A gyermekek otthongondozási díja 2024-es szabályai


A beteg, tartós ápolást igénylő hozzátartozó személyes ápolását vállaló személy a szociális ellátások körében ápolási díjra, vagy gyermekek otthongondozási díjára lehet jogosult.

Az egyik eltérés a két ellátás között az, hogy a gyermekek otthongondozási díja csak gyermek után jár, függetlenül azonban annak életkorától, az ápolási díj pedig ápolásra szoruló hozzátartozó (tehát gyermek, vagy más hozzátartozó) után.

Gyermekek otthongondozási díjára (GYOD-ra) jogosult az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, aki a súlyos fogyatékosságból, vagy tartós betegségből eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekéről gondoskodik.

A gyermek súlyos fogyatékosságából vagy tartós betegségéből eredő egészségi állapotát jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleményben állapítja meg.

A betegség akkor tekinthető tartósnak az ellátás szempontjából, ha a gyermek egészségi állapotára tekintettel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul.

Ha a szülő nem tudja ellátni a gondozást (például megromlott egészségi állapota miatt) a szülőn kívül más, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó számára is megállapítható a GYOD, ha a szülő ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították.

A GYOD összege

A GYOD havonkénti összege az ellátás bevezetésekor, 2019-ben 100.000 forint volt, ma már a juttatás eléri a minimálbér összegét.

Ennek alapján az emelkedés tovább folytatódik, az ellátás összege eléri a minimálbér 2023. december 1-jétől érvényes összegét, azaz a 266.800 forintot havonta.

A gyermekek otthongondozási díja egyidejűleg csak egy gyermekre tekintettel folyósítható, de a havonkénti összeg másfélszerese illeti meg a szülőt, ha a szülő több olyan gyermekéről is gondoskodik, akik után egészségi állapotuk alapján a GYOD megállapítható lenne.

Munkavégzés a GYOD mellett

A GYOD mellett napi négy órában lehet keresőtevékenységet folytatni, vagy időkorlát nélkül, ha a munkavégzés otthon történik.

A GYOD melletti munkavégzés esetén a gyermekek után az általános munkajogi kedvezmények illetik meg a szülőt. Így például a gyermekek utáni pótszabadság, és többlet pótszabadságként további két munkanap jár a gyermek fogyatékosságára tekintettel.

Megkönnyíti a GYOD melletti munkavégzést, hogy a munkavállaló kérésére részmunkaidőt kell engedélyeznie a munkáltatónak a gyermek négy éves koráig, három vagy több gyermek esetén hat éves korig.

Ha a GYOD melletti munkavégzés három évesnél fiatalabb gyermek mellett történik, vagy a munkavállaló egyedül neveli tizenhat év alatti gyermekét, a kirendeléshez, (ideiglenesen más helységben végzett munkánál), a munkavállaló hozzájárulása kell.

A GYOD-ból nyugdíjjárulékot kell fizetni, ezért időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időt jelent. Az ellátásban részesülő személy jogosult egészségügyi szolgáltatásra is.

A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása megállapításához jogosultsági időnek számít a GYOD időtartama gyermekgondozási időként.

A negyven év jogosultsági időnél figyelembe vételre kerül, hogy a GYOD jelentős egészségi problémával érintett gyermekek otthoni gondozása miatt vehető igénybe, mert azonosan a súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj időtartamával, ennél az ellátásnál is kedvezmény alkalmazása történik a jogosultsági időnél. Ebben az esetben a negyven éven belül nem harminckét, hanem csak harminc év keresőtevékenység kell, és nem nyolc, hanem tíz év gyermeknevelési idő vehető figyelembe.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 26.

2024-ben is márciusban kezdődik a külföldön élő nyugdíjasok éves adategyeztetése

Minden év márciusában kerül sor a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtási rendelete, a 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR.) 76.§-ában előírtak szerint az évenkénti adategyeztetési eljárás lefolytatására a külföldön élő vagy tartózkodó nyugdíjasokkal. Az egyeztetés már kétféle módon történhet.

2024. február 22.

A szövetkezet keretében végzett munka és a nyugdíj

A szövetkezet keretében a szövetkezeti tag biztosítottként végzett tevékenységének időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időt eredményez. Az úgynevezett sajátos szövetkezeti formában történő munkavégzés azonban más helyzetet jelent.

2024. február 19.

Részmunkaidő és nyugdíj kapcsolata

Ha a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, a nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.