Kérdés: kuratóriumi elnök tiszteletdíja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Milyen ütemezésben kaphat tiszteletdíjat egy alapítvány kuratóriumi elnöke?


Kérdés:

Egy alapítvány kuratóriumi elnöke számára tiszteletdíjat szavaztak mely, éves keret összegben, bruttó 2,4 millió forint értékben. A tiszteletdíjat nem havonta kívánják fizetni, hanem az alapítvány likviditásának megfelelően, melyet előre nem lehet meghatározni mely hónapban milyen összeget kaphat az elnök.

Kérdéseink:

  • ilyen formában, ütemezésben lehet e tiszteletdíjat fizetni?
  • biztosítási jogviszonynak minősül e, az ilyen formában fizetett díjazás?

Válasz:

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés g) pontja értelmében biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Változó civil világ – 2. átdolgozott kiadás, 2014

Az első kötet megjelenése óta bekövetkezett jogszabályváltozások, különös tekintettel a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv, szükségessé tették a könyv átdolgozását, aktualizálását. Külön fejezet foglalkozik a NAV gyakorlatával is.

Bővebb információk és megrendelés itt

A (2) bekezdés pedig arról rendelkezik, hogy az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki alapítvány választott képviselője (tisztségviselője) feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget.

A Tbj. végrehajtási 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdése szerint a Tbj. 5. §-ának (2) bekezdésében említett választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, illetőleg az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt. 

Az Szja tv. 24. § (1) bekezdés e) pontja alapján nem önálló tevékenységnek minősül az alapítvány kuratóriumának elnöki tevékenysége. E tevékenység kötelező havi díjfizetéssel és biztosítási kötelezettséggel nem jár. Tehát nem kifogásolható, ha az elnök díjazását nem rendszeresen, hanem időszakonként fizetik ki. A Tbj. vhr. rendeletének 4. §-a szerint, a biztosítási kötelezettséget a díj fizetési időszak és az összeg függvényében kell vizsgálni. Azaz figyelni kell, hogy az időszak napjaira tekintettel kifizetett összeg egy napra jutó összege eléri-e a minimálbér harminc százalékát. Ha ez az összeg eléri a minimálbér harminc százalékát, akkor az alapítvány kuratórium elnöke biztosítottá válik.

Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdéseket és válaszokat itt talál. 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. április 25.

MASZSZ: a súlyos csonkolásos munkabalesetek száma a másfélszeresére emelkedett

Mint minden évben, a MASZSZ több szakszervezettel közösen idén április 29-én este is gyertyagyújtással és koszorúzással emlékezik a munkabalesetek áldozataira a csepeli emlékműnél. Az emléknap a megemlékezésen túl idén is alkalom arra, hogy értékeljék a szakértők az elmúlt egy év munkavédelmi helyzetét, s összegezzék, mit sikerült elérni és megvalósítani ezen a területen – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.