Speciális devizaügyletek számvitele


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számvitellel közvetlenül nem foglalkozó vezetőknek néha gondot okoz annak megértése, hogy ha a devizaszámlán meglévő devizával készletet vásárolnak, vagy felmerült költségeket fizetnek ki, akkor hogyan keletkezhet az ilyen ügyleten a számviteli nyilvántartásokban árfolyam-különbözet, hiszen egy meglévő pénzösszeget költenek „csak” el.


A számviteli törvény az egyes eszközök bekerülési értékének szabályozásakor részletesen kitér arra az esetre, ha az adott eszközért a vállalkozás a könyvvezetés pénznemétől eltérő devizában fizet. Az általános szabály szerint az eszköz bekerülési értéke a devizában kifejezett vételár teljesítés napján érvényes választott árfolyamon átszámított forintértéke. Az átszámításhoz a vállalkozás számviteli politikájában rögzített árfolyamot kell használni.

Az IFRS-ről röviden

Szakmai fórum és képzés: 2014. március 12.

  • Mérlegképes könyvelőknek, IFRS szakterületen számviteli (egyéb) témakörben: 5 kreditpont
  • Könyvvizsgálóknak: 2 kreditpont

Jelentkezzen most!

Ha a beszerzett eszköz nem kerül rögtön üzembe helyezésre, akkor az üzembe helyezésig megtörtént törlesztés, év végi értékelés (vagy esetleg a kötelezettség devizanemének átváltása) kapcsán elszámolt árfolyam-különbözet kivételes módon visszahat a beszerzett eszköz értékére, módosítja azt. Ettől eltekintve azonban elmondható, hogy a beszerzett eszköz forintban aktivált értékére nincs hatással a devizában létrejött kötelezettség kapcsán később keletkező árfolyam-különbözet. A törvényi logika azt feltételezi, hogy az eszköz beszerzésekor, a költség felmerülésekor a vállalkozásnak nem volt rendelkezésre álló devizája az azonnali teljesítéshez, ezért keletkezhetett a beszerzés kapcsán devizában kötelezettsége.

Az üzleti gyakorlatban a vállalkozások azonban jellemzően nem azonnal, hanem fizetési határidővel fizetnek. Az azonnali készpénzes, bankkártyás vásárlás nagyobb értékű tranzakcióknál ritka. Így egy vállalkozásnak akkor is devizakötelezettsége keletkezik például egy készletbeszerzésen, ha a devizaszámláján rendelkezésre áll a készletbeszerzés értékének megfelelő deviza. Ebben az esetben viszont jogosan merül fel a kérdés, hogy miért nem lehetséges a készlet értékét annak a devizának a nyilvántartási értékén forintosítani, amelyből az ki lesz fizetve. Ez hasonlóan igaz bármely devizában felmerülő költségtételre, akár termékbeszerzésről, akár szolgáltatásnyújtásról van szó.

Ezt a torzító hatást a törvény két helyen is kivételes szabályt alkotva kívánja elkerülni. Az egyik, a már említett szabály, amely szerint a beruházások üzembe helyezéséig a kapcsolódó devizakötelezettségen elszámolt árfolyam-különbözet a bekerülési értéket módosítja, míg a másik, amely szerint, ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható.

A sokkal inkább jellemző, nem azonnali fizetéssel járó beszerzések esetén azonban nincs mód arra, hogy a bankszámlán meglévő devizakészlet nyilvántartási értéke legyen a beszerzett eszköz, felmerült költség bekerülési értéke, elkerülve ezzel, hogy a beszerzésen pénzügyi eredmény keletkezzen.

A devizaügyletek számviteli elszámolási szabályairól Kardos Péter ír részletesen a Számviteli Tanácsadó 2014/01. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 23.

Hitelintézetek beszámolójának elemzése

A mérlegképes könyvelői képzés időtartamának mintegy tizedét teszi ki a pénzügyi kimutatások összeállítása, elemzése és ellenőrzése című tananyagegység, amely – mint címéből is látható – három, egymástól elkülönült témát ölel fel. Így, még egyenlő megoszlást feltételezve is igen rövid idő jut a pénzügyi kimutatások elemzésére, így érdemes lehet ennek területeit, az alkalmazott eszközöket és problémákat részletesebben is górcső alá venni.