A vétkes visszatér: munkakezdés igazolatlan távollét után

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Ha nem is számíthat meleg fogadtatásra, az igazolatlan hiányzás után újra munkára jelentkező munkavállaló munkaviszonyát nem feltétlenül szünteti meg a munkáltató. A mulasztás összes körülményei alapján célszerű mérlegelni, milyen szankció lehet indokolt a munkavállalóval szemben.

Az igazolatlan távollét az egyik legsúlyosabb munkavállalói kötelezettségszegés, hiszen a munkavállaló a munkaviszonyból eredő főkötelezettségeit szegi meg. Nem végez munkát, illetve nem áll rendelkezésre az előírt helyen és időben. A legtöbb esetben ehhez további kötelezettségszegések társulnak. Így például a munkavállaló megszegi a tájékoztatási kötelezettségét is, ha nem jelzi haladéktalanul, miért nem jelenik meg munkavégzésre. Megfelelő értesítés hiányában ugyanis a munkáltató nem tud kalkulálni azzal, hogy vajon meddig tart a munkavállaló távolléte, számíthat-e még rá a napi munkaidő hátralévő részében, másnap vagy egyáltalán bármikor a jövőben. A nem tervezett kiesés komoly károkat is okozat a munkáltatónak, például a munkafolyamatok megakadása, kényszerű átütemezése miatt.

Ha az igazolatlanul távol maradó munkavállaló soha többet nem jelentkezik, az a munkaviszony megszüntetését vonja maga után (lásd ezzel kapcsolatos korábbi írásunkat). A legtöbb esetben azonban a hiányzó munkavállaló előbb-utóbb újra munkába kíván állni. Ilyenkor merül fel a kérdés, hogyan kezelje a munkáltató a munkavállaló kötelezettségszegését, és milyen jogkövetkezményeket alkalmazhat vele szemben.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2017

Az új kiadás feldolgozza a munka törvénykönyve időközben bekövetkezett módosításait, és a Kúria jogalkalmazási tevékenységét. Részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, valamint tárgyalja a régi Pp. hatályban lévő és az új Pp. 2018-tól alkalmazandó munkajoggal kapcsolatos szabályait.

Megrendelés >>

 

Az igazolatlan távollét magával hoz bizonyos objektív szankciókat, amelyekkel a munkáltató az igazolatlan távollét körülményeitől függetlenül élhet. Így magától értetődően nem jár munkabér az alapos indok nélkül nem teljesített munkaidőre. Ebből következően viszont a munkavállaló erre az időre nem fizet társadalombiztosítási járulékokat sem, azaz az igazolatlan távollét idejére biztosítási jogviszonya szünetel. Ennek akkor lehet jelentősége, ha később a munkavállaló olyan ellátást igényel, amelynek feltétele egy bizonyos időtartamú járulékfizetési idő. Más kérdés, hogy a munkáltató – méltányosságból – e jogkövetkezményektől is eltekinthet, tehát fizethet munkabért az igazolatlan hiányzás idejére is (mintegy utólag igazoltnak tekintve azt), és ezzel fenntarthatja a munkavállaló biztosítotti státuszát is.

A további szankciók szempontjából már jelentősége van annak, hogy pontosan melyek az igazolatlan hiányzás körülményei, elsősorban mi az indoka. Előfordulhat ugyanis, hogy noha a munkavállaló nem tudja kimenteni a távolmaradását, ebben mégis csak (enyhe) gondatlanság terheli. Például, úgy ítélte meg, hogy betegség miatt nem tud dolgozni, meg is jelent a háziorvosa rendelésén, ám az orvos végül mégsem vette keresőképtelen állományba. Hasonló eset, ha a munkavállaló elnézi a beosztását, vagy a szabadságolás rendjét. Tévedhetett abban is, hogy nem a megfelelő módon, vagy nem a hatáskörrel rendelkező felettesének jelezte, hogy szabadságot kíván igénybe venni a szóban forgó napra. Mindezekben az esetekben természetesen annak is jelentősége van, hogy a tévedése felismerése után nyomban munkába állt-e (pl. a munkáltató telefonhívására).

Kommentár a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényhez

MEGJELENT!

Igazodjon el könnyedén a magyar munkajog legösszetettebb területén! 

  • A kötet a Kjt. és az alkalmazandó Mt. szabályokat együtt, komplexen tárgyalja.
  • Ismerteti a kapcsolódó bírói gyakorlatot, és kitekintést ad az egyes szabályok uniós jogi hátterére is.
  • A közoktatás, a felsőoktatás és az egészségügy speciális szabályait külön függelékben tárgyalja.

Megrendelés >>

 

A fentiekhez hasonló „enyhítő körülményeken” kívül az igazolatlan távollét az esetek többségében súlyos kötelezettségszegésnek minősül. Ha van erre felhatalmazást adó kollektív szerződés, vagy ennek hiányában munkaszerződés, akkor emiatt sor kerülhet fegyelmi büntetés alkalmazására. Sok esetben előfordul, hogy a munkáltató az igazolatlan távollétet formális fegyelmi eljárás és határozat nélkül, azzal bünteti, hogy ezt negatív feltételévé teszi egyes juttatásoknak. Például, nem jogosult jutalomra, prémiumra, cafetériára az, aki az adott időszakban igazolatlanul hiányzik. Amennyiben a munkáltató egyoldalú juttatásáról van szó, úgy álláspontom szerint ennek a kikötésnek nincs akadálya.

Az igazolatlan távollét természetesen megalapozhatja a munkaviszony megszüntetését is. Egyrészt szóba jöhet a munkavállaló magatartására alapozott felmondás, amely esetben ugyan végkielégítés nem, de felmondási (és ezen belül felmentési) idő megilleti a munkavállalót. Másrészt, alkalmazható rendkívüli felmondás is, feltéve, hogy a munkavállaló igazolatlan távolléte jelentős mértékű és abban legalább súlyos gondatlanság, vagy szándékosság terheli. Hangsúlyozni kell, hogy az igazolatlan távollétnek nincs jogszabályban meghatározott „jelentős mértéke”. Semmi alapja nincs ezért annak az álláspontnak, hogy csak a legalább három napos igazolatlan hiányzás után van helye rendkívüli felmondásnak. Minél súlyosabb ugyanis a kötelezettségszegés, annál rövidebb időtartam is elég ahhoz, hogy a ki nem mentett távollét jelentős mértékű legyen. Így véleményem szerint akár pár óra is megalapozza az azonnali hatályú felmondást, ha a munkavállaló a munkáltató többszöri jelzése ellenére, a távolmaradásával okozott károk tudatában, menthető indok nélkül nem hajlandó felvenni a munkát.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • jog

    Az azonnali hatályú felmondás indoka csak súlyos kötelezettségszegés lehet. A törvényi követelményeket a bírói gyakorlat igen szigorúan kéri számon, amit jól mutat a Kúria alábbi két esete is.

  • óra

    A munkavállaló számos okból mentesülhet rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségei alól. Ezen távollétek okától (jogcímétől) függően a munkavállalónak más-más díjazás jár, illetve az is elképzelhető, hogy a távollét idejére a munkavállalót nem illeti meg semmiféle juttatás.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nyakkendő és munkavédelmi sisak

    A kereskedelmi ágazatban tavaly november 10. és december 10. között lezajlott országos szintű munkavédelmi ellenőrzéseknél a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében.

  • pénz

    A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.

  • személyszállítás

    Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni, ugyanis a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott  előterjesztést megszavazzák a képviselők.

  • törzstőke

    A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra.

  • Varga Mihály

     Az új kabinet további adócsökkentéseket és nem adóemeléseket szeretne elérni, és ezzel párhuzamosan a fekete gazdaság további szűkítését kívánja megvalósítani – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén