A szabadságról történő visszahívás

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Itt a nyár, a nyaralások és a szabadságolás időszaka. A szabadság intézményének célja, hogy a munkavállaló regenerálódjon, kipihenje magát, ennek köszönhetően a munkába való visszatérést követően teljesítménye javuljon, motivációja megújuljon. A szabadság tehát nem csupán a munkavállaló, de a munkáltató érdekeit is szolgálja, a törvényi kötelezettség teljesítésén túl a szabadság kiadása számára is előnyös lehet. Előállhatnak azonban a munkáltató oldalán olyan körülmények, melyek az említett előnyök ellenére is a tervezett vagy már megkezdett szabadság átszervezését, megszakítását indokolják.

A szabadság kiadásáért a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) 122. § (1) bekezdése szerint a munkáltató felelős, ezért annak kiadása főszabály szerint a számára megfelelő időpontban kerül sor. A munkavállalót szabadságának ideje alatt nem terheli munkavégzési illetve rendelkezésre állási kötelezettség, tartózkodási helyének megválasztásakor a munkavállaló nem köteles figyelembe venni a munkáltató esetleges igényeit, kéréseit.

Ahhoz, hogy a munkáltató a munkavállaló szabadságának már közölt időpontját megváltoztassa vagy az általa foglalkoztatott megkezdett szabadságát megszakítsa, az Mt. 123. § (5) bekezdése szerint az szükséges, hogy a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok ezt indokolja. A megszakításnak nem lehet tehát oka pl. egy másik munkavállaló méltányolható magánérdeke, a munkáltatónál fellépő üzemzavar azonban igen. Kétség esetén e körülmények fennállását a munkáltatónak kell bizonyítania. A foglalkoztatónak tehát a munkavállaló felmerült költségei és teljes kára megtérítésének vállalása mellett sincs lehetősége önkényesen megszakítani a dolgozó szabadságát, kell, hogy a változtatást valamivel alá tudja támasztani. Betegszabadság megszakítására a munkáltatónak a két jogintézmény névbéli hasonlósága ellenére sincs lehetősége.

Az Mt. 122. § (4) bekezdése alapján a munkáltatónak legkésőbb a szabadság kezdetét 15 nappal megelőzően közölnie kell a kiadott szabadság időpontját, azonban ez nem jelenti azt, hogy a már közölt időpontot az azt megelőző 15. napig szabadon módosíthatná. Ha a munkáltató tegyük fel fél évvel előre közli a nyári szabadságok kiadásának rendjét és a munkavállaló erre alapozva előleget fizet ki egy utazási irodának, a munkáltató megváltoztathatja ugyan a szabadság kiadásának időpontját akár egy hónappal a tervezett szabadság előtt is, köteles azonban megtéríteni a munkavállaló keletkezett kárát (lásd még alább).

A munkavállaló szabadsága megszakításának elrendelése tipikusan telefon vagy szöveges üzenet/levél útján történik. Fontos azonban megjegyezni, hogy a rendelkezésre állási kötelezettség hiányára tekintettel a munkavállaló nem köteles a munkáltató hívását fogadni, levelét megnyitni stb. A munkáltatónak később nem áll jogában a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt alkalmazni amiatt, hogy szabadságának megszakítását nem tette lehetővé, hiszen a munkáltatót nem terhelte olyan kötelezettség, melyet a munkáltatóval való kapcsolatfelvétel meghiúsításával megszegett volna. Ha azonban a hívás fogadására, levél elolvasására bizonyítottan sor kerül, a munkavállaló együttműködési kötelezettsége miatt köteles a munkáltató utasítása szerint munkát végezni és ellenkező rendelkezéséig a munkáltató rendelkezésére állni.

Az Mt. 123. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján, a munkáltató a munkavállaló szabadságának módosítása vagy megszakítása esetén az alkalmazott ezzel kapcsolatban felmerült és igazolt valamennyi költségét, kárát köteles megtéríteni. E szabály a munkavállaló magánélete szabad szervezhetőségének biztosítását szolgálja, a jogalkotó ezzel garantálja, hogy a munkavállaló aránytalan kárt ne szenvedjen.

Amennyiben a munkáltató sikerrel hívja vissza foglalkoztatottját dolgozni, az Mt. 123. § (7) bekezdése szerint annak tartózkodási helyéről a munkahelyére történő utazása a szabadság idejébe már nem számít bele. Ez a szabály különösen külföldi tartózkodás esetén lehet jelentős, hiszen ilyenkor az út akár napokat is igénybe vehet. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak kiadandó szabadság adott évre vonatkozó száma az út napjaival már nem csökken, a kérdéses napokat a munkavállalónak később ismét ki kell adni. Az út ideje ugyanakkor munkaidőnek sem minősül, tehát annak idejére a munkáltató munkabért fizetni nem köteles, dogmatikailag a visszaút munkavégzés alóli felmentésnek minősíthető.

Ha a munkavállaló az elrendelt munkavégzést követően úgy dönt, hogy a megszakítást megelőző tartózkodási helyére utazik vissza, a fenn említett szabály a visszaútra is vonatkozik, a tartózkodási helyre történő visszautazás sem számít bele a szabadság időtartamába.
 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • munkavállaló

    Az amerikaiaknak kevés, a skandinávoknak sok, a magyaroknak átlagos mennyiségű szabadnap jár.

  • munkavállaló

    A szabadság felhasználásáról részben a munkáltató, részben a munkavállaló jogosult dönteni a Munka törvénykönyve szerint. A szabadnapok számát is az Mt. határozza meg, amely egyrészt életkor, másrészt gyermekek, illetve egyes munkakörök után jár.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nyíl

    Optimizmus jellemzi a magánkézben lévő közepes méretű vállalkozásokat világszerte, a többségük a főbb eredménymutatók javulását várja idén – derül ki a Deloitte Private globális kutatásából. A felmérésben szereplő cégek mintegy kétharmada a bevételben és a profitban is növekedést vár, közel felük ugyanakkor a saját iparágában áttörést jelentő technológia, vagy piaci szereplő megjelenésével számol a következő 2-3 évben.

  • máv dolgozó vasutas

    A MÁV Zrt. és a vasutas érdekképviseletek által 2017-ben kötött, a tulajdonos Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által jóváhagyott, három évre szóló bérmegállapodás 2018-ra átlagosan 12 százalékos bérfejlesztést határozott meg. Az idei bérfejlesztés munkaköri kategóriánkénti konkrét megvalósításáról a munkáltató és az érdekképviseletek – konszenzus alapján – az alábbiak szerint állapodtak meg.

  • utazás, kiküldetés

    Számos adóelőny érhető el azáltal, ha valaki átkerül egy másik ország adóztatási köre alá. Bár az, hogy egy magánszemély hol rendelkezik illetőséggel, nem választás kérdése, a személyes körülmények gondos megtervezésével alakítható, hogy valaki hol adózik. Ez pedig mindenkit érint, aki rövidebb-hosszabb ideig külföldön vállal munkát – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

  • forint_pénz

    Tavaly novemberben a bruttó átlagkereset 13,0 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A múlt év első tizenegy hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • naptár

    Januárban számos adminisztrációs határidőt kell betartania mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak a bérszámfejtéshez kapcsolódóan. Alább összegezzük milyen nyilatkozatok szükségesek ahhoz, hogy a januári bérek kifizetésekor már érvényesíteni lehessen a munkavállaló fizetésében a megfelelő adókedvezményeket, beállítani a cafeteria juttatásokat és indul a 2017. évi adóelszámolás, a munkaadó a munkavállaló részére kiállítja az igazolásokat.