Baleseti járadék igénylése korábbi üzemi balesetnél

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Igényelhető-e baleseti ellátás és ha igen, milyen fajta a munkahelyi baleset időpontja után több hónappal, vagy akár két évvel?

Olvasónk 2014. júliusában munkahelyi balesetet szenvedett, hat hónapig volt baleseti táppénzen, majd fájdalmai, panaszai ellenére ismét munkába állt, mert személyes helyzete miatt ezt fontosnak tartotta. A balesetben sérült lába a mai napig nem vált tünetmentessé, panaszai időnként erősödnek is. 

Tanácsot kért, mit tehet a baleset után két évvel, van-e még lehetőség valamilyen baleseti ellátás igénybevételére. 

Olvasónk fentiek szerint szerencsére nincs olyan rossz egészségi állapotban, hogy ne tudna dolgozni, de panaszai ezt nyilvánvalóan nagyon megnehezítik.

Természetesen ez a szubjektív érzés önmagában nem elegendő, az egészségromlás orvosszakmai megállapítást igényel. Társadalombiztosítási szempontból ehhez a középsúlyos helyzethez a baleseti járadék kapcsolódhat. 

[htmlbox Tb_Kommentár]

 

Baleseti járadék

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg. 

Az egészségkárosodás mértékét és baleseti eredetét a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal orvosszakértői állapítják meg. 

A baleseti járadék fokozatai

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. 

Az egészségkárosodás fokának megfelelően

• az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
• a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
• a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
• a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű. 

Összegszerűség

A baleseti járadék összege az előzőekben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka. 

A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Időtartam

A baleseti járadékra való jogosultság időtartama szorosan kapcsolódik az egészségkárosodás súlyosságához. 

Az 1. fokozatban található 14-20 százalék közötti egészségkárosodás, mint legenyhébb egészségi következmény egy átmeneti időre nyújt pénzbeli támogatást azok számára, akik üzemi balesetük, foglalkozási megbetegedésük miatt már csak nagyobb erőfeszítés árán tudnak keresőtevékenységet folytatni. 

A baleseti járadék 1. fokozata alapján a járadék csak két évig folyósítható akkor is, ha az egészségkárosodás ezt követő időn át is fennáll. 

[htmlbox ongondoskodas]

 

Kivételt képez a szabály alól két igen súlyos foglalkozási megbetegedés, a szilikózis és azbeztózis miatti 1. fokozatú egészségkárosodás, amely esetben a baleseti járadék két éven túl is folyósítható, amíg az egészségkárosodás fennáll. 

Ha olvasónk esetében az orvosszakértő legalább tizennégy százalékos egészségkárosodást állapít meg a munkahelyi balesetből eredően, baleseti járadékra válhat jogosulttá.

Időpont

Nincs még későn a baleseti járadék iránti igény benyújtása, mert a baleseti járadék megállapítása iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, foglalkozási megbetegedés esetén a megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet érvényesíteni. A baleseti járadék folyósítása mellett korlátozás nélkül lehet munkát végezni, a foglalkoztatás teljes körű lehet. 

Egyedül a járadék alapjául szolgáló ok, a sérülés, betegség jellege határozza meg, hogy milyen és mennyi munka elvégzésére képes a járadékos, ez a szempont a munkaköri alkalmassági véleménynél fontos, így egyedül foglalkozás-egészségügyi korlátja lehet a foglalkoztatásnak. 

A baleseti járadék iránti igényt a lakóhely szerinti fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szervénél lehet benyújtani.

A baleseti fokozat változásakor (javulás vagy rosszabbodás esetén) a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell. 

A módosítás alapja az egészségkárosodás mértékét meghatározó Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal általi orvosszakértői vizsgálat eredménye. 

Erre a vizsgálatra időszakos felülvizsgálat keretében, vagy a járadékos által kezdeményezett állapotrosszabbodási eljárás során kerülhet sor. 

---