Cégek netkapcsolata: a sereghajtók között – infografika

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2013. szeptember 13.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hazai vállalkozások szűk kilenctizedének van netkapcsolata, ami jócskán elmarad az uniós átlagtól. Munkája során az alkalmazottak egynegyede használja az internetet. Az InfoTandem heti infografikája.


A magyarországi vállalkozások 89 százaléka csatlakozott az internetre 2012-ben. Ez 6 százalékponttal marad el az EU átlagától, s a közösségen belül a 25. helyre elég; ennél alacsonyabb rátát csak Bulgáriában és Romániában mértek.

 

A KSH adatai szerint az internetre előfizető cégek közel háromnegyede tavaly még mindig valamilyen DSL-típusú szolgáltatást vette igénybe. A széles sávú mobilkapcsolat használati aránya nemzetgazdasági szinten 3 százalékponttal, 39 százalékra esett vissza – valószínűleg azért, mert a döntéshozók úgy gondolták, ezen viszonylag fájdalommentesen tudnak spórolni. A méret szerinti eltérések azonban nagyok: a kisebb cégeknek csupán egyharmada, a 250 fő felettieknek viszont bő háromnegyede használ gyors mobilkapcsolatot. Ezen keresztül az érintettek döntő többsége képes hozzáférni a cég e-mail rendszeréhez, több mint felük a dokumentumait is el tudja érni, kétötödük pedig üzleti szoftvereket is futtat ilyen módon.

Tavaly a netkapcsolatos vállalkozások 70 százalékának volt saját honlapja, ami 3 százalékpontos javulás egy év alatt. Termék- és szolgáltatásinformációkhoz e weboldalak 86 százalékán hozzájuthatunk, online megrendelésre azonban csak jó egynegyedüknél van mód. Az informatikai megoldások megjelenése a vállalati folyamatokban költségcsökkentő hatású, ennek megfelelően az erőforrás-tervező (ERP) és az ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) rendszerek alkalmazása egyaránt erősödő trendet mutat. Effélékre főként a nagyobb társaságok áldoznak; a 250 fő felettiek több mint fele használ például ERP megoldásokat.

Közigazgatási ügyeit a cégek több mint háromnegyede – 77 százaléka – már 2011-ben is teljes mértékben elektronikus úton intézte; ez egy év alatt 26 százalékpontos előrelépésnek felelt meg (frissebb összesítés még nem készült erről). A cégek 94 százaléka az áfa, 91 százalékuk pedig a tb-járulék bevallására is használta a hálót. Egyötödük különböző tenderek dokumentumaihoz szintén hozzáfért így.

A teljes nettó árbevétel közel egyötöde, 12,1 ezer milliárd forint számítógépes hálózat igénybevételével képződött 2011-ben, ami folyó áron 12 százalékos növekedést tükröz. Az elektronikus úton szerzett bevételek közül a weboldalon keresztüliek 3 százaléknyira zsugorodtak az összforgalmon belül, miközben 16 százalékra nőtt az úgynevezett automatikus adatcsere részesedése. A kettő együttes, 19 százalékos aránya 4 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál, s a vizsgált évben az ötödik legmagasabb volt az akkori tagországok között.

A hazai cégek 9 százaléka értékesített weboldalon keresztül, az ezen csatornán beszerzők súlya viszont 28 százalékos. Az elektronikus adatcserét a társaságok 4–5 százaléka használta eladásra, illetve vásárlásra.


Kapcsolódó cikkek:


KPMG: a koronavírus felpörgette a digitalizációs forradalmat
2020. december 15.

Az informatikai vezetők nagyobb büdzsével gazdálkodhattak, de több is volt a kockázat, amit kezelniük kellett, így az adatbiztonsági beruházások kerültek az élre, megelőzve az ügyfélélmény növelését, illetve az infrastruktúra fejlesztését.