Uniós támogatások: nem elég megszerezni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Minden vállalkozás számíthat ellenőrzésre, amelyik EU-s vagy állami támogatásból valósított meg fejlesztést, projektet. Sikerrel vehetik azonban ezt az akadályt is, ha a megvalósításba hozzáértő könyvvizsgálót vonnak be – akár kötelező ezt megtenniük, akár nem. Egy független kontroll beiktatásával lehetőség van ugyanis arra, hogy az esetleges hibákat az ellenőrzés előtt feltárják, így elkerülhető a jogosultság visszavonása, a támogatás visszafizetése. A könyvvizsgáló tehát segíthet abban, hogy a vállalkozások ne csak elnyerjék, hanem meg is tarthassák a támogatásukat.


Az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta a támogatások jelentősége folyamatosan nő a vállalkozások finanszírozásában, különösen az innovációs, a környezetvédelmi, a munkahelyteremtő és a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentésére kialakított beruházások terén. Ráadásul a válságnak köszönhetően éppen a támogatások váltak a társaságok beruházásainak, K+F projektjeinek az egyik legfontosabb, ha nem az egyetlen forrásává. Ez a helyzet várhatóan nem fog megváltozni most, a 2014-től, 2020 tartó támogatási ciklusban sem.

A vállalatok gondjai azonban nem érnek véget a támogatás elnyerésével, még a projekt megvalósításával sem, mert bármilyen forrásból származik is a fejlesztéshez szükséges pénz, az elszámolás nagyfokú körültekintést igényel. A kedvezményezetteknek számos szabálynak és feltételnek kell megfelelniük már a folyósítás ideje alatt, és a projekt befejezését követő, úgynevezett fenntartási időszakban is.

 

 

Ráadásul a támogatási források felhasználását szigorúan ellenőrzik, melyek során a legfőbb ellenőrzési elv az átláthatóság és elszámolhatóság. A támogatások könyvvizsgálatának célja tehát nem az év végi beszámoló hitelesítése, hanem a támogatással kapcsolatos ellenőrző tevékenység: a támogató által meghatározott feladatok, a támogatás feltételeinek való megfelelés vizsgálata. Míg a beszámoló hitelesítésénél a könyvvizsgálat szúrópóbaszerű, és nem teljes körű, a támogatások könyvvizsgálata bizony sokszor tételes ellenőrzést kíván.

Vannak olyan pályázatok, amelyeknél eleve előírás a könyvvizsgálati kötelezettség, de ez nem mindig van így. Azonban a kedvezményezetteknek mégis érdemes megfontolniuk a könyvvizsgáló bevonását annak érdekében, hogy a projekt pénzügyi elszámolása a támogatás igénybevételéhez szükséges feltételeknek biztosan megfeleljenek. Ez esetekben a kedvezményezett szabhatja meg a könyvvizsgálati célokat, az ellenőrzés irányát, valamint a vizsgálat terjedelmét.

A könyvvizsgáló külső szemként segítséget nyújthat az elszámolások, az elkülönített nyilvántartások, támogatási szerződésekben rögzített feltételek betartásában, feltárja az esetleges hibákat a felügyeletet ellátó közreműködő szervezet ellenőrzése előtt. Így elkerülhető a támogatási szerződéstől való elállás, a jogosulatlanul vagy nem a célnak megfelelően felhasznált támogatás visszafizetése, valamint az ezekkel járó további szankciók: az adóbírság, késedelmi pótlék, mulasztási bírság.

Gyakran előforduló szabálytalanság például az indikátorok alulteljesítése (pl. kevesebb foglalkoztatott) vagy a szakmai megvalósításra vonatkozó előírások megsértése, pl. nem a célnak megfelelően használják fel a támogatást. A beszerzésekkel kapcsolatban is megesnek szabálytalanságok – például a közbeszerzési eljárásokban elképzelhető, hogy nem megfelelően vizsgálják az alkalmassági feltételeket, megsértik a hiánypótlási kötelezettséget, más típusú beszerzéseknél, hogy hiányosak a dokumentumok, vagy olyan költségeket számoltak el, amelyeket nem lehetett volna. Egy ellenőrzés felfedhet valótlan tartalmú vagy ellentmondásos dokumentumokat, megeshet, hogy a kedvezményezett megszegi adatszolgáltatási kötelezettségét (elmarad az ad-hoc adatszolgáltatás, késik a jelentésekkel, „nem tűri” az ellenőrzéseket).

Megsértheti a tájékoztatás és nyilvánosság biztosításával összefüggő kötelezettségeit is, például kevesebb sajtómegjelenést ér el a vállaltnál, vagy nem előírásszerűen teljesíti ezeket (pl. nem megfelelő a tájékoztató tábla tartalma). Végül, elképzelhető, hogy a horizontális vállalásokat sértik meg a pályázók, például az esélyegyenlőségi, környezeti fenntarthatósági vállalások maradnak el, vagy nem dokumentálják megfelelően a teljesülést. Ezekben az esetekben elutasíthatják a vonatkozó költségeket vagy csökkenhetik a támogatást, és végső esetben a kedvezményezett el is veszítheti a megítélt támogatást.

Fontos kiemelni továbbá azt is, hogy a támogatások elszámolása nem teljesen a szokásos számviteli szemlélet szerint történik, sokszor csak nehezen lehet összehangolni a hatályos számviteli törvény előírásaival. Ennek ellenére feltétlenül szükséges megtalálni az egyensúlyt, így egyszerre megfelelni mindkét szabályrendszernek, amelyben tapasztalt könyvvizsgáló jelenthet valódi segítséget.

Tehát ha már elengedhetetlenül szükséges támogatások igénybevétele a növekedéséhez és a fejlődéséhez, érdemes úgy végezni az adminisztrációt is, hogy az ne veszélyeztesse a célokat. Ebben nyújthat segítséget egy független könyvvizsgáló, aki folyamatosan felügyeli a projekt megvalósítását, szabályszerűségét, ennek következtében biztosítja annak zavartalan lefolyását.

A bejegyzés szerzője a LeitnerLeitner Magyarország szakértője.

Az Adózásról érthetően blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 21.

Sokaknak nem lesz kötelező, de mégis megéri folytatni_Niveus

Egy várható törvénymódosításnak köszönhetően felemelhetik a könyvvizsgálati kötelezettek árbevételi határát 600 millió forintra a 2025-ről készült beszámolókra vonatkozóan, ami miatt sok cég fog kiesni ebből a kötelezetti körből. Ez elsőre talán örömteli hírnek tűnhet, hiszen a könyvvizsgálat költséget és időráfordítást jelent a vállalkozásoknak. Azonban a könyvvizsgálatnak vannak olyan pozitívumai, amelyek miatt érdemes átgondolni a most kiesett cégeknek is az audit folytatását.

2024. október 10.

Helyesbítő számla és a felszámolás

Cikkünkben egy megtörtént esetet mutatunk be számlázás témakörében. A tényállás a következő: az egyik adóalany az általa teljesített, ingatlanértékesítésre irányuló ügylet kapcsán tévesen áfát számított fel. Az adóalany az ügyletről kiállított számlát helyesbítette, ugyanakkor a helyesbítő számlának az adóalany partneréhez (továbbiakban: partner) történő eljuttatása minden bizonnyal nem fog sikeresen megvalósulni, mivel a partner felszámolási eljárás alatt áll.