Csökken a cafetéria?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Nem csak az adóévenként változó szabályok miatt lehet változás abban, mennyi béren kívüli juttatás illeti meg a munkavállalót. Ha a cafetériáról szabályzat rendelkezik, akkor viszonylag tág mozgástér illeti meg a munkáltatót a feltételek megváltoztatására. Nagyobb biztonságot ad a munkavállalónak, ha e juttatások bekerülnek a kollektív szerződésbe, vagy a munkaszerződésbe.

A cafetéria az „adható” juttatások kategóriájába tartozik, tehát jogszabály alapján nem kötelező ezt biztosítani a munkavállalónak, és ezért meg is változtathatóak a juttatási feltételek. Nem mindegy azonban, hogy milyen jognyilatkozaton alapul a munkavállalót megillető cafetéria. Ha ugyanis azt valamely megállapodás rögzíti, akkor az csak a megállapodást kötő felek közös megegyezésével lehet módosítani.

Ilyen megállapodás lehet maga a munkaszerződés – amely csak a munkavállaló beleegyezésével módosítható –, illetve a kollektív szerződés, amelynek megváltoztatásához a szerződést kötő szakszervezet(ek) hozzájárulása kell. Szélsőséges esetben a munkáltató azt is választhatja, hogy felmondja a kollektív szerződést, ha az abban foglalt juttatásokat már nem tudja (akarja) tovább biztosítani. Ugyanez már nem ilyen egyszerű a munkaszerződés vonatkozásában. Önmagában azért ugyanis aligha lehet szabályosan felmondani a munkaviszonyt, mert a munkavállaló nem járult hozzá a cafetériára vonatkozó kikötések módosításához. Ehhez azt kellene bizonyítani, hogy a módosítás nélkül a munkavállaló továbbfoglalkoztatása nem volna lehetséges.

A közös megegyezéshez kötött módosítási lehetőségek kapcsán ki kell emelni, hogy a felek ideiglenes hatályú módosításban is megállapodhatnak. Például, a munkáltató és a munkavállaló megegyezhetnek, hogy a munkaszerződés egyéb bérelemekre vonatkozó részét két hónapig nem alkalmazzák, amíg a cég anyagi helyzete rendeződik. Ilyen megállapodás a szakszervezettel is köthető, a kollektív szerződésben foglalt bérelemek vonatkozásában.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2017

Az új kiadás feldolgozza a munka törvénykönyve időközben bekövetkezett módosításait, és a Kúria jogalkalmazási tevékenységét. Részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, valamint tárgyalja a régi Pp. hatályban lévő és az új Pp. 2018-tól alkalmazandó munkajoggal kapcsolatos szabályait.

Megrendelés >>

 

A fentiektől eltérően, ha a cafetéria rendszer a munkáltató egyoldalú intézkedésén alapszik (pl. belső szabályzaton, utasításon, egyedi döntésen), úgy azt önállóan jogosult módosítani. Ez a joga azonban nem korlátlan. A törvény szerint ugyanis a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása a munkavállaló terhére akkor módosítható vagy mondható fel azonnali hatállyal, ha a munkáltató körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna. A szabály tehát azt követeli meg, hogy a változás a kötelezettségvállalás közlését követően következzen be, azaz olyan körülményre nem lehet hivatkozni, ami már a nyilatkozat közlésekor is ismert volt. Továbbá, a változásnak kellő súlyúnak kell lennie, például a megváltozott gazdasági körülményekre tekintettel (elmaradt megrendelések, váratlan többletkiadások) miatt nincs mód az eredetileg vállalt kötelezettség maradéktalan teljesítésére.

A cafetéria szabályok változásának gyakori esete a munkáltatói jogutódlás (pl. az egyik cég felvásárolja egy másik munkáltató adott üzletágát, vagy a munkáltató kiszervezi egy tevékenységét, és annak teljes infrastruktúráját átadja egy külső szolgáltatónak). A törvény szerint ilyenkor a munkavállaló automatikusan kerül át az új munkáltatóhoz, a munkaszerződése változatlan marad, a jogelődnél jogviszonyban töltött ideje pedig beszámít az új munkáltatónál eltöltött időbe. Az új munkáltatót azonban nem kötik az elődjének egyoldalú munkáltatói nyilatkozatai, szabályzatai, amelyeket – a fentiek figyelembe vételével – akár az első napon megváltoztathat.

A jogutódlással együtt járó szervezeti változások megítélésem szerint tág teret adnak az új munkáltatónak, hogy olyan lényeges változásokat mutasson ki működésében, ami miatt az új munkáltató akár a munkavállalóra kedvezőtlenebb cafetéria szabályokat léptet életbe. Természetesen más a helyzet, ha e bérelemeket is a munkaszerződés tartalmazza. Ezt az új munkáltató is csak a munkavállaló beleegyezésével változtathatja meg. Végül, az új munkáltató köteles egy évig tiszteletben tartani a jogelődje kollektív szerződését (és az abban foglalt cafetéria szabályokat). Ez alól csak akkor mentesül, ha a kollektív szerződés hatálya az átvétel időpontját követő egy évnél korábbi időpontban megszűnik, vagy van saját kollektív szerződése.

 

A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén van egy érdekes további lehetőség is. A törvény szerint, ha a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartása aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna, a munkavállaló felmondhat. Ebben a kivételes esetben – noha ő maga mond fel – megilleti a végkielégítése és a felmondási ideje is, amelynek felére fel kell menteni a munkavégzés alól. Ezt a felmondást indokolni kell, és a jogutódlást követő 30 napon belül lehet közölni.

Mivel a munkaszerződésben foglaltak nem változtathatóak meg a munkavállaló beleegyezése nélkül, a fenti sajátos felmondáshoz megkövetelt lényeges és hátrányos változások tipikusan a munkáltató által egyoldalúan kialakítható munkafeltételekben jelentkezhetnek. Ilyen lehet a cafetéria juttatások kedvezőtlen megváltozása is. Ahhoz persze, hogy e változások a jogviszony fenntartását lehetetlenné tegyék, de legalábbis aránytalanul sérelmessé, a díjazási feltételek valóban számottevő romlására van szükség. Például, ha a többi bérelem változatlan marad, és ezekhez képest a cafetéria az összes jövedelemnek csupán töredéke, az éves cafetéria keret jelentős változása is kevés lehet a felmondáshoz megkövetelt feltétekhez. A munkavállaló természetesen ekkor is élhet felmondással (határozatlan idejű munkaviszonyban indokolás nélkül), ám ekkor végkielégítés és felmentési idő nem illetik meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • autó

    A céges autó sok vállalatnál a béren kívüli juttatások közé tartozik, amit így nem csak üzleti, de magáncélú utazásokra is aktívan használhatnak a dolgozók. Ha azonban cégautó szabályzat hiányában teszik ezt a munkavállalók, az mind rájuk, mind a munkáltatóra nézve jelentős kockázatot hordoz - figyelmeztet újságunkhoz eljuttatott közleményében az Arval.

  • cafeteria

    Történelmi mélypontra zuhant a cafeteriával tervező vállalkozások aránya. A következő egy év során a kkv-k mindössze negyede kívánja béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Az adótörvények változása következtében a pénzjuttatás felkerült a dobogó legfelső fokára az Erzsébet-utalvány mellé, amelyet a közlekedési költségtérítés és a SZÉP Kártya követ.

  • cafeteria

    A cafeteria legfontosabb változásairól, az új cafeteria elemek közül a készpénz problémás kezeléséről, valamint a lakhatási támogatások módosításairól tartott előadást Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte adóosztályának igazgatója a Wolters Kluwer Adónap 2017 rendezvényén. 

  • cafeteria

    Cikksorozatunk 2017-ben hatályos személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) béren kívüli és más juttatásokra vonatkozó, a munkáltatók, kifizetők számára legfontosabb szabályait gyakorlati kérdések tükrében foglalja össze. 

  • cafeteria

    A „cafeteria” egy angol szó, melynek jelentése önkiszolgáló étterem, vendéglő. Az önkiszolgálásra utaló kifejezés megfelel a hazai értelmezésnek, mely szerint a cafeteria egy, a munkáltató által összeállított választható juttatási rendszer. Bemutatjuk, hogy 2017. január 1-jétől milyen régi és új cafeteria-juttatások várhatók, és ezeket milyen adókötelezettség terheli.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Krisztus_címlap

    A vikingek terjeszkedése robbanásszerű volt. Az első rabló hadjáratokat követően rövidesen már területeket foglaltak, sőt megalakultak a Skandinávián kívüli viking államok is. Normandia, Írország, Izland, Grönland, Amerika, Anglia és Szicília voltak a legfontosabb hódítási területek.

  • vagyonosodási vizsgálat

    A hűtlen kezelés még mindig a leggyakrabban elkövetett visszaélési forma Magyarországon - derül ki a PwC kutatásából.

  • Unió

    Uniós jogot sért, ezért Hollandiának meg kell szüntetnie a nagyvállalatokat adókedvezménnyel segítő, sok vitát kiváltó társaságiadó-szabályozását - jelentette ki az Európai Unió Bírósága csütörtökön.

  • nő

    A valós idejű számlaadatküldés világos szabályokkal rögzíti, hogy mi a teendő az alapparamétereknek megfelelő számlákkal. A jogszabály arra is iránymutatást ad, hogy mi a teendő azon esetekben, amikor az eredeti számla ugyan nem tartozik a jelentendő adatkörbe, de „utóélete miatt” mégis jelentési kötelezettséget keletkeztet - írja az RSM blogja.

     

  • boltos, élelmiszerlánc

    Decemberben 5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers adat szerint, naptárhatástól megtisztítva 6,1 százalékos az emelkedés. 2017-ben a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit, míg a nyers adat 4,7 százalékos növekedést mutat - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslésében