Megváltozott munkaképességűek: 12 százaléktól vonták meg az ellátást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A megváltozott munkaképességűek másfél százaléka nem jelentkezett felülvizsgálatra, és a korábbi ellátottak 12 százaléka nem lesz jogosult a jövőben ellátásra.


A megváltozott munkaképességűek számára nyújtott támogatásra és ellátásra jogosult csaknem 200 ezer ember közül 3 ezren – vagyis alig másfél százaléknyian – nem jelentkeztek egészségügyi felülvizsgálatra – közölte Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója hétfőn az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága rehabilitációs albizottságának ülésén.

Az eddig elvégzett felülvizsgálatok eredményeként a korábbi ellátottak 12 százaléka nem lesz jogosult a jövőben az ellátásra. Pósfai Gábor cáfolta, hogy a felülvizsgálatokkal kapcsolatban politikai elvárások lettek volna. Az új komplex rehabilitációs rendszer segítségével több, megváltozott munkaképességű embert tudnak visszavezetni a munka világába – tette hozzá.

Az új minősítési rendszer első 5 hónapjának tapasztalatai alapján az új igénylést benyújtók egynegyede nem számít megváltozott munkaképességűnek, ez pedig megfelel a korábbi adatoknak – mondta a főigazgató.

Pósfai Gábor egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a rehabilitációs szakigazgatási szervek – az egészségügyi felülvizsgálatról hozott – elsőfokú döntése ellen fellebbezhetnek az érintettek. A kérelmet az NRSZH fogja elbírálni. A másodfokú, immár jogerős döntés ellen pedig bírósághoz fordulhat a kérelmező. A főigazgató hozzátette: rokkantnyugdíjasoknál csak akkor van szükség felülvizsgálatra, ha azok a korábbi vizsgálatok során nem kaptak végleges minősítést.

Az Országgyűlés a múlt év végén fogadta el a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt, amely rögzíti, hogy 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg. A megváltozott munkaképességű emberek két típusú ellátást kaphatnak ezután: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Az előbbiben azok részesülhetnek – legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek. Az utóbbit pedig azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Varga Mihály: nőtt a nyugdíjak vásárlóereje

Nőtt a nyugdíjak vásárlóereje 2010-hez képest, a gazdasági növekedésből jelentős összeget fordítottak a nyugdíjasok támogatására – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés Népjóléti Bizottságában szerdán Budapesten.

2024. október 7.

Lehet-e szolgálati időt szerezni felsőfokú tanulmányok idejére?

A szolgálati idő elsősorban keresőtevékenységgel szerzett biztosítási jogviszony alapján keletkezik. De vajon van-e mód arra, hogy akkor is szerezzünk szolgálati időt, amikor nincs biztosítási jogviszonyunk, mert nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytatunk? Van. Ismertetjük a lehetőségeket.

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.