Szegények a magyarok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarok fordítják lakással kapcsolatos szolgáltatásokra kiadásaik legnagyobb részét 28 európai ország lakossága közül, és a legkisebb arányt költik utazásra, üdülésre, pihenésre és szórakozásra – derül ki a Nielsen felméréséből. Az arányok egyértelműen mutatják: a magyarok szefények.


Magyarországon a háztartási kiadások 36 százalékát fordítják lakhatásra; az európai átlag 25 százalék. Az otthoni étkezésre kiadott 25 százalékos hazai arány szintén magasabb az európai átlagnál, amely 21 százalék – derül ki a Nielsen internetezők körében végzett felméréséből. A hazai válaszadók pénzük 8 százalékát költik kommunikációra, 7 százalékát pedig közlekedésre.

A gyógyulás költségei átlagosan 4 százalékot visznek el, az otthonon kívüli étkezés, továbbá megtakarítás vagy befektetés 3-3 százalékot képvisel. Képzésre vagy tanulásra, háztartási elektromos készülékekre vagy szórakoztató elektronikára, továbbá pihenésre és szórakozásra további 2-2 százalék jut.

A havi költésekből a kedvtelésből történő utazás vagy üdülés 1,2 százalékkal részesedik Magyarországon, ami a legalacsonyabb arány a huszonnyolc vizsgált európai országban. Szintén a magyarok költik a legkevesebbet pihenésre, szórakozásra.

Ha a jelenleginél 10 százalékkal több állna rendelkezésükre, abból a magyarok átlagosan 2-2 százalékot fordítanának otthoni étkezésre, illetve megtakarítanának vagy befektetnének. Ezután a lakhatás, ruházkodás, a pihenés, illetve a szórakozás, valamint a közlekedés következne, kerekítve 1-1 százalékos említéssel.

Otthon fogyasztott élelmiszerre büdzséjükből a legkisebb arányt a svájciak és a dánok költik 21, illetve 22 százalékkal, valamint az írek és az olaszok 23-23 százalékos aránnyal.

A lakhatás általában a déli országokban – ahol keveset kell fűteni – a legolcsóbb, 19-24 százalékos aránnyal. Lakásra és a vele kapcsolatos szolgáltatásokra pénzük mindössze 22 százalékát adják ki a svédek, míg az oroszok és a svájciak 23-23 százalékát.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

K&H: reálértéken nőhet a cégek árbevétele a következő egy évben

A következő egy évben reálértéken nőhet a cégek árbevétele, átlagosan 7,7 százalékos árbevétel-növekedést és 3,9 százalékos profitbővülést várnak a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások a K&H kkv bizalmi index 2024 első negyedéves felmérése alapján – közölte a bank.