Speciális devizaügyletek számvitele

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számvitellel közvetlenül nem foglalkozó vezetőknek néha gondot okoz annak megértése, hogy ha a devizaszámlán meglévő devizával készletet vásárolnak, vagy felmerült költségeket fizetnek ki, akkor hogyan keletkezhet az ilyen ügyleten a számviteli nyilvántartásokban árfolyam-különbözet, hiszen egy meglévő pénzösszeget költenek „csak” el.

A számviteli törvény az egyes eszközök bekerülési értékének szabályozásakor részletesen kitér arra az esetre, ha az adott eszközért a vállalkozás a könyvvezetés pénznemétől eltérő devizában fizet. Az általános szabály szerint az eszköz bekerülési értéke a devizában kifejezett vételár teljesítés napján érvényes választott árfolyamon átszámított forintértéke. Az átszámításhoz a vállalkozás számviteli politikájában rögzített árfolyamot kell használni.

Az IFRS-ről röviden Szakmai fórum és képzés: 2014. március 12. Mérlegképes könyvelőknek, IFRS szakterületen számviteli (egyéb) témakörben: 5 kreditpont Könyvvizsgálóknak: 2 kreditpont Jelentkezzen most!

Ha a beszerzett eszköz nem kerül rögtön üzembe helyezésre, akkor az üzembe helyezésig megtörtént törlesztés, év végi értékelés (vagy esetleg a kötelezettség devizanemének átváltása) kapcsán elszámolt árfolyam-különbözet kivételes módon visszahat a beszerzett eszköz értékére, módosítja azt. Ettől eltekintve azonban elmondható, hogy a beszerzett eszköz forintban aktivált értékére nincs hatással a devizában létrejött kötelezettség kapcsán később keletkező árfolyam-különbözet. A törvényi logika azt feltételezi, hogy az eszköz beszerzésekor, a költség felmerülésekor a vállalkozásnak nem volt rendelkezésre álló devizája az azonnali teljesítéshez, ezért keletkezhetett a beszerzés kapcsán devizában kötelezettsége.

Az üzleti gyakorlatban a vállalkozások azonban jellemzően nem azonnal, hanem fizetési határidővel fizetnek. Az azonnali készpénzes, bankkártyás vásárlás nagyobb értékű tranzakcióknál ritka. Így egy vállalkozásnak akkor is devizakötelezettsége keletkezik például egy készletbeszerzésen, ha a devizaszámláján rendelkezésre áll a készletbeszerzés értékének megfelelő deviza. Ebben az esetben viszont jogosan merül fel a kérdés, hogy miért nem lehetséges a készlet értékét annak a devizának a nyilvántartási értékén forintosítani, amelyből az ki lesz fizetve. Ez hasonlóan igaz bármely devizában felmerülő költségtételre, akár termékbeszerzésről, akár szolgáltatásnyújtásról van szó.

Ezt a torzító hatást a törvény két helyen is kivételes szabályt alkotva kívánja elkerülni. Az egyik, a már említett szabály, amely szerint a beruházások üzembe helyezéséig a kapcsolódó devizakötelezettségen elszámolt árfolyam-különbözet a bekerülési értéket módosítja, míg a másik, amely szerint, ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható.

A sokkal inkább jellemző, nem azonnali fizetéssel járó beszerzések esetén azonban nincs mód arra, hogy a bankszámlán meglévő devizakészlet nyilvántartási értéke legyen a beszerzett eszköz, felmerült költség bekerülési értéke, elkerülve ezzel, hogy a beszerzésen pénzügyi eredmény keletkezzen.

A devizaügyletek számviteli elszámolási szabályairól Kardos Péter ír részletesen a Számviteli Tanácsadó 2014/01. számában megjelent cikkében.

---