Mikor lehet újraszámítani az ellátás összegét?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2012. óta a nyugdíjreform keretében találkozunk azzal az általános szabállyal, hogy öregségi nyugdíjat csak a nyugdíj korhatár betöltésétől lehet igénybe venni.

Ez alól a rendelkezés alól a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása képez kivételt, amely életkorra tekintet nélkül öregségi teljes nyugdíjat jelent az előírt feltételek megléte esetén.

Az öregségi nyugdíj fentiek szerinti „első ízben” történő megállapítása mellett azonban előfordulnak olyan esetek is, amikor egy korábbi ellátásban részesülő személy betölti a nyugdíj korhatárát az ellátás folyósítása során.

Kétféle helyzetben is bekövetkezhet ez az esemény, egyrészt a korhatár előtti ellátásban részesülőknél, másrészt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személyeknél.

A nyugdíj korhatár betöltése korhatár előtti ellátásban részesülő személynél

A korhatár előtti ellátás vonatkozásában tekintsünk vissza arra, hogy 2012. előtt többféle okból,többféle jogcímen volt lehetőség a nyugdíj korhatár betöltését megelőzően öregségi nyugdíjat igénybe venni (például hosszú szolgálati idő alapján előrehozott öregségi nyugdíjat,vagy csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat).

Ezek az ellátások a módosuló szabályokra tekintettel 2012. január 1-től korhatár előtti ellátásként kerültek tovább folyósításra az érintett személy nyugdíj korhatár eléréséig.

A korhatár előtti ellátások összege a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelésének mértékével emelkedik is.

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől az ellátás változatlan összegben öregségi nyugdíjként kerül továbbfolyósításra.

A korhatár előtti ellátások folyósítása mellett korlátozott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni is. Ez a jövedelemhatár évente a minimálbér tizennyolcszoros összege, 2019-ben 2.682.000 forint.

A korhatár előtti ellátás mellett folytatott kereső tevékenységgel az érintett személy szolgálati időt szerez nyugdíjjárulék fizetése alapján. Ez az ellátás nem nyugdíj, az ellátásban részesülő nem nyugdíjas, így szerezhet további szolgálati időt, szemben az öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalókkal.

Ha a korhatár előtti ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerez az érintett személy, öregségi nyugdíjkorhatárának betöltésétől, amikortól korhatár előtti ellátását már öregségi nyugdíjként kapja, kérheti öregségi nyugdíjának ismételt megállapítását.

Ezt a lehetőséget a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXII. törvény 18. §-a tartalmazza.

Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérhető. A határidő esetleges elmulasztása esetén igazolási kérelemmel lehet élni.

Az ismételt megállapításhoz szükséges szolgálati idő 2012. január 1. és a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időben szerezhető.

A kezdő időpont azért ez a nap, mert ettől az időponttól lépett hatályba a korhatár előtti ellátásokról szóló jogszabály, ettől a naptól történhetett legkorábban a korhatár előtti ellátás folyósítása, és az ellátás mellett kereső tevékenység folytatása.

Ha az ismételten megállapított öregségi nyugdíj összege magasabb, mint a korhatár betöltésétől öregségi nyugdíjként folyósított összeg, a jövőben ez kerül folyósításra.

A korhatár előtti ellátásban részesülő személy halála esetén a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során is alkalmazni kell a fentieket azzal, hogy ahol fenti rendelkezések öregségi nyugdíj korhatár betöltését említik, azon az elhunyt jogszerző halálát kell érteni.

Az ismételt megállapítás lehetőségét tartalmazó szabályok vonatkoznak a szolgálati járandóságban részesülőkre is.

A megváltozott munkaképességű személyek öregségi nyugdíj korhatár betöltése

Azok a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek, akik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban Mmtv.) hatályba lépésekor – 2012. január 1-jén – az 57. életévüket már betöltötték, azaz 1955. január 1-jét megelőzően születtek, nyugdíjkorhatáruk betöltésekor választási lehetőséggel rendelkeznek.

Az Mmtv. 32. § (4) bekezdése szerint az 1955. január1-je előtt született és 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől kérhetik, hogy rokkantsági ellátásuk a nyugdíjkorhatár betöltését követően öregségi nyugdíjként kerüljön továbbfolyósításra.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítás kérelemre történhet.
Ha a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő folyósítását az érintett személy még nem kérte, vagy kérelmét követően az még nem öregségi nyugdíjként került folyósításra, öregségi nyugdíj megállapítása iránti igény nyújtható be.

Ha az érintett személy részére az öregségi nyugdíj megállapítható, mert annak valamennyi feltételével (életkor, szolgálati idő) rendelkezik, az öregségi nyugdíjigény elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás megállapítása előtt tájékoztatja az érintett személyt a nyugellátás várható összegéről.

Ennek az adatnak ismeretében lehet dönteni arról, hogy a rokkantsági ellátással azonos összegben folyósított öregségi nyugdíj, vagy az új összegben megállapított öregségi nyugdíj folyósítását kérjük-e.

Ha öregségi nyugdíjassá válik a megváltozott munkaképességű személy, az azt is jelenti, hogy 2019-től ha munkaviszonyt létesít az ellátás mellett, mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól, mint saját jogú nyugdíjasként a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló munkavállaló.

---