Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tíz év elteltével Magyarország újra japán jenben bocsátott ki devizakötvényt, a 30 milliárd jen összegű 3 éves futamidejű kötvény kamata 0,37 százalék – közölte az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK) szerdán.
Az euróra átváltás (devizaswap) után 0,6 százalék alatti hozamot sikerült elérni, ami Magyarország eddigi legalacsonyabb kamatozású devizakötvény kibocsátása – hangsúlyozták.
Japán jen kötvényt utoljára 2007-ben bocsátott ki Magyarország, ezt követően az EU-IMF hitelcsomagra szoruló ország már nem tudott a japán kötvénypiacon sem megjelenni, ezért a japán befektetők bizalmának visszaszerzését az ÁKK újabb mérföldkőnek nevezte az államadósság kezelésben, amely bizonyítja, hogy a magyar gazdaságpolitika iránti bizalom tovább erősödik.
A közlemény szerint miután tavaly az ország visszakerült befektetésre ajánlott kategóriába a hitelminősítőknél, megkezdődhetett újra a keleti piacépítés. A nemzetgazdasági miniszter tavaly év végén döntött újabb szamuráj-kötvény kibocsátásáról, amelynek elsődleges célja a biztonság növelése, a több lábon állás, a befektetői kör szélesítése.
Az adósságkezelés sikerét mutatja, hogy 2010 óta a kamatkiadások harmadával csökkentek, amely közel 400 milliárd forint megtakarítást hozott – áll a közleményben.
[htmlbox szamvitel_konyv]Tavaly decemberben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: 2018-ban nem cél új, „egzotikus piacokon történő megjelenés”, ám a kifutó szamuráj-kötvények helyére újabb – nem jelentős összegű – japán kibocsátás tervbe vételét kérte az Államadósság Kezelő Központtól, hogy ezen az ázsiai piacon továbbra is ott legyen az ország.
Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója akkor elmondta: a 2018-ban lejáró devizaadósság összege 2,3 milliárd euró, ami meghaladja a tervezett 1 milliárd eurós külföldi kötvénykibocsátást, így a központi költségvetés adósságában a deviza aránya tovább csökkenhet, az év végére várhatóan 20 százalék alá, a tavaly év végi 22 százalékról.
A mostani kibocsátás mintegy 227 millió euró értékű, az egész évre tervezett devizakötvény-kibocsátás kevesebb mint harmada.
(MTI)
A következő egy évben reálértéken nőhet a cégek árbevétele, átlagosan 7,7 százalékos árbevétel-növekedést és 3,9 százalékos profitbővülést várnak a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások a K&H kkv bizalmi index 2024 első negyedéves felmérése alapján – közölte a bank.
A magyar gazdaság stabilitását a teljes foglalkoztatás, a magas beruházási ráta, az államadósság csökkentése és az erős bankrendszer adja – jelentette ki a pénzügyminiszter pénteken Budapesten, az OTP Bank éves közgyűlésén.
Vajon van-e öntudat a gépek mögött, vagy csak egy fejlett programozás eredményét látjuk? A cikk röviden körbejárja, hogy tényleg éreznek-e a nagy nyelvi modellek, vagy csak a kódjuk írja elő a „viselkedésüket”.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
