Kérdések a munkaerő-kölcsönzésről

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kik a kölcsönzési jogviszony szereplői, mennyi ideig kölcsönözhető a munkaerő, ki gyakorolja a munkáltatói jogköröket és mi lehet a hátránya ennek a foglalkoztatási formának a munkavállalóra nézve?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény(A továbbiakban: Mt.; Törvény) a munkerő-kölcsönzés fogalmát ekként határozza meg: Az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkajogviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi.

Eszerint a munkaerő-kölcsönzés egy olyan foglalkoztatási formát jelöl, amely rövidebb idejű foglalkoztatás megvalósítására szolgál, ahol a munkavállaló olyan munkáltatóval létesít munkajogviszonyt, amelynek tevékenysége a munkaerő-kölcsönzésre irányul. Ehhez képest azonban a munkavállaló munkateljesítését egy harmadik személy használja fel, aki anélkül gyakorolja a munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatói jogokat, hogy közötte és a munkavállaló között fennállna munkajogviszony.

Kik a hármas jogviszony szereplői?

A munkaerő-kölcsönzést alapvetően az különbözteti meg a hagyományos munkajogviszonytól, hogy a tipikus munkavállalói-munkáltatói felálláshoz képest ebben az esetben három szereplő jogviszonyáról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalón kívül részt vesz benne a kölcsönző cég, valamint a tényleges munkaadó is.

Eszerint a három szereplő a következő:

Kölcsönbeadó: az a munkáltató, aki a munkavállalóját a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. Ebben az esetben a munkajogviszony kizárólag munkaerő-kölcsönzés céljából létesített.

Kölcsönvevő: az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez.

Kölcsönzött: maga a munkavállaló, akivel szemben a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja.

Fontos tudni, hogy Kölcsönbeadó nem kizárólag belföldi székhelyű Kft., vagy szövetkezet lehet, hanem ezen túl az az EGT államban székhellyel rendelkező vállalkozás is, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat.

Mennyi ideig lehet kölcsönözni a munkaerőt?

Az Mt.- ben egészen 2010- ig a munkaerő-kölcsönzés jogi fogalmának nem volt eleme a kikölcsönzés időtartama. Ennél fogva a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok között utalás

sem volt arra nézve, hogy mennyi ideig tarthat a kölcsönbevevőnél a munkavállaló folyamatos foglalkoztatása. Jelenleg azonban a Törvény egyértelmű a kérdésben: a kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az 5 évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított 6 hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján valósult meg. Az 5 év számítása szempontjából tehát nem a munkavállaló tényleges munkavégzésének van jelentősége, így egy hosszabb keresőképtelenség időtartamát is bele kell számítani a határidőbe. Ezen túl az sem számít, hogy hány kölcsönbeadó adja át a dolgozót, a maximális időtartamot akkor is tartani kell, feltéve, hogy kevesebb, mint fél év telt el a kölcsönzések között.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2017

Az új kiadás feldolgozza a munka törvénykönyve időközben bekövetkezett módosításait, és a Kúria jogalkalmazási tevékenységét. Részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, valamint tárgyalja a régi Pp. hatályban lévő és az új Pp. 2018-tól alkalmazandó munkajoggal kapcsolatos szabályait.

Megrendelés >>

 

Ki a munkáltatói jogkör gyakorlója?

A munkáltatói jogkört alapvetően a kölcsönbeadó és kölcsönvevő a kettejük közötti írásbeli megállapodásban saját belátásuk szerint oszthatja meg, vagyis mindketten gyakorolhatják. Ez alól kivételt csak a munkaviszony megszüntetésének joga, mint munkáltatói jogkörbe tartozó elem jelent, amelyet az Mt. szerint kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhat.

Fontos azonban, hogy a kikölcsönzés időtartama alatt a kölcsönvevő minősül munkáltatónak, ugyanis ez megakadályozza azt, hogy a kölcsönbeadónak a munkaviszony hiányára hivatkozásával megkerülhető legyen a legfontosabb munkavállaló védelmi szabályok betartása. Erre azért van szükség, mivel a munkerő-kölcsönzésből kifolyólag olyan dolgozókkal kapcsolatban lesznek lényeges kötelezettségei a munkáltatónak, akik vele nem állnak munkajogviszonyban. Ezért jelentős szempont az is, hogy a munkavállaló már a foglalkoztatása elejétől fogva tudja, hogy ki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Ezt az Mt. a kölcsönbeadó kötelezettségévé teszi, így még a kikölcsönzést megelőzően tájékoztatnia kell erről a munkavállalót.

Mi a legnagyobb hátránya a kölcsönzésnek munkavállalói oldalról?

A hagyományos munkajogviszonytól sok szempontból eltérő foglalkoztatási forma a munkaerő-kölcsönzés, azonban kijelenthetjük, hogy annak legnagyobb hátránya abban a munkavállalói bizonytalanságban rejlik, amelyet a jelentősen könnyebb és gyorsabb munkáltatói felmondás alapoz meg.

Ezt egyrészt jól mutatja az a szabály, miszerint a kölcsönbeadó működésével összefüggő oknak minősül a kikölcsönzés megszűnése, vagyis az, hogy a dolgozó munkájára a jövőben már nincs szükség. Ez pedig egyértelműen a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodásából fakad, vagyis a munkavállalónak kevés esélye van erre ráhatással lenni. Ehhez azonban fontos az is, hogy nem a kölcsönzési megállapodás megszűnése szükséges a felmondáshoz, hanem a konkrét személy kikölcsönzésének megszűnése, vagyis ettől függetlenül a megállapodás fennmaradhat.

A következő eltérés a hagyományos munkavégzéshez képest a felmondási idő, amely itt csupán 15 napot jelent. Amennyiben a kölcsönbeadó részéről történik meg a felmondás, abban az esetben - eltérő megállapodás hiányában - a felmondási idő tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.

A háromoldalú jogviszony specialitásából fakadóan a felmondás terén további különlegesség, hogy a munkavállaló a munkajogviszonyt azonnali hatályú felmondással akkor is megszüntetheti, ha a másik fél által elkövetett alábbi kötelességszegést, vagy magatartást a kölcsönvevő tanúsítja:

a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A fentieken kívül fontos szabály továbbá, hogy a munkavállaló kötelezettségszegéséről a kölcsönvevő a kölcsönbeadót a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban kell tájékoztassa. Ez a szabály azért lényeges, mivel az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ebben az esetben tehát ez a határidő a tájékoztatás közlésével indul meg.

Mi ad védelmet a munkavállalónak?

A munkerő-kölcsönzésre vonatkozó, hagyományos foglalkoztatástól eltérő szabályok miatt fontos az Mt. azon rendelkezése, amely az egyenlő bánásmód elvét tükrözi.

Eszerint a kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára is biztosítani kell azokat az alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, amelyek a kölcsönvevőnél hagyományos munkajogviszonyban álló munkavállalókra irányadóak.

Ezek különösen

a) várandós és szoptató nők; valamint

b) a fiatal munkavállalók védelmére;

c) a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra;

d) az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések.

Van egy fontos kivétel azonban, mégpedig az, hogy a munkabér összegére és az egyéb juttatásokra, az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától kell csak alkalmazni arra a munkavállalóra, aki a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkajogviszonyban áll és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül. Továbbá arra is, aki a munkaerőpiactól tartósan távollévő munkavállalónak minősül, valamint aki a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál vagy közhasznú szervezetnél, illetve nyilvántartásba vett közhasznú szervezetnél munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nyakkendő és munkavédelmi sisak

    A kereskedelmi ágazatban tavaly november 10. és december 10. között lezajlott országos szintű munkavédelmi ellenőrzéseknél a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében.

  • pénz

    A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.

  • személyszállítás

    Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni, ugyanis a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott  előterjesztést megszavazzák a képviselők.

  • törzstőke

    A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra.

  • Varga Mihály

     Az új kabinet további adócsökkentéseket és nem adóemeléseket szeretne elérni, és ezzel párhuzamosan a fekete gazdaság további szűkítését kívánja megvalósítani – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén