Miért fontos az év végi passzív időbeli elhatárolás?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elhatárolások fontosak. Eredménynövelő és csökkentő hatásuk is lehet attól függően, hogy melyik évben számoljuk el őket.

Az RSM DTM egy korábbi blogbejegyzésében azt foglalta össze, hogy mi az az elhatárolás és hogy miért fontos! Továbbá kitért az aktív időbeli elhatárolással kapcsolatos tudnivalókra és szabályokra is. Jelen cikkben az év végi passzív időbeli elhatárolás fontosságát és szabályait tekintjük át.

Passzív időbeli elhatárolás

Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérleg fordulónapja előtt befolyt olyan bevételt, amely árbevételként csak a következő évre számolható el.  Ezen felül a mérleg  fordulónapja előtti időszakot terhelő, elszámolandó olyan költséget is, amely pénzkiadásként csak a következő évben jelenik meg. Ide tartozik továbbá a mérleg fordulónapja és a  mérlegkészítés időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített vagy vállalkozóhoz benyújtott, a mérleggel lezárt évvel összefüggő kártérítési igény, késedelmi kamat, ismertté  vált kártérítés, bírósági költség is.

Fontos kimutatni a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, megállapított, de még ki nem fizetett  (kötelezettségként ki nem mutatott) prémiumot, jutalmat és azok közterheit.

Meg kell említeni a költségek vagy ráfordítások finanszírozására kapott, vissza nem fizetendő egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel vagy ráfordítással nem ellentételezett összeget is. Nagyon fontos, hogy a költségek vagy ráfordítások tényleges felmerülésekor, vagy a támogatatási szerződésben vagy megállapodásban rögzített feltételek teljesülésekor a passzív időbeli elhatárolást meg kell szüntetni.

Kisebb cégek esetében nem túl gyakori, de passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni

• a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet tárgyának az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci árfolyama és kötési árfolyama közötti veszteség jellegű különbözet pénzügyileg nem realizált várható összegét,
• a mérleg fordulónapjáig le nem zárt fedezeti célú elszámolási határidős ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet veszteségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig,
• illetve a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletésze esetében az ügylet realizált veszteségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét, amennyiben a valós értékelést a vállalkozó nem alkalmazza, illetve
• a kölcsönbeadott értékpapír – felhalmozott kamattal csökkentett –kölcsönszerződés szerinti értékének a könyv szerinti értéket meghaladó összegét (nyereség).

Az elhatárolásokat bontsuk szét bevételekre és költségekre a könnyebb átláthatóságért!

A bevételek passzív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni az üzleti évben befolyt olyan árbevételeket, kamat és egyéb bevételeket, amelyek a következő üzleti év árbevételét, bevételét képezik, vagyis azokat, amelyek a mérleg fordulónapja utáni időszakot érintik.

A költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő, de csak mérleg fordulónapja utáni időszakban felmerülő, számlázandó költség ráfordításokat, amelyek bizonylatolása már a következő évben teljesül. Ilyenek azok a gyakran előforduló szolgáltatások, amelyek teljesítése ténylegesen az előző év és a következő év között megoszlik. A bérbevevőnél a tárgyévet követően, utólag számlázott bérleti díj, a közüzemi díjak, a telefonszámlák, a mérlegkészítés, illetve a beszámoló közzétételi díja is ebbe a kategóriába tartozik.

Gyakori még mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, kötelezettségként ki nem mutatott

• prémium,
• jutalom,
• 13. havi bér,
• év végi jutalom, bónusz és azok járuléka.

A mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódóan pedig a

• kártérítési igény,
• késedelmi kamat,
• kártérítés,
• bírósági költség elszámolása,
• a költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott pénzügyileg rendezett támogatások, juttatások üzleti évben fel nem használt összege,
• a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti, veszteségjellegű különbözetből és a beszerzés időpontjától a mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra jutó időarányos összege.

A halasztott bevételeket év közben indokolt könyvelni az adott események bekövetkeztekor. Év végén ezzel kapcsolatosan nincs egyéb teendőnk.

Már az előző részben is hangsúlyoztuk, hogy nagyon fontos az elhatárolás megszüntetése is. Érdemes odafigyelni rá, mert a reális kép kialakításához elengedhetetlen az elhatárolások képzése, illetve feloldása is
Összességében, az elhatárolások nélkül nem kapnánk valós, teljes információt a vállalkozás eredményéről, ami súlyos hiba lenne, hiszen minden vállalkozásnak szüksége van a tisztán látásra, a tényleges bevételek és költségek kimutatására.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary Zrt. Számviteli üzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

---