,00% 25,00% 25,00%
  1. számú táblázat
Adatok MFt-ban
Megnevezés 2022. év 2022. év
I. név II. név III. név IV. név
Értékesítés nettó árbevétele (1) 257,50 265,23 273,18 281,38 1 077,28
ELÁBÉ (2) 206,00 212,18 218,55 225,10 861,83
Árrés tömeg (3)=(1)-(2) 51,50 53,05 54,64 56,28 215,46
Haszonkulcs (4)=(3)/(2)*100 25,00% 25,00% 25,00% 25,00% 25,00%
  1. számú táblázat
Adatok MFt-ban
Megnevezés 2021. év 2022. év Változás %
Értékesítés nettó árbevétele 1 000,00 1 077,28 107,73%
ELÁBÉ 800,00 861,83 107,73%
Árrés tömeg 200,00 215,46 107,73%

A fenti információk alapján megállapíthatjuk, hogy 2022. IV. negyedévben a vizsgált vállalkozás eladási és beszerzési árai 12,55%-kal (281,38/250 és 225,10/200 vagy 1,034 = 1,1255) voltak magasabbak, mint 2021. IV. negyedévben, de mivel az árak növekedése négy lépcsőben negyedévente 3% mértékben következett be, így az értékesítés nettó árbevétele, az ELÁBÉ és az árrés tömeg éves viszonylatban csupán 7,73%-kal növekedett.

Most vizsgáljuk meg, hogyan változik a vevőkövetelés és a szállítói kötelezettség ezzel egy időben.

Tételezzük fel, hogy 2021.12.31-én a vevőkövetelések értéke 127 MFt (100 MFt + 27% ÁFA), míg a szállítói kötelezettségek értéke 76,2 MFt (60 MFt + 27% ÁFA) volt, ami – az egyszerűség kedvéért 360 napos évvel számolva – azt jelenti, hogy az év utolsó napján 36 nap árbevétele (100 MFt/1.000 MFt * 360 nap) és 27 nap (60 MFt/800 MFt * 360 nap) árubeszerzése volt pénzügyileg rendezetlen.

Fogadjuk el feltételezésként a vevők és a szállítók forgási idejének változatlanságát és azt, hogy a vevőkövetelések az adott év utolsó 36 napjának eladási, míg a szállítói kötelezettségek az adott év utolsó 27 napjának beszerzési bizonylatait foglalják magukba.

Arra keressük a választ, hogy hogyan változik a vizsgált vállalkozásnál a vevőkövetelés és a szállítói kötelezettség az évi négyszeri 3%-os áremelés hatására az egyéb feltételek változatlansága mellett.

A szerző következtetéseit egy táblázatba foglalta, amelyet – magyarázatokkal együtt – itt talál.

A cikk szerzője Dzsudzsák Zsolt okleveles könyvvizsgáló, okleveles adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója.



Kapcsolódó cikkek

2022. november 11.

Bizonytalan nyereségadópozíciók kezelése az IFRS-ben

Aki valaha készített adóbevallást, annak nem kell magyarázni, hogy a bizonytalanság – különösen az értelmezési bizonytalanság – mennyire gyakran jelentkezik az adózás területén. Néha a jogszabályok értelmezése vezet nem egyértelmű eredményre, néha a tranzakció összetett és újszerű jellege adja fel a leckét a szakembereknek. Nem vitás, hogy azt is el kell fogadni a területen munkálkodóknak, hogy olyan adórendszert és jogi környezetet építeni nem lehet, ahol ez a bizonytalanság teljesen elkerülhető.

2022. november 10.

Elektronikus számla és archiválás – mi van a papírhegyen túl?

Most már biztosra vehető, hogy a pandémia nem csak felgyorsította a digitalizációt és automatizációt a vállalkozások életében, de átformálta az üzletviteli folyamatokat is. Az adminisztráció átalakításának kezdő lépését jelentheti az áttérés az elektronikus számlázásra. Egyre több társaság preferálja az érintésmentes fizetést és a nem papíralapú számlázást, ezért olyan e-számla megoldást keres, amely kompatibilis a távmunkával, automatizálja belső folyamatait és növeli a hatékonyságot is.