Lehetőségek tartós ápolást végzők részére

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ismertetjük a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj szabályozását, és összefüggéseiket más társadalom-biztosítási ellátásokkal.

Mindig aktuális a tartós ápolást végző személyek részére megállapítható támogatással kapcsolatos információ. A beteg személy, különösen a beteg gyermek, tartós, személyes ápolása testileg, lelkileg nagy feladat. Mivel az állandó felügyelet, ápolás, gondozás legtöbbször a munkavégzés akadályát jelenti, a kereső tevékenységből származó jövedelemszerzés helyébe szociális ellátásként az ápolási díj igénybevétele léphet.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 40. §-a szerint az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Az Szt. 41. § (1) bekezdése szerint ápolási díjra jogosult a nagykorú hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg tizennyolc év alatti személy gondozását, ápolását végzi.

Ha az ápolást végző személy munkaviszonyban áll, részére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 131. §-a szerint a hozzátartozó személyes ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár.

Az ápolási díjból nyugdíjjárulék fizetése történik, így az ápolási díj időtartama szolgálati időt jelent a nyugdíjjogosultsághoz.

A nők negyven év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugellátásánál jogosultsági időnek számít a nő beteg gyermeke ápolására tekintettel kapott ápolási díj időtartama.

Önellátásra képtelen súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg gyermekéről gondoskodó szülő. örökbefogadó szülő gyermekek otthongondozási díját igényelheti az Szt. 38.§-a szerint. Ez az ellátás is nyugdíjra jogosító szolgálati időt, és a nők negyven év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugellátásánál jogosultsági időt jelent.

A tartós ápolás azonban mindezen kedvezmények ellenére általában az ápolást végző személy életútjára is hatással van, mivel munkavégzését, és keresete nagyságrendje révén későbbi öregségi nyugdíjösszegét érintheti.

Ezen a területen nagyon kedvező változás, hogy az Szt. 44/A §-ával 2018. január 1-től bevezetésre került a tartós ápolást végzők időskori támogatása. Az ellátás nem minősül nyugellátásnak.

Tartós ápolást végzők időskori támogatására az a szülő jogosult, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, ha az öregségi nyugdíj megállapításának napját megelőzően összeszámítva legalább húsz éven át saját háztartásában ápolta, gondozta súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermekét, és ez alatt az idő alatt legfeljebb napi négy órában végzett otthonán kívül keresőtevékenységet, vagy a keresőtevékenységet otthonában végezte.

Ha az ápolást végző személy részére az öregségi nyugdíj folyósítás nélkül kerül megállapításra (nyugdíjrögzítés) nem jogosult tartós ápolást végzők időskori támogatására.

Nem állapítható meg az ellátás akkor sem, ha még csak nyugdíjelőleg kerül folyósításra.

A tartós ápolást végzők időskori támogatása havonta ötvenezer forint.

Az ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától állapítható meg.

Az igény, ha a jogosultsági feltételek már ekkor is fennálltak, visszamenőleg hat hónapra is érvényesíthető.

A jogosultság kezdő hónapjára tekintettel is teljes összegben jár az ellátás.

Az ellátás iránti igény a kérelmező lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjmegállapító szervéhez nyújtható be az erre a célra rendszeresített adatlapon, vagy elektronikus úton.

Az ellátást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja azon a folyósítási törzsszámon, melyen a jogosult öregségi nyugdíja is folyósításra kerül. A folyósítás – azonosan a nyugdíjakkal- tárgyhónapra történik.

---