Béren kívüli és más juttatások 2017-ben - 1. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Cikksorozatunk 2017-ben hatályos személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) béren kívüli és más juttatásokra vonatkozó, a munkáltatók, kifizetők számára legfontosabb szabályait gyakorlati kérdések tükrében foglalja össze. 

Kötelező-e a cafeteria?

A „cafeteria” néven közismertté vált, választható elemekből álló juttatási csomag elterjedése a hazai gyakorlatban főleg a munkadíjak mellett adott különféle juttatások általánosnál kedvezőbb közterheinek köszönhető. Jellemző félreértés, hogy sokan a cafeteria fogalmát leszűkítve értelmezik, a Szja tv. fogalmi rendszerében a kedvezményes béren kívüli juttatásokkal azonosítják, holott a cafeteria nem kötelező adójogi fogalom, a juttatási csomag helyileg kialakított választható elemei közé bármilyen juttatás bekerülhet. A cégvezetés eldöntheti, hogy milyen juttatásokat, milyen feltételekkel ad cafeteria rendszerben, vagy azon kívül, esetenként akár az egyedi munkaszerződésekben rögzített módon. Az adószabályozás csak arról rendelkezik, hogy a csomagba vont juttatások egyes elemei hogyan adóznak.

A magánszemélyek juttatásai után fizetendő közterhek ugyanis a juttatások megjelenési formájától (pénzbeli nem pénzbeli), a magánszemély illetőségétől (belföldi, külföldi), a tevékenység minőségétől (művészek, sportolók stb.) és a juttatás körülményeitől különbözőek.

Munkadíj vagy juttatás?

A munka díjazásának fő formája a munkadíj, amelyből a magánszemélyt 15 százalék személyi jövedelemadón (szja) és 18,5 százalék egyéni járulék terheli, valamint amely után – ha a magánszemély foglalkoztatása nem tartozik valamely kedvezményes kategóriába – a foglalkoztatónak 22 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho-t) és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást (szakho-t) kell fizetnie.

A járandóság része lehet költségtérítés, amellyel szemben a magánszemély a felmerült, igazolt kiadásait elszámolhatja költségként, vagy a törvényben meghatározott igazolás nélkül elszámolható költséget vonhatja le, a fennmaradó rész pedig a munkadíjjal azonosan visel közterheket.

A munkadíjon kívüli munkáltatói, kifizetői juttatás – akár cafetériában, akár azon kívül – lehet: 
adómentes, amelyet sem személyi jövedelemadó (szja), sem más kötelezettség nem terhel; 

  • kedvezményes béren kívüli juttatás, amely értékének 1,18-szorosa után 15 százalék szja és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli a juttatót; 
  • egyes meghatározott juttatás, egyéb juttatás (kamatkedvezmény), amely értékének 1,18-szorosa után 15 százalék szja és 22 százalék eho terheli a juttatót.
  • önkéntes pénztári támogatói adomány, amely a magánszemélyt terhelő szja- és eho-köteles egyéb jövedelemnek minősül, de a magánszemély 20 százalék adó-visszatérítésre jogosult.

Mivel a magánszemélyek foglalkoztatóinak a legtöbb közterhet a munkadíjak után kell a fizetniük, érthetően törekednek a bérjellegű járandóságok kiváltására olyan juttatásokkal akár cafetéria-csomagban, azon kívül (is), amelyek révén adómegtakarítást érhetnek el.

Azonban a munkaviszonyban álló magánszemélyek bérének és juttatásainak meghatározásakor – a rendelkezésre álló költségkeret, az adózási és adminisztrációs szempontok mellett – a munkajogi, munkavédelmi előírásokat is figyelembe kell venni, így különösen azt, hogy

  • az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott juttatás vonatkozásában is; 
  • a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, helyettesítésére utalvány vagy más fizetőeszköz nem szolgálhat; 
  • a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel;
  • a munkavállalókat el kell látni a munkahelyi veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközökkel. 

Tehát pl. a munkába járási költségtérítés, vagy pl. a védőszemüveg juttatása nem lehet cafeteria-elem.

Emellett a munkadíjak juttatásokkal történő kiváltását kötelező alapelvi szintű adózási előírások is korlátozzák:

  • az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni, azzal, hogy nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése [Art 2. § (1) bekezdés];
  • a juttatások nem lehetnek teljesítményhez kötöttek, például jutalom kiváltók [Szja tv. 1. § (10) bekezdés].

Ha azonban nem teljesítményfüggő egyéni jutalmazásról, hanem pl. év végén a munkavállalók mindegyikét megillető ajándékozásról van szó, – akár a cafeteriaban, akár azon kívül – adható bármely adómentes (pl. kultúrautalvány, sportbelépő) vagy a 69–71. § szerinti adókötelezettség alá eső juttatás.

Mi számít munkáltatói béren kívüli juttatásnak 2017-ben?

A munkáltató által a munkavállalónak 1,18x0,15 szja+1,18x0,14 eho=34,22% közteher mellett adható béren kívüli juttatás 2017-ben 

  • legfeljebb évi 100 ezer forint pénzben kifizetett összeg,
  • Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatás, 

lehet, együttvéve legfeljebb évi 450 ezer forint (a költségvetési szervek munkavállalói esetében évi 200 ezer forint) rekreációs keretben [Szja tv. 71. § (1) bekezdés, (6) bekezdés e) pont; 70. § (4a) bekezdés].

A pénzbeli béren kívüli juttatás adóévi keretösszege akkor 100 ezer forint, és a SZÉP-kártya támogatással együtt számított rekreációs keret akkor 450 ezer, (a költségvetési szervek munkavállalói esetében akkor 200 ezer) forint, ha a munkavállaló jogviszonya egész évben fennáll, egyébként pedig az említett összegeknek a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos része, ha a munkavállaló jogviszonya csak az év egy részében áll fenn. Ha a jogviszony a magánszemély halála miatt szűnt meg, az arányosítást nem kell alkalmazni.

Ugyanakkor a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében a keretösszeget, illetve rekreációs keretet adózási szempontból nem kell arányosítani, de kollektív szerződés vagy munkaszerződés előírhat a részfoglalkoztatással arányos juttatást is, ami azonban túllépés esetén mindaddig nem jár magasabb eho-fizetéssel, ameddig a Szja tv. szerinti keretösszeget, illetve rekreációs keretet nem haladja meg.

A béren kívüli juttatásokra vonatkozó rendelkezések szempontjából a munkáltató és a munkavállaló fogalma kiterjed a társas vállalkozásra, illetve annak személyesen közreműködő tagjára is, továbbá munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló is [Szja tv. 71. § (6) bekezdés a)-b) pont].

Van-e a rekreációs kereten kívül is béren kívüli juttatás?

Meghatározott mértékig szintén béren kívüli juttatás 

  • a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész [Szja tv. 71. § (2) bekezdés a) pont, (6) bekezdés c) pont];
  • a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagjainak az adóévben nem pénzben adott, adómentesnek nem minősülő juttatások együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész [Szja tv. 71. § (2) bekezdés b) pont],

amely után a szakszervezetnek, illetve a szövetkezetnek 1,18x(15%szja+14%eho)=34,22% közterhet kell fizetnie.

A szakszervezeti, szövetkezeti, béren kívüli juttatások értékhatárt meghaladó része a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelmeként adóköteles.

Üdülési juttatást akár két szakszervezet is adhat ugyanazon magánszemélynek, ha az mindegyiknek tagja, vagy pl. ha valaki az egyik szakszervezettől hozzátartozóként, a másiktól saját jogán részesül a juttatásban.

A közösségi alapból adott juttatások mellett a szövetkezettel munkaviszonyban álló tagoknak a szövetkezet munkáltatói minőségében további béren kívüli juttatásokat (pénzösszeg, SZÉP-kártya), valamint egyes meghatározott juttatásokat is adhat. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nő

    Közalkalmazotti jogviszonyban álló olvasónk 1954. decemberében született, így 2018. júniusában a 63. életév betöltését követő 183. napon be fogja tölteni öregségi nyugdíjkorhatárát. Személyes körülményeiben nemrég olyan változás következett be, amely feltétlenül szükségessé teszi a lehető legközelebbi időpontban történő nyugdíjba vonulást. Mivel az idő elég rövid eddig az időpontig, tanácsot kér a megoldáshoz.

  • nyakkendő és munkavédelmi sisak

    A kereskedelmi ágazatban tavaly november 10. és december 10. között lezajlott országos szintű munkavédelmi ellenőrzéseknél a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében.

  • pénz

    A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.

  • személyszállítás

    Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni, ugyanis a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott  előterjesztést megszavazzák a képviselők.

  • törzstőke

    A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra.