Az osztalék előírásának és könyvelésének szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az osztalék előírásával és elszámolásával kapcsolatos szabályokat nem árt felfrissíteni a beszámoló készítés idején. Az osztalék elengedés könyvelési szabályai változtak 2020 őszén, ezt fontos tudniuk a cégtulajdonosoknak, hiszen a járványhelyzetre tekintettel esetlegesen romló eredményt nem lehet osztalék-elengedéssel javítani.

Az osztalék kifizetésének elengedése az eredménytartalékot érinti

Számos társaság nézett szembe a helyzettel, hogy a 2020-as éve pénzügyileg nem a tervek szerint alakult. Miközben a bevétel jelentős mértékben csökkent, költségek nem zsugorodtak hasonló arányban. Mindamellett, az eddig profitábilis cég teljesítménye veszteségbe fordulhat, ez a tény a társaság hitelképességét is veszélyeztetheti. Utóbbi feltételei között ugyanis jellemzően szerepel az adózott eredménnyel szembeni elvárás. A cég tulajdonosai a kedvezőtlen helyzet elkerülése érdekében dönthetnek úgy, hogy részben, vagy egészében lemondanak osztalékkövetelésükről.

A számviteli törvény legutóbbi módosítása (2020. november 27.) szerint azonban az elengedett osztalék összegét ettől az időponttól már nem az egyéb bevételek között kell szerepeltetni, ezt a döntéssel egy időben az eredménytartalékban kell közvetlenül vezetni. Ezzel a társaság adózás előtti eredménye és adózott eredménye nem változik. A veszteségbe forduló cég esetén fontos a saját tőke helyzetet is szem előtt tartani, hiszen a tőkehiányos állapotot a szabályozás egyértelműen szankcionálja, a céget lépésekre kötelezi. Az osztalék elengedésével ugyanakkor az eredménytartalék növekedése miatt a saját tőke összege is a kívánatos sávban maradhat. Emellett az osztalék elengedését az illetéktörvény is az illetékmentes kategóriába sorolja.

Lekötött tartalék befolyása az osztalék forrásra

A COVID-19 járványügyi helyzetre reagálva a 2020 nyarán hatályba lépett új kormányrendelet értelmében a fejlesztési tartalék-képzésre vonatkozóan kedvezőbb feltételek kerültek meghatározásra. A korábbi szabályozás módosításával a fejlesztési tartalék összege már elérheti az adózás előtti eredmény (nyereség) teljes összegét is. Az adóévenkénti maximális keretösszeg viszont nem változott, fejlesztési tartalék jogcímen továbbra is legfeljebb 10 milliárd forint képezhető.

osztalék

Azt azonban figyelembe kell venni, az adózás előtti nyereség 100 százalékára képezhető fejlesztési tartalék összegét lekötött tartalékba kell vezetni az eredmény tartalékból, így az összeg befolyásolja az osztalék kifizetésének lehetőségét!

Mikor fizethető osztalék?

Az osztalék előírására és elszámolására vonatkozó szabályok a korábbi gyakorlathoz képest jelentősen megváltoztak a 2016. évi számviteli változások miatt.

A változtatás célja az volt, hogy összhangba hozza a magyar számviteli törvényt a nemzetközi számviteli előírásokkal, könnyebb legyen a beszámoló elfogadásának adminisztrációja (nem kell külön osztalék előtti és külön osztalékkal együtt mérleget készíteni).

A hatályos előírások alapján az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. Figyelni kell azonban arra, hogy a negatív eredménytartalék csökkenti az osztalékfizetés lehetőségét, továbbá szigorodtak az osztalékfizetési korlát szabályai is, a tőketartalék nem nyújthat fedezetet a negatív eredménytartalékkal szemben a fedezet számítása során.

A fizetendő osztalék elszámolása a beszámolókban

A megállapított és fizetendő osztalék összegét az erre vonatkozó döntés napjával, a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban.

A tulajdonosoknak fizetendő osztalék számviteli elszámolására a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján, és annak időpontjával kerül sor, eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy adott üzleti évről, jelen esetben 2020-ról, készített beszámolóban megjelenő adózott eredmény osztalékként történő felhasználásáról, a tárgyévet követő időszakban, azaz 2021-ben, a beszámoló elfogadásakor kell döntést hozni. A jóváhagyott osztalékot azonban így a tárgyidőszakot követő üzleti évben, tehát 2021-ben kell a számviteli nyilvántartásokban kimutatni. A Ptk. kimondja, hogy az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó javaslat tartalmilag az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg.

Természetesen a jóváhagyott osztalék előírása és anyagi rendezése a jelenleg hatályban lévő előírások szerint is időben elválhat egymástól.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM  partnere, vezérigazgató-helyettese. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 4.

Új korszak kezdete a pénzügyi ágazati szakmai képzésben

Az elmúlt években több jelentős változás történt a szakterületünkön, amelyek jelentősen átalakították a pénzügyi ágazat képzéseit is. A legjelentősebb átalakulás azonban még előttünk áll, hiszen 2024. július 1-jétől a mérlegképes könyvelői, adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések már csak az új, hatósági képzési rendszerben indulhatnak. Cikkünkben áttekintjük az érintett képzések múltját és jelenét, és a legfontosabb tudnivalókat az új hatósági képzési és vizsgáztatási rendszerről.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)