Viszlát, rendkívüli eredmény!
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az uniós irányelveknek való megfelelés érdekében megszűnik a számvitelben a rendkívüli eredmény kategória. A korábban itt elszámolt tételek az egyéb vagy a pénzügyi eredményben mutathatók ki.
A 2013/34 EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel való harmonizáció érdekében az Országgyűlés 2015. június 23-án a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel módosította a számviteli törvényt. A törvényt a Magyar Közlöny 97. számában (július 3-án) hirdették ki.
Az uniós irányelv alapján nem lehetséges rendkívüli eredménytételeket elszámolni, így a jövőben megszűnnek a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások eredménykategóriák. Az eddig rendkívüli bevételként (ráfordításként) elszámolt gazdasági események a jövőben vagy az egyéb bevételek (ráfordítások) vagy a pénzügyi műveletek bevételei (ráfordításai) között kerülnek kimutatásra. A számviteli törvény módosítása tételesen meghatározza, hogy a korábban rendkívüli eredményben elszámolt eseményeket hova kell sorolni. Ennek megfelelően a 2016. üzleti évtől az eredménykimutatás nem tartalmazhat rendkívüli bevételeket és ráfordításokat, még összehasonlító adatként sem. Az adózás előtti eredmény így a továbbiakban az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a pénzügyi műveletek eredményének együttes összege lesz.
A korábban rendkívüli bevételek (ráfordítások) között elszámolt tételek közül azokat kell kimutatni az egyéb bevételek (ráfordítások) között, amelyek nem rendszeresen ismétlődő gazdasági események, de a normál üzletmenet részét képzik, illetve amelyek nem kapcsolódnak részesedésekhez, értékpapírokhoz, kölcsönökhöz vagy átalakulásokhoz. Így például egyéb ráfordításként kell elszámolni a behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értékét vagy a térítés nélkül átadott, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értékét. Az összemérés elvét a korábbiakhoz hasonlóan követni kell, ez nem módosult a megváltozott eredménykategóriák miatt. Ezért például továbbra is halaszott bevételként kell elhatárolni a fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás összegét, a különbség csak abban mutatkozik, hogy az elhatárolás és annak kiengedése nem a rendkívüli bevételt érinti, hanem az egyéb bevételt.
|
Adó, tb és számvitel témák joganyagai, szakértői magyarázatok, számítási példák, gyorskereső, cégeditor, változásmutató – most egy hónapig ingyenesen!
Regisztráljon és próbálja ki >>
|
Az irányelvnek való megfelelés érdekében módosult a pénzügyi bevételek és ráfordítások struktúrája is. A következő táblázat az eredményszámlák összehasonlítását tartalmazza:
Pénzügyi műveletek bevételei
|
régi szabályozás
|
új szabályozás
|
kapott (járó) osztalék és részesedés
|
kapott (járó) osztalék és részesedés
|
részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
|
részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek
|
befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége
|
befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből)
származó bevételek, árfolyamnyereségek
|
egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
|
egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
|
pénzügyi műveletek egyéb bevételei
|
pénzügyi műveletek egyéb bevételei
|
Pénzügyi műveletek ráfordításai
|
régi szabályozás
|
új szabályozás
|
befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége
|
részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek
|
befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek
|
fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
|
fizetett (fizetendő) kamatok és kamatjellegű ráfordítások
|
pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
|
pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
|
részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
|
részesedések, értékpapírok, kölcsönök, bankbetétek értékvesztése
|
|
Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz
A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt
Megrendelés >>
|
A fenti csoportosítás alapján külön eredményszámlán szerepelnek a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedésekhez kapcsolódó bevételek (ráfordítások) és árfolyamkülönbözetek, illetve külön eredményszámlákon a befektetett pénzügyi eszközök között szereplő egyéb értékpapírokhoz és kölcsönökhöz tartozó nyereségek és veszteségek. A forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, értékpapírokhoz kapcsolódó gazdasági események nyereség-, illetve veszteségjellegű eredményei a pénzügyi műveletek egyéb bevételei (ráfordításai) között szerepelnek.
Eddig bizonyos gazdasági események rendkívüli eredményben elszámolt hatása bruttó módon jelent meg. Például a korábbi szabályozás alapján rendkívüli ráfordításként kellett kimutatni a társaság tulajdonosánál az alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét, rendkívüli bevételként pedig a vagyontárgyak létesítő okiratban meghatározott értékét. Ez az elszámolás némileg összetettebb lett, egyrészt mert a bruttó elszámolást a nettó elszámolás váltotta fel, másrészt pedig azért, mert az eredményhatás is többféle eredményszámlán jelenhet meg a bevitt vagyontárgy típusától függően. Nézzük meg az egyes eseteket egy példán keresztül:
– ha a társaságba bevitt vagyontárgy nem értékpapír vagy részesedés, a gazdasági társaság tulajdonosa „egyéb bevételt” mutat ki a vagyontárgy nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetében, ha a létesítő okiratban meghatározott érték a több; „egyéb ráfordítást” pedig ha a nyilvántartás szerinti érték a több,
– ha a társaságba bevitt vagyontárgy befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés, a gazdasági társaság tulajdonosa „részesedésekből származó bevételt, árfolyamnyereséget” mutat ki a részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetében, ha a létesítő okiratban meghatározott érték a több; „részesedésekből származó ráfordítást, árfolyamveszteséget” pedig ha a nyilvántartás szerinti érték a több,
– ha a társaságba bevitt vagyontárgy befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön, a gazdasági társaság tulajdonosa „befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételt, árfolyamnyereséget” mutat ki az értékpapír vagy kölcsön nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetében, ha a létesítő okiratban meghatározott érték a több; „befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítást, árfolyamveszteséget” pedig ha a nyilvántartás szerinti érték a több,
– ha a társaságba bevitt vagyontárgy forgóeszközök között kimutatott részesedés vagy értékpapír, a gazdasági társaság tulajdonosa „pénzügyi műveletek egyéb bevételét” mutat ki a részesedés, értékpapír nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetében, ha a létesítő okiratban meghatározott érték a több; „pénzügyi műveletek egyéb ráfordítását” pedig ha a nyilvántartás szerinti érték a több.
Az irányelv alapján tehát lehetőség van arra, hogy bizonyos események eredményhatásai nettó módon szerepeljenek az eredményben. Ennek feltétele azonban, hogy a nettósított összegek bruttó összegként bemutatásra kerüljenek a kiegészítő mellékletben. Eszerint bővül a kiegészítő mellékletben bemutatandó információ köre a nettósított összegek bruttó összegeinek közzétételével. A kiegészítő mellékletben ezen kívül új elemként be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. Új előírás, hogy a kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredménykimutatásban szerepelnek.