Egyszerűsödik az amerikai munkavállalás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hatályba lépett az USA-val kötött szociális biztonsági egyezmény – hívta föl a figyelmet közleményében a MAZARS.


Számos életszerű és kedvező változást hoz az Egyesült Államokban dolgozó magyarok számára a szeptember 1-jén hatályba lépett, a társadalombiztosítási rendszerek összehangolásáról szóló amerikai-magyar kétoldalú egyezmény – mutat rá a MAZARS legfrissebb összefoglalója. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint a tavaly aláírt megállapodásnak köszönhetően egyértelművé válik, melyik államban minősül biztosítottnak a munkavállaló, ahogyan az is, melyik állam fogja majd fizetni a nyugdíját.

Közel évtizedes tárgyalási folyamat végén tavaly februárban fogadta el Washington és Budapest a társadalombiztosítási rendszerek összehangolásáról szóló amerikai-magyar kétoldalú egyezményt, amely szeptember 1-jén lépett hatályba. A két ország viszonyában fontos állomást jelentő megállapodás célja, hogy korszerű keretet adó szociális biztonsági szabályozással kölcsönösen megkönnyítse a másik szerződő államban való munkavállalás körülményeit, mutat rá a MAZARS nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat legfrissebb összeállítása.

[htmlbox Tb_Kommentár]

A MAZARS szerint a számos területen végre egyértelmű szabályokat felállító egyezmény hatálya minden olyan jogszabályra kiterjed, amelyek a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, a társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott öregségi és hozzátartozóinyugellátásokat, valamint Magyarország vonatkozásában a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait szabályozzák.

Az egyezmény hangsúlyt helyez az egyenlő bánásmód elvére is, amely garantálja az ellátások kifizetésének biztonságát.

„Bár pontos számot nem ismerünk, ma már több százezer magyar dolgozik külföldön, közülük sokan az Egyesült Államokban. Az USA Magyarország számára kereskedelmi partnerként is meghatározó, így a most hatályba lépő szociális biztonsági egyezmény jótékony hatással lesz a kétoldalú üzleti kapcsolatokra, és fellélegezhetnek a hosszabb-rövidebb ideig a tengerentúlon dolgozók is” – nyilatkoztaSzmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere.

Az egyezmény sok bizonytalanságot számol fel azzal, hogy főszabályként kimondja: a foglalkoztatott személyekre a munkavégzés helye szerinti állam jogszabályai vonatkoznak, tehát az Újvilágban dolgozó magyarok biztosítási kötelezettsége az Egyesült Államokban áll fenn.

A főszabály alóli kivételek azonban igen kedvező helyzetet teremtenek a munkavégzés céljából kiküldött munkavállalók, illetve az önálló vállalkozói tevékenységet folytató magánszemélyek számára. Ha ugyanis az USA-ban való tartózkodásuk nem haladja meg az öt évet, kérelmezhetik, hogy rájuk továbbra is a kiküldő állam, azaz hazánk jogszabályai vonatkozzanak. Hangsúlyozni kell, hogy minderre külön igazolás ellenében, a kiküldött munkavállaló kérelmére van lehetőség. A küldő állam feladata, hogy a mentesség tényéről igazolást állítson ki.

Az egyezmény a tiszta jogviszonyok érdekében kimondja: az ötéves időtartamot az egyezmény hatálybalépésétől, azaz 2016. szeptember 1-jétől kell számítani, függetlenül a kiküldetés tényleges kezdetétől. A szabályozás tehát lehetővé teszi, hogy a rövidebb kiküldetésen lévők, illetve az önálló vállalkozók erre az időszakra is a magyar társadalombiztosítás hatálya alatt maradjanak. Ezen kivételszabály alkalmazható például a közszolgálatban dolgozók, illetve a vízi és légi járműveken foglalkoztatottak esetében is.

A nyugellátásokra vonatkozó rendelkezésekben a pro rata temporis elv érvényesül, melynek lényege, hogy a jogosult a megszerzett biztosítási idővel arányos ellátásban részesül. Ez nagy megkönnyebbülést jelent azoknak, akik a két országban külön-külön nem gyűjtötték össze a kellő biztosítási időt, hiszen az egyezmény kimondja: a biztosítási időket össze kell számítani. Természetesen az egyezmény hatálybalépése előtt megszerzett biztosítási időket is beszámítják a nyugellátás meghatározása során.

A szociális ellátások kiszámítása során egy „elméleti összeget” határoznak meg, melyet a jogosult abban az esetben kaphatna meg, hogyha a teljes (amerikai és magyar jogszabályok szerint számolt) biztosítási időt az adott országban szerezte volna meg. Az „elméleti összeget” ezt követően arányosítják a teljes-, valamint az adott állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők arányával.

Az amerikai ellátásra való jogosultsághoz legalább 6 – az amerikai jogszabályokkal összhangban megszerzett – biztosítási negyedév szükséges, míg itthon minimum 365 nap az elvárás.

Számos életszerű és kedvező változást hoz az Egyesült Államokban dolgozó magyarok számára a szeptember 1-jén hatályba lépett, a társadalombiztosítási rendszerek összehangolásáról szóló amerikai-magyar kétoldalú egyezmény – mutat rá a MAZARS legfrissebb összefoglalója. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint a tavaly aláírt megállapodásnak köszönhetően egyértelművé válik, melyik államban minősül biztosítottnak a munkavállaló, ahogyan az is, melyik állam fogja majd fizetni a nyugdíját.

Közel évtizedes tárgyalási folyamat végén tavaly februárban fogadta el Washington és Budapest a társadalombiztosítási rendszerek összehangolásáról szóló amerikai-magyar kétoldalú egyezményt, amely szeptember 1-jén lépett hatályba. A két ország viszonyában fontos állomást jelentő megállapodás célja, hogy korszerű keretet adó szociális biztonsági szabályozással kölcsönösen megkönnyítse a másik szerződő államban való munkavállalás körülményeit, mutat rá a MAZARS nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat legfrissebb összeállítása.

[htmlbox Tb_Kommentár]

A MAZARS szerint a számos területen végre egyértelmű szabályokat felállító egyezmény hatálya minden olyan jogszabályra kiterjed, amelyek a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, a társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott öregségi és hozzátartozóinyugellátásokat, valamint Magyarország vonatkozásában a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait szabályozzák.

Az egyezmény hangsúlyt helyez az egyenlő bánásmód elvére is, amely garantálja az ellátások kifizetésének biztonságát.

„Bár pontos számot nem ismerünk, ma már több százezer magyar dolgozik külföldön, közülük sokan az Egyesült Államokban. Az USA Magyarország számára kereskedelmi partnerként is meghatározó, így a most hatályba lépő szociális biztonsági egyezmény jótékony hatással lesz a kétoldalú üzleti kapcsolatokra, és fellélegezhetnek a hosszabb-rövidebb ideig a tengerentúlon dolgozók is” – nyilatkoztaSzmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere.

Az egyezmény sok bizonytalanságot számol fel azzal, hogy főszabályként kimondja: a foglalkoztatott személyekre a munkavégzés helye szerinti állam jogszabályai vonatkoznak, tehát az Újvilágban dolgozó magyarok biztosítási kötelezettsége az Egyesült Államokban áll fenn.

A főszabály alóli kivételek azonban igen kedvező helyzetet teremtenek a munkavégzés céljából kiküldött munkavállalók, illetve az önálló vállalkozói tevékenységet folytató magánszemélyek számára. Ha ugyanis az USA-ban való tartózkodásuk nem haladja meg az öt évet, kérelmezhetik, hogy rájuk továbbra is a kiküldő állam, azaz hazánk jogszabályai vonatkozzanak. Hangsúlyozni kell, hogy minderre külön igazolás ellenében, a kiküldött munkavállaló kérelmére van lehetőség. A küldő állam feladata, hogy a mentesség tényéről igazolást állítson ki.

Az egyezmény a tiszta jogviszonyok érdekében kimondja: az ötéves időtartamot az egyezmény hatálybalépésétől, azaz 2016. szeptember 1-jétől kell számítani, függetlenül a kiküldetés tényleges kezdetétől. A szabályozás tehát lehetővé teszi, hogy a rövidebb kiküldetésen lévők, illetve az önálló vállalkozók erre az időszakra is a magyar társadalombiztosítás hatálya alatt maradjanak. Ezen kivételszabály alkalmazható például a közszolgálatban dolgozók, illetve a vízi és légi járműveken foglalkoztatottak esetében is.

A nyugellátásokra vonatkozó rendelkezésekben a pro rata temporis elv érvényesül, melynek lényege, hogy a jogosult a megszerzett biztosítási idővel arányos ellátásban részesül. Ez nagy megkönnyebbülést jelent azoknak, akik a két országban külön-külön nem gyűjtötték össze a kellő biztosítási időt, hiszen az egyezmény kimondja: a biztosítási időket össze kell számítani. Természetesen az egyezmény hatálybalépése előtt megszerzett biztosítási időket is beszámítják a nyugellátás meghatározása során.

A szociális ellátások kiszámítása során egy „elméleti összeget” határoznak meg, melyet a jogosult abban az esetben kaphatna meg, hogyha a teljes (amerikai és magyar jogszabályok szerint számolt) biztosítási időt az adott országban szerezte volna meg. Az „elméleti összeget” ezt követően arányosítják a teljes-, valamint az adott állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők arányával.

Az amerikai ellátásra való jogosultsághoz legalább 6 – az amerikai jogszabályokkal összhangban megszerzett – biztosítási negyedév szükséges, míg itthon minimum 365 nap az elvárás.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 12.

Milyen lakásra igényelhető 2025-ben hitel 10 százalékos önerő mellett?

Megjelent az MNB rendelet, amely bemutatja, hogy a lakásvásárlók, épírkezők, otthonukat felújítók milyen feltételekkel kaphatnak 2025-től energiahatékony ingatlanra 10% önerő mellett lakáshitelt. Az előzetes várakozásoknak megfelelően bizonyos esetekben a jövedelmet is nagyobb mértékben terhelheti meg a kölcsön törlesztőrészlete – olvasható a Bankmonitor közleményében.

2024. november 12.

NAV: a lakosság csak megbízható, ismert online áruházakból rendeljen

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt tanácsolja a lakosságnak, hogy csak megbízható, ismert online áruházakból rendeljen; a túlságosan alacsony áron világmárkákat kínáló weboldalak nagy valószínűséggel hamis termékeket értékesítenek – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.

2024. november 12.

A magánszálláshely-szolgáltató által elszámolható értékcsökkenési leírás

Magánszálláshely-szolgáltatást folytató adószámos magánszemély alkalmazhat-e értékcsökkenési leírást a kizárólag magánszálláshely-szolgáltatás céljára üzemeltetett épületére? Ha igen, akkor is elszámolhatja, ha csak magánszálláshely-szolgáltatást végez, ingatlan-bérbeadást pedig nem? Ilyen esetben vonatkozhat rá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. melléklet II. rész 2. pont k) alpontjában említett 3 százalékos értékcsökkenés? Vagy ezen kulcsot csak abban az esetben alkalmazhatja, ha egyszerre folytat szálláshely-szolgáltatást és vendéglátó tevékenységet? Alább az Adó szaklap válasza.