IFRS: jelentős számviteli változás a cégeknek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2016. január 1-jétől Magyarországon is lehetővé vált, hogy egyes vállalkozások éves beszámolójukat a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készítsék el. A módosítás az elmúlt évek legjelentősebb változása a hazai számviteli előírásokban – hívják fel a figyelmet a Grant Thornton szakértői.


A könyvvizsgáló és pénzügyi tanácsadó cég eddigi tapasztalatai alapján még igen csekély azon vállalkozások köre, amelyek már a 2016-os üzleti évről készülő éves beszámolójukat is az IFRS-ek alapján készítik el. Az áttérés várhatóan a 2017. üzleti évtől lesz sokkal inkább számottevő. 

Azon cégek, amelyek első IFRS szerinti éves beszámolójukat 2017. december 31-i fordulónapra kívánják elkészíteni, azoknak az áttérés napja 2017. január 1-je. 

Az átállást az érintett vállalkozásoknak legkésőbb 2016. szeptember 30-ig be kell jelenteniük a hatóságokhoz, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), valamint a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH).

A 2017-ben áttérőknek már a 2016. üzleti évüket (annak nyitó egyenlegét) is el kell készíteniük az IFRS-ek szerint.

Milyen cégek nyerhetnek az átállással?

A Grant Thornton szakértői szerint a nemzetközi standardokra való átállás a kötelező alkalmazáson túl azon gazdálkodóknál várható, ahol az anyavállalat a konszolidált beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el. 

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (International Financial Reporting Standards – IFRS) elvi alapú, megközelítésű számviteli standardok, értelmezések és keretelvek, melyet a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (International Accounting Standards Board – IASB) bocsát ki.

Az áttérés tehát azoknál a vállalkozóknál jelent előnyt, akiknél a hazai számviteli szabályok szerinti éves beszámoló mellett a nemzetközi szabályok szerint is el kellett készíteniük az éves beszámolójukat, mivel a külföldi anyavállalatuk a konszolidációba bevonta őket. 

Az IFRS-re való átállás egyik előnye, hogy csökkennek az adminisztratív terhek, mivel nem kell a vállalkozóknak kétféle számviteli rendszert működtetniük az éves beszámoló hazai és nemzetközi szabályok szerinti elkészítéséhez. Továbbá az IFRS szerint készített beszámolók nemzetközi szinten is összehasonlíthatóvá válnak a piaci szereplők számára. 

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a váltás komoly szervezést és felkészülést igényel a vállalkozók részéről, nem lehet „egyik napról a másikra” egyik számviteli rendszerből egy másikba átlépni. Az áttérés előtt a többi között fel kell mérni, hogy a társaság információs, számviteli rendszere megfelel-e az IFRS szerint számviteli rendszer követelményeinek.

Kiket érint a számviteli törvény változása?

Az Országgyűlés 2015. november 29-én fogadta el a 2015. évi CLXXVIII. számú törvényt „a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról”. 

A módosítás következtében a számviteli törvény több paragrafusa jelentősen változott, amely alapján bizonyos társaságok számára kötelező, míg más cégek számára lehetőség, hogy az éves beszámolójukat az IFRS alapján készítsék el. 

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok hazai bevezetését a számviteli törvény három lépcsőben (2016., 2017. és 2018. január 1-jétől kezdődően) szabályozza – kötelező, illetve választható módon:

Kötelező az IFRS alkalmazása

Idén januártól választható, jövő évtől kezdve viszont kötelező az IFRS bevezetése azon cégeknél, amelyek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák.

2017 januárjától a hitelintézetek, továbbá a hitelintézetekkel egyenértékű szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások számára kötelező lett volna az IFRS alkalmazása, ám egy évközbeni jogszabályváltozás egy évvel (2018-ra) tolta ezt a kötelezettséget azzal, hogy választják az IFRS-t már 2017-től is.(Az Adó Online olvasója hívta föl a figyelmet az évközbeni változásra, ennek nyomán módosítottuk a Grant Thornton szakértői által eredetileg közölteket  – a szerk.).

Választható az átállás

A változtatásról azok a társaságok maguk dönthetnek, amelyeknél a cég közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

A biztosítók 2017. januártól dönthetik el, hogy bevezetik-e az éves beszámolónál a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok alkalmazását. Szintén választható az áttérés a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó, az előzőkben nem említett intézményeknél (a pénztárak kivételével).

Ugyancsak ebbe a körbe tartoznak az előzőekben nem említett könyvvizsgálati kötelezettség alá eső vállalkozások, valamint a külföldi székhelyű cégek magyarországi fióktelepei is, amelyek a számviteli törvény alapján mentesülnek a könyvvizsgálati kötelezettség alól – összegezte a Grant Thornton.

Fontos kiemelni, hogy az állami vagy önkormányzati vagyonkezelést végző vállalkozók, a nonprofit gazdasági társaságok, a kölcsönös biztosító egyesületek, valamint a nyugdíj-, az egészség- és az önsegélyező pénztárak nem alkalmazhatják egyedi beszámolási célokra az IFRS-eket.

Ezekre a követelményekre is figyeljenek a cégek

A törvény a fentieken kívül nevesíti azokat a követelményeket, amelyeket az áttérő társaságoknak teljesíteniük kell az átálláshoz:

A vállalkozásnak rendelkeznie kell az áttérésre való felkészültségét igazoló – IFRS-minősítéssel rendelkező kamarai könyvvizsgáló által kibocsátott – jelentéssel. 

A változást legkésőbb az áttérés napja előtt 90 nappal be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, valamint a Központi Statisztikai Hivatal részére, melyhez csatolni kell a könyvvizsgálói jelentést. (A Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó gazdálkodók az MNB felé is kötelesek a bejelentést megtenni.)

Az áttérés napja az első IFRS-ek szerint készült éves beszámoló üzleti évének első napja.

Visszatérés a korábbi rendszerre

A számviteli törvény szerinti éves beszámoló készítésre visszatérni az IFRS-ekről a vállalkozó saját döntése, vagy a visszatérést kötelezővé tévő esemény bekövetkezését követő üzleti évtől lehetséges. Saját döntés alapján legkorábban öt lezárt üzleti év után, illetve a közvetlen vagy közvetett anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van erre lehetőség.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 4.

Új korszak kezdete a pénzügyi ágazati szakmai képzésben

Az elmúlt években több jelentős változás történt a szakterületünkön, amelyek jelentősen átalakították a pénzügyi ágazat képzéseit is. A legjelentősebb átalakulás azonban még előttünk áll, hiszen 2024. július 1-jétől a mérlegképes könyvelői, adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések már csak az új, hatósági képzési rendszerben indulhatnak. Cikkünkben áttekintjük az érintett képzések múltját és jelenét, és a legfontosabb tudnivalókat az új hatósági képzési és vizsgáztatási rendszerről.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)