Tartós ápolást végzők időskori támogatása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A beteg gyermek tartós személyes ápolása testileg, lelkileg nem kis feladat. Mivel az állandó
felügyelet, ápolás, gondozás általában a munkavégzés akadályát jelenti, a kereső tevékenységből
származó jövedelemszerzés helyébe az ápolási díj igénybevétele léphet.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 40.
§-a szerint az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú
hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
Az Szt. 41. § (1) bekezdése szerint ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha állandó és tartós
gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg tizennyolc év alatti személy
gondozását, ápolását végzi.
Ha az ápolást végző személy munkaviszonyban áll, részére a munka törvénykönyvéről szóló 2012.
évi I. törvény 131. §-a szerint a hozzátartozó személyes ápolása céljából az ápolás idejére, de
legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár.
Az ápolási díjból nyugdíjjárulék fizetése történik, így az ápolási díj időtartama szolgálati időt jelent
a nyugdíjjogosultsághoz.
A nők negyven év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugellátásnál jogosultsági időnek
számít a nő beteg gyermeke ápolására tekintettel kapott ápolási díj időtartama.
A tartós ápolás azonban ennek ellenére általában az ápolást végző személy életútjára is hatással van,
mivel munkavégzését, és keresete nagyságrendje révén későbbi öregségi nyugdíjösszegét érintheti.
Ezen a területen jó hír, hogy az Szt. új 44/A §-ával 2018. január 1-től bevezetésre került a tartós
ápolást végzők időskori támogatása. Az új ellátás nem minősül nyugellátásnak.
Tartós ápolást végzők időskori támogatására az a személy jogosult, akinek az öregségi nyugdíjra
való jogosultságát megállapították, azaz öregségi nyugdíjban részesül, és nyugdíja megállapítását
megelőzően legalább húsz éven át saját háztartásában ápolta, gondozta gyermekét, e tevékenysége
alapján ápolási díjban részesült, mely ápolási díjon belül legalább egy éven át emelt összegű, vagy
kiemelt ápolási díjat kapott. Ha az ápolást végző személy részére az öregségi nyugdíj folyósítás
nélkül kerül megállapításra (nyugdíjrögzítés) nem lesz jogosult tartós ápolást végzők időskori
támogatására.
[htmlbox Tb_Kommentár]
Nem állapítható meg az ellátás akkor sem, ha még csak nyugdíjelőleg kerül folyósításra.
Ha a húsz éves időtartam egy részében a szülő beteg gyermeke után nem ápolási díjban, hanem a
tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekre tekintettel GYES-ben részesült, a GYES idejét,
legfeljebb tíz éves időtartamban be lehet számítani a húsz éves ápolási, gondozási időszakhoz.
Mint ismeretes, a családtámogatási ellátásnak minősülő GYES tartósan beteg vagy fogyatékos
gyermek esetén az általánosnál hosszabb ideig, legfeljebb a gyermek tíz éves koráig folyósítható.
Ezt az ellátást szokta követni az ápolási díj beteg gyermek ápolására tekintettel. A tartós ápolást végzők időskori támogatása havonta ötvenezer forint. Az ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától állapítható meg.
Az igény, ha a jogosultsági feltételek már ekkor is fennálltak, visszamenőleg hat hónapra is
érvényesíthető. A jogosultság kezdő hónapjára tekintettel is teljes összegben jár az ellátás. Az ellátás iránti igény a kérelmező lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervhez nyújtható be az erre a célra rendszeresített adatlapon.
Az ellátást a MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja azon a folyósítási törzsszámon, melyen
a jogosult öregségi nyugdíja is folyósításra kerül. A folyósítás – azonosan a nyugdíjakkal- tárgyhó
napra történik.