Minden, amit az időbeli elhatárolásokról tudni érdemes
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A számviteli időbeli elhatárolás elve lehetővé teszi, hogy az üzleti évek között áthúzódó gazdasági események hatásait a számviteli elszámolásokban figyelembe lehessen venni.
Az időbeli elhatárolás célja, hogy a kettő vagy több üzleti évet érintő gazdasági események eredményre gyakorolt hatása megosztásra kerüljön a gazdasági esemény által érintett elszámolási időszakok (üzleti évek) között. Az időbeli elhatárolások az eredményre gyakorolt hatásuk alapján két csoportba sorolhatók:
- aktív időbeli elhatárolások, amelyek a vállalkozás eredményének növekedését idézik elő, és
- passzív időbeli elhatárolások, amelyek a vállalkozás eredményének csökkenését idézik elő.
Az időbeli elhatárolások számítását olyan bizonylatokkal, részletes, az időbeli elhatárolás teljes időtartamára kiterjedő kalkulációkkal kell dokumentálni, amelyek az elhatárolások jogosságát, számszerű helyességét bizonyítani képesek. Az időbeli elhatárolásokról egyedi nyilvántartást kell vezetni.
Eszközökhöz, forrásokhoz kapcsolódó időbeli elhatárolások esetében az elhatárolások analitikus nyilvántartásait azokhoz az eszközökhöz, forrásokhoz célszerű kapcsolni, amelyek miatt az időbeli elhatárolások keletkeznek. Egyéb elhatárolások esetében önálló analitikus nyilvántartást kell készíteni.
Az időbeli elhatárolás képzésére az elhatárolást eredményező ügylet számviteli elszámolása során, de legkésőbb a mérlegkészítés időszakában kerül sor. Az időbeli elhatárolások egy részénél az elhatárolás képzése a vállalkozás döntésétől függ.
Ezekben az esetekben az elhatárolás alkalmazására csak akkor van lehetőség, ha a vállalkozás ezt a számviteli politikájában rögzítette, szabályozta. Az időbeli elhatárolások feloldására jellemzően a nyitó rendező tételek elszámolása vagy az elhatárolt tétel évközi tényleges felmerülése során kerül sor.
A mérlegkészítés időszakában az időbeli elhatárolásokhoz kapcsolódó zárlati feladatok közé tartozik annak megítélése, hogy a bevételek aktív időbeli elhatárolása között nyilvántartott követelés jellegű tételekkel kapcsolatban kell-e értékvesztést elszámolni vagy sem. Az időbeli elhatárolások év végi értékelése során a devizában meghatározott és forintra átszámított időbeli elhatárolások átértékelését is végre kell hajtani a többi devizaalapú eszköz és kötelezettség év végi értékelésével együtt.
Számviteli változások 2014 |
- Először alkalmazzuk a mikrogazdálkodói beszámolót
- A hibajavításokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók
- Milyen változásokat kell figyelembe vennünk a 2014-es üzleti évben?
- Milyen hatása van az új Ptk. hatályba lépésének a számvitelre?
Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra!
A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér.
Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.
Bővebb információk és jelentkezés itt
|
A számviteli törvény a kiegészítő melléklet tartalmának meghatározásánál az időbeli elhatárolásokkal kapcsolatban kiemeli, hogy az alábbi elhatárolások jelentősebb összegeit, valamint azok időbeli alakulását kell bemutatni a vállalkozás kiegészítő mellékletében:
- bevételek aktív időbeli elhatárolása,
- halasztott ráfordítások,
- költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása,
- halasztott bevételek.
A számviteli törvény az időbeli elhatárolásokkal foglalkozó paragrafusoknál ezekkel kapcsolatban a következő további esetekben ír elő kiegészítő mellékletben történő bemutatást:
- negatív üzleti vagy cégérték esetén,
- a vállalkozó valamely befektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedése esetén,
amennyiben a vállalkozó a halasztott bevételt 5 évnél hosszabb idő alatt szünteti meg, akkor ennek indokát a kiegészítő mellékletben rögzíteni kell.
Az időbeli elhatárolások eseteiről és számviteli elszámolásáról Fridrich Péter és Dr. Simon Szilvia cikkében olvashatnak részletesen, amely a Számviteli Tanácsadó 2013/12. számában jelent meg.