Így képezzünk céltartalékot az elhatárolt árfolyamveszteség után!

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünk az elhatárolt árfolyamveszteségre képzett egyéb céltartalékot vizsgálja abból a szempontból, hogy a tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok esetében a számviteli törvényben meghatározott „figyelembe vehető futamidőt” miként kell meghatározni ahhoz, hogy az megfelelő értéket biztosítson.
 

A számviteli törvény szerint a tárgyi eszközökhöz, vagyoni értékű jogokhoz, forgóeszközökhöz kapcsolódó, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló hiteltartozások, továbbá tárgyi eszközhöz, vagyoni értékű joghoz tartozó devizakötvény kibocsátásából származó tartozások év végi, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett nem realizált árfolyamveszteségét a vállalkozás halasztott ráfordításként mutathatja ki. Ha a vállalkozás ilyen címen halasztott ráfordítást mutat ki, úgy az év végi elhatárolt összeg meghatározott hányadára céltartalékot kell képeznie.

A forgóeszközökhöz kapcsolódó hitel elhatárolt árfolyamveszteségére a céltartalék képzés a hitel folyósításától eltelt idő és a hitel figyelembe vehető futamideje (ebben az esetben ez a hitel folyósításától a hitel visszafizetéséig terjedő időszak) arányában történik.

A tárgyi eszközökhöz, vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódó hitel vagy kötvénytartozás esetében az üzembe helyezéstől eltelt idő és a figyelembe vehető futamidő arányában kell a céltartalékot megképezni, ami nem lehet hosszabb, mint maga a hitel, kötvény futamideje vagy a tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog hasznos élettartama.

A céltartalék képzésének célja, hogy az elhatárolt árfolyamveszteség legalább időarányosan jelenjen meg az egyes számviteli időszakokban mint eredményt terhelő tétel, ezért a céltartalék képzésre meghatározott aránynak a figyelembe vehető futamidő végén el kell(ene) érnie az 1-et. Ez azonban csak akkor teljesül, ha azt a tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog üzembe helyezésének időpontjától számítjuk. Ezáltal a figyelembe vehető futamidő az eszköz üzembe helyezésétől az eszköz hasznos élettartamának végéig vagy a hitel, kötvény futamidejének végéig terjedő időszak közül a rövidebbik.

A számvitel nagy kézikönyve 2015
Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt Megrendelés >>

Ha a figyelembe vehető futamidőt a hitel folyósításától számítanánk, úgy a céltartalék meghatározására szolgáló arányszám az 1-et soha nem érné el (a számláló és a nevező soha nem lenne egyenlő), így a hitel futamideje vagy az eszköz hasznos élettartama végére a teljes elhatárolt árfolyamveszteség összegével egyenlő céltartalék nem képződik meg.

A speciális céltartalék képzési szabályokat Dr. Kaliczka Nándor mutatja be a Számviteli Tanácsadó 2015/04. számában megjelent cikkében.

---