Kisokos a fiktív számlákról
Ismertetjük a törvényi definíciót, elmondjuk az adóellenőrzések legfontosabb tapasztalatait és szólunk a fiktív számlák korrekciós lehetőségeiről is.
Így kell elszámolni a részvényalapú kifizetéseket
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem ritka, hogy a vállalkozások saját részvényeket vagy ezekre vonatkozó opciókat juttatnak munkavállalóiknak, esetleg más, velük kapcsolatba kerülő gazdasági szereplőknek.
A nemzetközi számvitelben az IFRS 2 standard szabályozza a részvényalapú kifizetések számviteli kezelését. A magyar számviteli törvény ezzel szemben nem tartalmaz speciális előírásokat ezen ügyletcsoport elszámolására vonatkozóan.
A részvényalapú kifizetések nemzetközi számviteli szabályozása
A részvényalapú kifizetés olyan ügylet, amelynek során a gazdálkodó egység részvényalapú kifizetési megállapodás keretében árukat vagy szolgáltatásokat kap ezen áruk vagy szolgáltatások nyújtójától (beleértve a munkavállalókat is), vagy részvényalapú kifizetési megállapodás keretében köteles kiegyenlíteni az áruk vagy szolgáltatások nyújtójával kötött ügylet ellenértékét, ugyanakkor az árukat vagy szolgáltatásokat a csoporthoz tartozó más gazdálkodó egység kapja meg.
| Adóbevallás 2014 |
|---|
| Az 2014-es adóbevalláshoz minden információt megtalál itt. |
A részvényalapú kifizetések mögött mindig valamilyen részvényalapú kifizetési megállapodás van. Ennek alapján a másik fél jogosult megkapni a gazdálkodó egység tőkeinstrumentumait; vagy pénzeszközt vagy a gazdálkodó egység más eszközét olyan összegben, amely a tőkeinstrumentumok árán (vagy értékén) alapul, feltéve, hogy a meghatározott megszolgálási feltételek – ha vannak – teljesülnek. Ennek alapján beszélhetünk tőkeinstrumentumban vagy pénzeszközben teljesített részvényalapú kifizetésekről, valamint választási lehetőséget biztosító ügyletekről.
Az IFRS 2 alapelve, hogy a részvényalapú kifizetéseket akkor kell a pénzügyi kimutatásokban megjeleníteni, amikor a gazdálkodó egység a kapott árukat/szolgáltatásokat megszerzi. Az ügylet egyik „lába” tehát a kapott áru vagy szolgáltatás lesz, míg saját tőkeinstrumentummal teljesített ügyletek esetén közvetlenül a saját tőke növekedését, pénzeszközzel kiegyenlített ügyletek esetén kötelezettségnövekedést kell elszámolni, a választási lehetőséget biztosító szerződéseket pedig vagy tőkeinstrumentumként vagy kötelezettségként kell elszámolni.
A tőkeinstrumentummal teljesített szerződések értékének alapképlete egy adott időszakra vonatkozóan: (Juttatásban részesülők becsült száma × instrumentumok száma/fő × egy instrumentum értéke × időtényező) – az előző időszakokban elszámolt érték.
A pénzeszközzel teljesített szerződések a gazdálkodó egység részvényeinek árfolyamától függő áruszállítási vagy szolgáltatásnyújtási szerződések, amelyeket pénzben rendeznek. A megjelenítési szabályok az általánosak: árura vonatkozó ügylet esetén a megjelenítés az átvételkor (teljesítéskor) történik. Szolgáltatások esetén a kapott szolgáltatásokat, illetve ezek ellenértékeként a kötelezettséget akkor kell megjeleníteni, amikor a szolgáltatást nyújtják. Az ilyen ügyletek során kapott árukat és szolgáltatásokat, illetve a felmerült kötelezettséget a kötelezettség valós értékén kell értékelni.
A részvényalapú kifizetések magyar számviteli szabályozása
A részvényalapú kifizetéseket a számviteli törvény nem szabályozza külön témaként, az ilyen ügyletek elszámolását a törvény egyéb rendelkezéseiből lehet levezetni.
A részvényalapú kifizetések csak abban az esetben jelenhetnek meg a tőke részeként, ha ténylegesen részvénykibocsátás történik, de ebben az esetben is mindenkor a névértékükkel növelik a jegyzett tőke összegét. Amennyiben ez az érték és a külső féltől kapott termék vagy szolgáltatás értéke eltérő, a különbséget a tőketartalékban kell elszámolni. A munkavállalóknak juttatott részvények elszámolására – a munkavállalók által meg nem térített értékrész erejéig – a saját tőkén belül kerül sor: névértékük a tőke-, illetve az eredménytartalékot csökkenti és a jegyzett tőkét növeli. Az olyan ügyletek, melyekben csak a részvények értékéhez kötik a kifizetést, gyakorlatilag nem minősülnek részvényalapú kifizetésnek a számviteli törvény rendszerében, azaz nincs hatásuk a kimutatott saját tőkére.
| Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek |
|---|
|
Bizonytalan a munkabér-szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadónknak, dr. Pál Lajos ügyvédnek – jöjjön el 2014. május 15-én szakmai konferenciánkra Ízelítő a tematikából:
Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. |
Jelentős eltérés az IFRS-ek szabályaihoz képest, hogy a részvényalapú kifizetések kapcsán valós értéken történő értékelésre nincs lehetőség a számviteli törvény keretei között.
Dr. Kovács Dániel Máté, Dr. Mohl Gergely és Dr. Pickarczyk Zoltán cikke áttekintést ad a részvényalapú kifizetések számviteli szabályairól a számviteli törvény, valamint az IFRS-ek szerint, valamint összefoglalja a legfontosabb kapcsolódó adózási rendelkezéseket. A cikk a Számviteli Tanácsadó 2014/04. számában olvasható.