Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról 2018. évi XLI. törvény számviteli törvényt módosító 216. paragrafusa a támogatások elszámolási rendjét módosította, amit a gyakorlat oldaláról tekintek át cikkemben.
Példánkban költségek, ráfordítások ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélküli támogatást nyert a vállalkozás. A gyakorlott könyvelő ilyen esetben azonnal nézte a fizetési ütemezést, vizsgálta a dátumokat, és jelezte, hogy problémát jelenthet a vállalkozás eredménye szempontjából a vonatkozó szerződés. Ebben nem feltétlenül volt egyszerű a dolga, hiszen a nem számviteli szakemberek nem értették, hogy az „ingyen” pénz, hogyan csökkentheti a vállalkozás eredményét. Ezt a valóban sokaknál előforduló gyakorlati problémát oldotta meg a jogalkotó a nyári csomagban közölt módosítással. A járó bevétel összegét aktív időbeli elhatárolásként lehet ugyanis saját döntés alapján kimutatni.
A vállalkozásnál elszámolt költségek, ráfordítások csökkentik az eredményt, de a támogatási összeget egyéb bevételek között csak pénzmozgáshoz, illetve elszámoláshoz kötötten lehetett kimutatni. Amennyiben korábbi üzleti évet érintettek a számlák teljesítési dátumai, mint a támogatási pénz mozgása és/vagy elszámolása, akkor a vállalkozás elszámolt költségeit nem ellentételezte a bevétel, így ez az összeg az első évi eredményt csökkentette, a második évi eredményt növelte. A gyakorló szakemberek sűrűn tették fel kapcsolódóan azt a kérdést, hogy miként teljesül itt az összemérés elve?
Az új szabályozás szerint az elhatárolás alkalmazásával ellentételezhetjük az eredménycsökkentő hatást, így már teljesül az összemérés elve.
Milyen feltételek esetén dönthetünk az elhatárolás mellett?
A törvény előírása alapján: „amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni.”
A könyvelőnek a bizonylati alátámasztás során olyan dokumentumra van szüksége, amely megfelel e törvényi előírásnak. A vállalkozás vezetőjének ezért olyan nyilatkozatot kell tennie, amelyben kijelenti, hogy fennáll a törvényben megfogalmazott feltétel.
A könyvelési tétel: T Aktív időbeli elhatárolás / K Egyéb bevétel.
Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.
A könyvelési tétel: T Egyéb bevétel / K Aktív időbeli elhatárolás
Fontos, hogy ezzel viszont nem oldódott meg minden a támogatásokhoz kapcsolódó számviteli probléma. Az új előírás ugyanis kizárólag a költségek, ráfordítások ellentételezésére járó támogatások esetében alkalmazható! A fejlesztési célra és az egyéb célra kapott összegekre a törvénymódosítás nem terjed ki. Ezeknél a szerződéseknél továbbra is csak a véglegesen átvett összegeket lehet egyéb bevételként kimutatni. Ezen támogatások esetében a problémát a kapott pályázati előleg jelenti.
A hatályos előírások alapján, amíg nem válik véglegessé az előleg, addig rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, mivel óvatosság elve alapján felkészülünk a legrosszabbra, vagyis arra, hogy vissza kell fizetni.
Könyvelési tétel: T Pénzeszköz / K Rövid lejáratú kötelezettség
Feltehetjük persze a kérdést, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy vissza kell fizetni az összeget. Nem látunk a jövőbe, s a valószínűségszámítás sem vezet feltétlenül célra. A rendelkezésünkre álló információk, tényezők alapján döntést kell arról hozni, hogy az esetünk azon kevesek közé tartozik-e, amikor az adott körülmények mellett a törvény előírásainak alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet. Ebben az esetben minden eltérést közölni kell a kiegészítő mellékletben, bemutatva annak indokait, valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatást is.
Az adott megvalósítási szakasz elszámolásának elfogadását követően a pályázati összeg arányos részét a rövid lejáratú kötelezettségek közül át kell vezetni az egyéb bevételek közé.
Könyvelési tétel: T Rövid lejáratú kötelezettség / K Egyéb bevétel
A fejlesztési célú pályázatok keretében tárgyi eszközt vagy immateriális jószágot hoz létre a vállalkozás, ezért az erre fordított költségeket saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni. Ez az aktivált saját teljesítmény ellentételezi a közvetlen előállítási költségek értékét (eredményre gyakorolt hatás nulla), így a bevételt (vagy annak egy részét) passzívan el kell határolni.
Könyvelési tétel: T Egyéb bevétel / K Halasztott bevételek passzív időbeli elhatárolása
Az előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz a vállalkozásnál felhasználásra kerül, majd csak annak elszámolt értékcsökkenési leírásával arányosan kerül visszaforgatásra a passzívan elhatárolt bevétel.
Könyvelési tétel: T Halasztott bevételek passzív időbeli elhatárolása / K Egyéb bevétel
A törvénymódosítás nem érinti a tőketartalék javára kapott támogatási összegek könyvelését sem. A jogszabály alapján pénzmozgással egyidejűleg tőketartalékba helyezett pénzeszközök értékét át kell vezetni a lekötött tartalékba, mert ezen összegeket a jogszabályban, szerződésben rögzített feltételek nem teljesítése esetén vissza kell fizetni. A szerződések tartalmazzák a figyelési időt. Amennyiben megtörtént az ellenőrzés és/vagy lejárt a figyelési idő a lekötött tartalék felszabadítható, tehát az összeget vissza kell vezetni a tőketartalékba.
Könyvelési tételek:
Jóváírás alapján: T Pénzeszköz / K Tőketartalék
Szerződésben rögzített összegben: T tőketartalék / K Lekötött tartalék
Figyelési idő lejártakor: T Lekötött tartalék / K Tőketartalék
Összegzés:
A nyári törvénymódosítás támogatásokat érintő része kizárólag az olyan költségek, ráfordítások ellentételezésére járó pályázati összegek esetében jelenthet segítséget, ahol a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás nem történik meg. A módosítást a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.
A cikk szerzője:
Rezsabek Angéla
okleveles könyvvizsgáló
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója
