Lélegeztetőgépen az egészségügyi rendszer?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Élesen eltérő vélemények hangzottak el a magyar egézségügy helyzetéről egy szakmai konferencián – derül ki a Népszava beszámolójából.


Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az „Egészségügy 5 Dimenzióban” konferencián elhangzott előadásában kifejtette: 0.4 százalékponttal javult idén az egészségügyi közkiadások aránya, azaz ennyivel már több jut a korábbiakhoz képest az egészségügyre, ám a többletpénzt megkésve, a beteg megmentéséhez szükséges időn túl érkezett meg az ágazatba, és azt is koncepciótlanul osztják el – írja a Népszava.

A béremelések például már nem segítenek az elvándorlás megakadályozásában, s hiába ért el 30 százalékos reálérték-javulást az alapellátás a bevételi oldalon, nincs érdeklődés a praxisok iránt. Végül megemlítette: „arról is hallani, hogy szűkítik az egészségügyi szolgáltatási csomagot, illetve nagyobb teret nyer a magánellátás és a magánbiztosítás”.

[htmlbox Tb_Kommentár]

 

Ez utóbbival kapcsolatban viszont a Népszava kérdésére Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár azt mondta: „ilyen parancs nincsen. Nem is volt felkérés a kormány részéről, hogy ilyet dolgozzunk ki”. Hasonlóan nem tudott érdemben reagálni Mikola István szavaira sem, aki arról beszélt, végig kellene gondolni, hogy az egészségügyet önálló tárcának kellene képviselnie a kormányban. Az államtitkár erre csak annyit jegyzett meg, hogy a kormány egyetlen minisztere sem tudott annyi forrást szerezni területének az idei és a jövő évre is, mint az ő államtitkársága. A politikus előadásában pedig egyebek mellett arról beszélt, hogy kormányzati változtatásokat nem lehet vitatni, a kritikának van helye, de arra kérte a bírálókat, hogy mindezt úgy fogalmazzák meg, hogy a betegek bizalmát ne ingassák meg – olvasható a lapban.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.

2024. október 3.

A nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetséges hatásai

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.