Koronavírus: hogy hat a járulékmentességi kedvezmény a nyugdíjra? Koronavírus Veszélyhelyzet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyugdíjjárulék-fizetés alóli mentesség ideje alatt folytatott tevékenység nyugdíjra jogosító szolgálati idő lesz, az elért jövedelem pedig beszámításra fog kerülni a nyugdíj összegébe.

A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban Rendelet) a járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került, a Rendeletben meghatározott tényleges főtevékenységet végző munkáltatók, egyéni vállalkozók, társas vállalkozók részére meghatározott időre jelentős kedvezményeket biztosít fizetendő közterheikre vonatkozóan.

Idén március, április, május és június hónapra mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól a Rendeletben meghatározott tevékenységet folytató kifizető a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében, továbbá az egyéni vállalkozó e jogállására tekintettel, és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.) szerinti társas vállalkozó e jogállására tekintettel.

A közteher fizetés alóli mentesség magában foglalja a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alóli mentességet is.

A járulékmentességi kedvezmény az egyéni járulékfizetési kötelezettségre is kiterjed.

A Tbj. általános járulékfizetési szabálya szerinti járulékfizetési kötelezettség  tíz százalékos mértékű nyugdíj járulék, négy százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék, három százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és másfél százalékos mértékű munkaerő piaci járulékfizetési kötelezettséget tartalmaz.

A Rendelet szerint ez a járulékfizetési kötelezettség 2020. március, április, május és június hónapjában a Rendeletben meghatározott tevékenységet folytató természetes személy, egyéni vállalkozó és a Tbj. szerinti társas vállalkozó esetében úgy módosul, hogy nevezetteknek az általános járulékfizetési kötelezettség helyett a járulékalapot képező jövedelem (például munkabér) után kizárólag a négy százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, de ezt is legfeljebb az egészségügyi szolgáltatási járulék felső határáig, azaz havi 7.710 forintos összegig.

A természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésével a biztosított (például munkavállaló) az egészségügyi szolgáltatásra, azaz a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető orvosi ellátásra, gyógyszer-, és gyógyászati segédeszköz ellátásra szerez jogosultságot. Aki más jogcímen nem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, és ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, 2020-ban havi 7.710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, ezzel válik jogosulttá az egészségügyi szolgáltatásra.

A Rendelet szerinti egyéni járulékfizetési kötelezettség legfeljebb ezt az összeget tartalmazza, minden más járulék megfizetése alól mentességet nyújt a kedvezményre jogosult számára a Rendeletben meghatározott négy hónapos időtartamra.

Igen fontos rendelkezése a Rendeletnek az a szabály, mely szerint ennek a csökkentett járulékfizetési kötelezettségnek a teljesítése nem érinti a biztosított (például munkavállaló) társadalombiztosítási és munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

Az egészségbiztosítási ellátások (táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti egészségbiztosítási ellátások, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai), és a nyugellátások vonatkozásában tehát nem lesz „kieső időszak”a biztosítási idő és a szolgálati idő tekintetében az az időtartam, amikor a járulék mentesség jogosultja nem fizeti jövedelme után a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíj járulékot.

A munkaerő piaci járulék fizetés alóli mentesség ugyanígy nem fogja csökkenteni az ellátásra való jogosultsághoz szükséges feltételeket.

Az egészségbiztosítási és nyugellátások összegének meghatározásánál szintén nem fog „elveszni” a járulékmentességgel érintett jövedelem. Ugyanígy a munkaerő piaci ellátásnál sem.

Visszatérve a címben feltett kérdéshez, a nyugdíj járulék fizetés alóli mentesség ideje alatt folytatott tevékenység nyugdíjra jogosító szolgálati idő lesz, az elért jövedelem pedig beszámításra fog kerülni a nyugdíj összegébe.

A Rendelet tartalmaz továbbá a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló  2012. évi CXLVII. törvény szerinti adófizetéssel (kata szerint adózók) kapcsolatos kedvezményt is, amely szintén nem érinti a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot, és az ellátás összegét.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 28.

Hasznos tudnivalók a korhatár előtti ellátásról

Releváns jogszabályok: – 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2024-ben az 1959-ben születettek érik el nyugdíjkorhatárukat a 65. születésnapjukon. Ez az időpont a korhatár előtti ellátásban részesülők számára nagy változást hoz. A nyugdíjkorhatár betöltése korhatár […]

2024. október 24.

MASZSZ: kormány terve szembe megy az öngondoskodás elvével  

Nem ért egyet az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának tervével a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A kormány tervezett engedélye ugyanis szembe megy az öngondoskodás elvével, a rendszer eredeti rendeltetésével, miközben hitelfelvételre ösztönzi az embereket – olvasható a MASZSZ közleményében. A szövetség felszólítja a kormányt, hogy a pillanatnyilag kedvezőnek tűnő megoldással ne fossza meg az embereket a nyugodt időskor megalapozásának lehetőségétől.