Veszélyhelyzet: így működhetnek a cégek Koronavírus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A veszélyhelyzet ideje alatt bizonyos esetekben a Ptk.-tól eltérő szabályokat kell alkalmazni a cégek és más jogi személyek, illetve nem jogi személy szervezetek működése során. Ez érinti a döntéshozatal módját, a beszámolókat, és adott esetben akár az osztalék kifizetését is. Az ügyvezetés többletjogosultságokat kaphat, és a határozatképesség, valamint bizonyos megbízatások ideje is meghosszabbodhat.

A húsvét előtt megjelent 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a személy- és vagyonegyesítő szervezetek veszélyhelyzet miatt kialakult egyes gyakorlati teendőit és működését szabályozza. Jelen cikkünkben a jogi (és nem jogi) személyekre vonatkozóan a Ptk. szabályaitól való eltéréseket, valamint a továbbra is alkalmazandó szabályokat részletezzük. (A cikk a Rendelet 1-9. §-it fedi le.)

A Rendelet hatálya ezen §-ok tekintetében a polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyekre, vagyis az egyesületekre, gazdasági társaságokra (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen és nyilvánosan működő részvénytársaságok), szövetkezetekre, egyesülésekre és a nem jogi személy szervezetekre (a továbbiakban együtt: jogi személyek) terjed ki, melyeknek a Ptk.-t és a jogi személyre vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezéseket az itt kifejtett eltérésekkel kell alkalmazniuk április 11-től a veszélyhelyzet ideje alatt.

A Rendelet eltérő előírásait az április 11-e előtt, de a veszélyhelyzet kihirdetését (március 11.) követően lejárt határidők esetében, és azon személyek esetében is alkalmazni kell, akiknek a megbízatása, kinevezése, illetve választott tisztsége a veszélyhelyzet kihirdetését követően, de a Rendelet hatálybalépését megelőzően szűnt meg, és április 11-ig e személyt vagy helyette más személyt nem bíztak meg, nem neveztek ki, illetve nem választottak meg.

Döntéshozatal a jogi személyek működése során

A legfontosabb, hogy a Rendeletet nem kell alkalmazni akkor a döntéshozatalra, ha a jogi személy döntéshozó szerve vagy az egyszemélyes jogi személy tagja a kijárási korlátozásról illetve annak meghosszabbításáról szóló 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet és 95/2020. (IV. 9.) Korm. rendelet (valamint az ugyanezen tárgykörben meghozott jövőbeni szabályozások) maradéktalan betartása mellett sem akadályozott ezen tevékenységében. Ettől függetlenül ők is élhetnek az elektronikus hírközlő eszközökkel és az erre vonatkozó szabályokkal a Rendeletben meghatározott esetekben.

Amennyiben azonban akadályozva lenne, úgy nem tartható meg a tag személyes részvételét igénylően a döntéshozó szerv ülése (a küldöttgyűlés és a részközgyűlés sem), akkor sem, ha egyébként már összehívásra került az ülés a rendelet hatálybalépésekor, vagyis április 11-én.

Ha a jogi személynek egy tagja vagy alapítója van, akkor a döntéshozó szerv hatáskörében az egyedüli tag (vagy alapító) írásban határoz, és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.

A személyes részvétel helyett a többi esetben két opció van:

a) elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő ülés tartása, vagy
b) az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet a határozathozatalra, amennyiben a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki.

Ezek a lehetőségek akkor is fennállnak, ha erről egyébként a jogi személy létesítő okirata nem, vagy a Rendeletben foglaltakról eltérően rendelkezik.

Ha a döntéshozó szerv határozatképessége a fentebb említett a) vagy b) pont szerint előreláthatóan biztosítható, akkor a tagok létszámától függően a következőképp alakul a döntéshozatal:

• legfeljebb 5 taggal rendelkező jogi személy esetén kötelező, és úgy kell meghatározni a döntéshozatal módját és feltételeit, hogy abban valamennyi tag részt tudjon venni
• az 5 főnél több, és legfeljebb 10 fővel rendelkező tagságnál akkor kerülhet sor rá, amennyiben a szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik
• a 10 főt meghaladó taglétszámú jogi személy esetén a jogi személy ügyvezetésének kell ezt kezdeményeznie (az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság esetén a tulajdonosi joggyakorlónak).

(Ezen rendelkezések az nyrt.-re nem alkalmazhatók – lásd a cikk későbbi, nyrt.-re vonatkozó részét.)

Mindhárom esetben a Rendelet 4. §-ban meghatározott módon kell eljárni, melyet az alábbiakban részletezünk.

A közlés és tájékoztatás módjai, az ülés megtartása

Ha a fentebbi a) és b) ponttól eltérően rendelkezik, vagy arról nem is rendelkezik a létesítő okirata a jogi személynek, akkor a szabályok megállapítására és a tagokkal való közlésre részletszabályokat állapít meg a Rendelet, melyet a jogi személy ügyvezetésének be kell tartania, és meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatallal összefüggő tájékoztatást és okiratokat megkapják, valamint hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak:

1.      Nem mellőzhető a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás, és már a határozat tervezetét is közölni kell a taggal. (A napirendi tájékoztatásról a Ptk. 3:17.  § (3) bekezdése a következőképp rendelkezik: ”A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.”)

2.      Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével tartott ülés esetén meg kell határozni, hogy mely programok, alkalmazások, eszközök használhatók, és meg kell határozni azt is, hogy a személyazonosságot hogyan kell igazolni abban az esetben, ha az ügyvezetés nem ismeri személyesen a tagokat (vagy azok képviselőit).

3.      Ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén:

a.       a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani
b.      alkalmazni kell:

i.      a Ptk. 3:20. § (2) bekezdését: „Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során e törvénynek a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.”

ii.      és a Ptk. 3:20. § (4) bekezdését: „A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.”

c.       tag a döntéshozó szerv ülésének összehívását vagy az elektronikus hírközlő eszköz útján való megtartását nem kezdeményezheti
d.      a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye, a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése és az arra adott szavazat
e.       tag a szavazatát a Rendelet 7. §-ban meghatározott módon is megküldheti, vagyis pl. emailen keresztül.

Ugyanez vonatkozik a jogi személy felügyelőbizottsága tagjának és állandó könyvvizsgálójának tájékoztatására és az ülésen való részvételére.

A megtartott ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni (ezt az erre kijelölt vezető tisztségviselő készíti el és írja alá), és abban rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Jelenléti ívet nem kell készíteni, de a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen online módon részt vevő tagok adatait.

(Ezen rendelkezések az nyrt.-re nem alkalmazhatók – lásd a cikk későbbi, nyrt.-re vonatkozó részét.)

Az ügyvezetéshez kerülő feladatok, felelősség, és a könyvvizsgálat

Amennyiben sem online módon, sem írásban nem kerülhet sor a döntéshozó szervnek a határozathozatalára, akkor bizonyos korlátozásokkal a jogi személy ügyvezetésének kell határoznia az egyébként a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben, ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását, és az adózott eredmény felhasználását.

A számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálata elvégezhető akkor is, ha beszámolóról az ügyvezetés, és nem a döntéshozó szerv határozott. Ha a jogi személynél felügyelőbizottság működik, a jogi személy ügyvezetése a beszámolóról a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.

További feltétel, hogy az ügyvezetés ilyen döntést csak akkor hozhat, ha a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51%-át elérő mértékben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak.  Illetve akkor, ha a Ptk. szerinti többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, és e tag az előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben nem tiltakozik. (Ez a rendelkezés az nyrt.-re nem alkalmazható – lásd a cikk későbbi, nyrt.-re vonatkozó részét.)

A korlátozások közé tartozik az, hogy a létesítő okiratot nem módosíthatja, kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség, jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet, átalakulását, egyesülését vagy szétválását nem határozhatja el és folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben nem dönthet. Kft. és rt. esetében a jegyzett tőke leszállításáról sem dönthet, pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról csak akkor dönthet, ha az a tagok jogi személyben fennálló részesedésének mértékét nem érinti, és a pótbefizetésre vagy egyéb befizetésre kötelezettek ehhez előzetesen írásban hozzájárulnak.

A jogi személy ügyvezetésének ilyen módon meghozott döntése a döntéshozó szerv határozatának minősül, és végrehajtható (a Rendelet eltérő rendelkezésének hiányában). Ugyanúgy köteles (elektronikus hírközlő eszközzel, vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével) mindent megtenni annak érdekében, hogy ezekről a döntésekről a tagok tájékoztatást kapjanak. Ha bizonyos határozatokat vagy egyéb iratokat közzé kell tenni, vagy a nyilvántartó bírósághoz be kell nyújtani, akkor az ügyvezetésnek e szerint kell eljárnia.

Az ügyvezetés a döntéséért a Ptk. 3:24. §-a szerint felel a jogi személlyel szemben, azaz a vezető tisztségviselő felelősségének szabályai vonatkoznak rá, és az okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel (a jogi személynek okozott károkért), harmadik személynek okozott károkért pedig a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.

Nem marad kontroll nélkül az így meghozott döntés: a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni azokat, de amennyiben a döntéshozó szerv a veszélyhelyzet alatt meghozott döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

A határozatok későbbi bírósági felülvizsgálata során nem lehet hatályon kívül helyezni a döntést, ha a létesítő okiratba ütközés azért valósult meg, mivel a Rendeletben foglaltaknak megfelelően jártak el.

Az ügyvezetés és egyéb testületi szervek ülése, határozatképessége, megbízatása

A jogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete, felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint más testületi szerve (a továbbiakban együtt: testület) üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a döntéseket írásban is meghozhatja.

Ha egyébként nincs elfogadott eljárásrend, vagy az máshogy szól az online módon történő ülésezésről vagy döntéshozatalról, akkor az adott testület elnöke (akadályoztatása esetén helyettese, vagy az elnök által kijelölt vagy felkért tag) határozza meg és közli az érintettekkel az új eljárásrendet. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal e-mailen keresztül is történhet.

Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a testület tagjainak létszáma az előírt szám alá csökken, vagy a tag a járvány miatt egyébként nem tud eljárni, a többi tag jogosult a határozathozatalra. A határozatképességre vonatkozó szabályokat a döntésképes tagok száma alapján kell meghatározni, és határozatot ebben az esetben is szótöbbséggel kell meghozni, de a többi tag kiesése esetén a határozathozatalra akár egy személy is jogosult.

Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg akkor – döntéshozó szervi határozat hiányában – a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad a jogviszonya, és legkésőbb eddig az időpontig köteles ellátni a feladatát. Az állandó könyvvizsgáló megbízatásának lejárta esetén a szükséges intézkedések meghozatalára a jogi személy ügyvezetése is jogosult.

A megbízatás a veszélyhelyzet alatt csak a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési ok esetén (visszahívás, vezető tisztségviselő halála vagy jogutód nélküli megszűnése, vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozása, vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezte), valamint a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetében szűnik meg ténylegesen.

Az írásbeli jognyilatkozat formái

A jogi személy szerveinek az írásbeli jognyilatkozatokat főszabályként minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel kell ellátnia, ennek hiányában a tag email címére is megküldhetik (azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírva).

A tagok főszabály szerint is közölhetik a jogi személlyel emailben (elektronikus üzenetben) a jognyilatkozataikat. A természetes személyek tagok elektronikus aláírására nem kötelesek, de a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell a nyilatkozatnak. Jogi személy tagnál minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírnia a nyilatkozatot.

A korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó további szabályok

A kft.-nél ha a törzstőkéhez kapcsolódó, a Rendeletben előírt korlátozás miatt nem lehetne meghozni az alábbi három esetben a szükséges döntéseket, akkor a társaság a szükséges intézkedésekről a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli taggyűlésen köteles dönteni.

• Ptk. 3:189. §: A taggyűlés kötelező összehívása bizonyos esetekben, így pl. társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent vagy törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent stb., – ezen esetekben a tagoknak a törvényben előírt határozatokat kell meghozniuk.
• Ptk. 3:202. § (1): „A társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával elhatározhatja a törzstőke leszállítását. A törzstőke kötelező leszállítása esetén a határozatot a társaság taggyűlése az e törvényben meghatározott ok bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles meghozni.”
• Ptk. 3:205. § (2): „Ha a törzstőke kötelező leszállítását nem lehet végrehajtani, és a meghiúsulástól számított harminc napon belül a társaság a kötelező tőkeleszállítás okát nem szünteti meg, a társaság köteles határozni az átalakulásról, egyesülésről, szétválásról vagy jogutód nélküli megszűnésről.”

Zártkörűen működő részvénytársaságokra vonatkozó további szabályok

A zrt.-nél szintén hasonló a szabályozás: ha a Rendeletben előírt korlátozás miatt nem lehetne meghozni az alábbi három esetben a szükséges döntéseket, akkor a társaság a szükséges intézkedésekről a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli közgyűlésen köteles dönteni.

• Ptk. 3:270. §: A közgyűlés kötelező összehívása bizonyos esetekben, így pl. a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent vagy az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent stb., – a részvényesek kötelesek a törvényben előírt határozatokat meghozni.
• Ptk. 3:311. §: A kötelező alaptőke leszállításának szabályait tartalmazza – a részvénytársaság közgyűlésének döntéshozatali kötelezettségei vannak.
• Ptk. 3:314. § (2): „Ha az alaptőke kötelező leszállítása meghiúsult és a meghiúsulástól számított kilencven napon belül a részvénytársaság a kötelező tőkeleszállítás okait nem szünteti meg, a részvénytársaság köteles az átalakulásról, egyesülésről, szétválásról vagy jogutód nélküli megszűnéséről határozni.”

(Ez a rendelkezés az nyrt.-re nem alkalmazható – lásd a cikk következő, nyrt.-re vonatkozó részét.)

Nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó további szabályok

A Rendelet szabályai közül az nyrt.-re nem alkalmazható a 3. §, a 4. §, az 5. § (4) bekezdés és a 8. § (3) bekezdés (ezeket a cikkben az adott szabályoknál jeleztük).

Közgyűlési meghívóval kapcsolatos szabályok

Az nyrt.-nek az éves közgyűlés meghívóját és a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket, az azokra vonatkozó felügyelőbizottsági jelentéseket, valamint a határozati javaslatokat (Ptk. 3:272. § (3) bekezdés b) pont) akkor is köteles közzétenni a honlapján, ha ezek még nem kerültek közzétételre. A meghívót a közgyűlést megelőzően legalább 21 nappal, a többi iratot köteles a közgyűlést megelőzően legalább 8 nappal kell közzétenni. Ha már közzétették a meghívót, akkor az abban foglaltaktól a honlapon közzétett felhívásban eltérhet a társaság.

Az ügyvezetés jogkörei

A részvénytársaság ügyvezetése a közzétett napirenden szereplő valamennyi kérdésben (ideértve az alapszabály módosítását is), valamint a Rendelet 5. § (1) bekezdésében (számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, az adózott eredmény felhasználása és a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a részvénytársaság törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyek) meghatározott tárgykörökben is jogosult dönteni.

Ráadásul az ügyvezetés jogosult a napirenden szereplő kérdésekben a közzétett határozati javaslatoktól eltérően dönteni. Az így (közgyűlési hatáskörben) meghozott határozatokat köteles honlapján nyilvánosságra hozni. (Ptk. 3:279. §.)

Ha egyébként a közgyűlés az nyrt. ügyvezetését döntések meghozatalára felhatalmazta (ideértve a saját részvény megszerzésére vonatkozó döntést is), és ezen felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet ideje alatt járna le, a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet megszűnését követő soron következő közgyűlés időpontjáig meghosszabbodik. Ez alól kivétel, ha az ügyvezetés a felhatalmazás tárgyában döntést hozott.

A számviteli beszámoló

Az ügyvezetés 2020. április 30-ig, ha az nyrt. üzleti éve a naptári évtől eltér, az üzleti év mérlegfordulónapját követő 4. hónap végéig köteles a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójáról határozni. Ezzel egyidejűleg az adózott eredmény felhasználásáról és az osztalékról is dönthet.

A döntések utólagos jóváhagyása és a veszélyhelyzet megszűnését követő szabályok

A veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napos jogvesztő határidőn belül a szavazatok legalább 1%-ával rendelkező részvényesek kérhetik a közgyűlés összehívását az ügyvezetés által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatainak utólagos jóváhagyása céljából. Csak azoknak a részvényeseknek van erre joga, akik az eredetileg közzétett meghívóban, vagy a Rendelet alapján a honlapon később közzétett felhívásban megjelölt közgyűléssel összefüggésben az nyrt. részvénykönyvében szerepelnek. A közgyűlési meghívót a részvényesi kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül kell közzétenni.

Utólagos jóváhagyás céljából a beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról is kezdeményezhető közgyűlés összehívása, ebben az esetben azonban a kezdeményezés joga 2020. május 31-éig, vagy a naptári évtől eltérő üzleti év esetén az ügyvezetés határozatának nyilvánosságra hozatalától számított 30 napon belül illeti meg a részvényeseket. Ezek a határidők jogvesztő határidőnek minősülnek – a részvényesi kérelemnek legkésőbb a határidő utolsó napjáig meg kell érkeznie a társasághoz. A közgyűlési meghívót szintén közzé kell tenni.

Ha a veszélyhelyzet megszűnése és a következő naptári év április 1. napja, vagy ha az nyrt. üzleti éve a naptári évtől eltér, az üzleti év mérlegfordulónapját követő 4. hónap első napja közötti időtartam kevesebb, mint 180 nap, a fentebb részletezett, utólagos jóváhagyás céljából történő összehívására a közgyűlésnek nincs lehetőség, azonban a soron következő közgyűlésen a társaság ügyvezetése által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatok jóváhagyása napirendre tűzhető.

Osztalék kifizetése

Ha a fentiek alapján utólagosan kezdeményezték közgyűlés összehívását a részvényesek, akkor az osztalék kifizetésére csak azt követően kerülhet sor, ha a beszámolót és a kifizetést a közgyűlés utólagosan jóváhagyta. Ha nem kérvényezték ezt, vagy már csak a jogvesztő határidőn túl, akkor osztalék kifizetésre sor kerülhet, és ebben az esetben az ügyvezetésnek a beszámoló elfogadásáról és az osztalékról szóló döntése, valamint az osztalék kifizetése a következő közgyűlés napirendjén nem szerepelhet.

Testületi tag, állandó könyvvizsgáló megbízatása

Ha az nyrt. testületi tagjának vagy állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg, a megbízatás a veszélyhelyzet lejártát követő soron következő közgyűlés napjáig fennmarad, és eddig az időpontig kötelesek feladatukat ellátni.

Ez alól kivétel csak a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési ok (visszahívás, vezető tisztségviselő halála vagy jogutód nélküli megszűnése, vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozása, vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezte), a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés, és az, ha az nyrt. ügyvezetése meghozza ezekben a tárgykörökben a szükséges döntéseket.

---