Teendők lassú és gyorsütemű vagyonvesztés esetén

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egészséges sajáttőke-helyzet fenntartása nemcsak egy vállalkozás hosszú távú működésének alapfeltétele, de a társasági jogban szabályozott törvényi elvárás is. A zárlati időszakra tekintettel időszerű átgondolni tehát ezt a kérdéskört!

A saját tőke az a tőkerész:

• amelyet a vállalkozás a tulajdonosoktól, a tagoktól, a befektetőktől időbeli korlátozás nélkül véglegesen megkapott és azzal a vállalkozás megszűnéséig szabadon rendelkezhet,
• a tulajdonosok, a tagok, a befektetők az adózott eredményből a vállalkozásban hagytak,
• meghatározott eszközök felértékelése útján képeztek,
• jogszabályok a saját tőke elemévé soroltak.

A saját tőke elemei:

D.I. Jegyzett tőke

D.II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

D.III. Tőketartalék

D.IV. Eredménytartalék

D.V. Lekötött tartalék

D.VI. Értékelési tartalék

D.VII. Adózott eredmény

A 2020-as üzleti év zárásakor figyelni kell a tőkevédelmi szabályokra. Mi a teendő a gyorsütemű és a lassú tőkevesztés esetén?

A 2013. V. Törvény a Ptk.-ról előírásai szerint a gyorsütemű vagyonvesztés

Kft. esetén:

3:189§ (1) Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést, vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy

a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;

b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;

c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy

d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.

3:189 § (2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell

• pótbefizetés előírásáról,
• a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy
• a törzstőke leszállításáról;

Mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.

Részvénytársaság esetén:

3:270 § (1) Az igazgatóság köteles nyolc napon belül – a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett – a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy

a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent;

b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;

c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy

d) a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi.

3:270 § (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a részvényesek kötelesek a közgyűlésen vagy közgyűlés tartása nélkül olyan határozatot hozni,

• amely alkalmas az (1) bekezdésben megjelölt okok megszüntetésére; vagy
• dönteniük kell a társaság átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról.

Ezek hiányában a társaság megszüntetéséről kell dönteni. A közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.

„Lassú” vagyonvesztés (Kft. és Rt.)

3:133§(2) Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását.

Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.

A tulajdonosoknak többféle lehetőségük van a saját tőke rendezésére. A választásnál célszerű mérlegelni, hogy a társaságnak illetve a tulajdonosoknak összességében melyik megoldás a legmegfelelőbb.

Saját tőke rendezés lehetőségei

1. Pótbefizetés

A Ptk. Szerint, ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, meghatározandó továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakorisága is.

A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell rögzíteni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli.

A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni, és teljesíteni.

A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő, nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.

A pótbefizetés teljesíthető tehát:

• pénzeszközzel, és
• nem pénzbeli hozzájárulással.

Nem pénzbeli hozzájárulás esetén apportképes eszközátadás történik. Számviteli elszámolása a Számviteli törvény szerint értékesítésként kell elszámolni.

Ha a társasági szerződés nem tartalmazza a pótbefizetési lehetőséget, akkor először a társasági szerződést kell módosítani, és ezt követően lehet a pótbefizetésről határozatot hozni.

A pótbefizetés elszámolása, ha pénzeszközzel történik

Aki kapja	Aki adja
Kapott pótbefizetés T 38.Pénzeszköz K 414. Lekötött tartalék	Teljesített pótbefizetés T 413. Eredménytartalék K 38. Pénzeszköz
	Megszavazott, de csak a következő évben teljesítendő T 413. Eredménytartalék K 414. Lekötött tartalék

Pótbefizetés elszámolása nem pénzbeli hozzájárulással

Aki kapja	Aki adja
Átvétel (piaci értéken) T 1-3. Eszközök T 466. Előzetesen felsz. áfa K 454. Szállítók Átvezetés a lekötött tartalékba (áfa nélkül) T 454. Szállítók K 414. Lekötött tartalék	Értékesítés (piaci érték) T 31-36. Követelések K 91-97. Bevételek K 467. Fizetendő áfa Könyv szerinti érték kivezetése T 81-87. Ráfordítások K 1-3. Eszközök Átvezetés az eredménytartalékba (áfa nélkül) T 413. Eredménytartalék K 31-36. Követelések
(áfát célszerű rendezni)	(áfát célszerű rendezni)

Problémaként jelentkezhet, hogy vannak nem megosztható eszközök.

A pótbefizetés visszafizetése, ha pénzeszközzel történik

Aki kapta	Aki adta
Visszautalás T 414. Lekötött tartalék K 38. Pénzeszköz	Visszakapott T 38. Pénzeszköz K 413 Eredménytartalék

A pótbefizetés visszafizetése, ha nem pénzbeli hozzájárulással történik

Aki kapta	Aki adta
Visszaadás T 31-36. Követelés K 91-96. Bevételek K 467. Fizetendő áfa Könyv szerinti érték T 81-87. Ráfordítások K 1-3. Eszközök Lekötött tartalék csökkentése (áfa nélkül) T 414. Lekötött tartalék K 31-36. Követelések	Visszavétel T 1-3. Eszközök T 466. Előzetesen felsz. Áfa K 454. Szállítók Eredménytartalék növelése (áfa nélkül) T 454. Szállítók K 413. Eredménytartalék
(áfát célszerű rendezni)	(áfát célszerű rendezni)

2. Jegyzett tőke leszállítása a jegyzett tőkén felüli saját tőke javára

Természetesen ez csak akkor alkalmazható, ha a társaság jegyzett tőkéje nem a minimális összegű. Ha a társaság saját tőkéje negatív, akkor önmagában ez az intézkedés nem lesz elegendő, mert a saját tőke továbbra is negatív marad.

A cikk folytatásában az értékhelyesbítés alkalmazásáról, a más társasági formába alakulásról, és a megszűnésről olvashat részletesen.

A cikk szerzője Simonné Romsics Erika könyvvizsgáló, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Zala Megyei Szervezetének elnöke, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.

---