Munkaidő-nyilvántartás – egyszerűbben

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Sok munkavállaló számára ismert feladat, hogy a jelenléti ívre minden munkanap kézzel be kell írni a munkaidő kezdetét és végét, noha ez minden egyes napon ugyanazt a két időpontot jelenti. Ugyanakkor van egyszerűbb megoldás is, mint kézzel beírogatni, hogy ma is, mint évek óta mindig, reggel nyolctól fél ötig tartott a munkaidő.

A munkaidővel és pihenőidővel kapcsolatosan fontos adminisztratív munkáltatói kötelezettség a munkaidő-nyilvántartás vezetése. A Munka Törvénykönyve szerint, a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. Ebből a viszonylag szűkszavú szabályból tehát az következik, hogy a munkaidő adatok rögzítése a munkáltató kötelezettsége, amelyet munkavállalónként, naprakészen kell vezetni. Ez különösen egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál igényel nagy figyelmet, mert ebben az esetben akár naponta változhat a beosztott munkaidő mértéke, illetve annak kezdete és vége.

A nyilvántartás formája viszont a munkáltatóra bízott kérdés. Ez lehet egy papíron vezetett vagy, az üzem falára kifüggesztett táblázat, de akár egy elektronikus dokumentum is. Annak sincs akadálya, hogy a munkáltató a munkavállalók kötelezettségévé tegye, hogy vezessék a saját jelenléti adataikat. Ám a munkavállaló mulasztása esetén ekkor is a munkáltató felel a nem megfelelő munkaidő-nyilvántartás miatt. Bármilyen forma megfelel tehát, ha a törvény által megkövetelt adatokat az előírt módon tartalmazza. Éppen ezért a munkáltató megválaszthatja, hogy működése szempontjából mi lehet a legegyszerűbb, de ugyanakkor pontos módja a munkaidő adatok vezetésének.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Változáskor a Jogtár felületén vagy egyéni beállítás esetén e-mail útján értesítést kap.

További információ >>

 

Az adminisztráció megkönnyítésére maga a törvény rögzíti egy egyszerű lehetőséget a munkaidő-nyilvántartására. Eszerint, a rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartható az írásban előre közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is. A szabály tehát abból indul ki, hogy a munkaidő-beosztást amúgy is kötelező előre közölni a munkavállalóval. Ez tartalmazza a tervadatokat, azaz hogy előre láthatólag mettől meddig kell majd rendelkezésre állnia a munkavállalónak munkavégzésre. A munkaidő-beosztást főszabály szerint hét nappal előre, legalább hét nap vonatkozásában kell közölni, a helyben szokásos módon (pl. elektronikus dokumentumban, kifüggesztéssel, vagy akár személyre szóló írásos tájékoztatóval). Ha tehát a beosztást a munkavállaló írásban megkapta, ezt egyben a tényadatok (a tényleges teljesítés) nyilvántartásának is tekintheti a munkáltató. Ám ha a tervezett beosztáshoz képest változás történik (pl. rendkívüli munkaidő elrendelése, vagy bármilyen távollét), azt naprakészen rögzíteni kell. Ha nincs semmilyen változás az eredetileg tervezett beosztáshoz képest, akkor elég a beosztást hó végén jóváhagyólag aláírni.

Ez a megoldás különösen akkor előnyös, ha a munkaidő-beosztás hétről hétre azonos (akár egyenlő), vagy ha változnak ugyan a munkavállaló műszakjai, de ez egy szabályos, előre kiszámítható rendben történik (pl. páros héten nappalos, páratlan héten délutános műszakba jár). Ha tipikusan nem is szokott eltérés lenni az előre közölt beosztástól, akkor felesleges lenne külön munkaidő-nyilvántartást is felvenni, ezzel megduplázva a beosztásban egyszer már rögzített adatokat. A szabály tehát azt teszi lehetővé, hogy magát a beosztást tekintsük egyben munkaidő-nyilvántartásnak is, feltéve, hogy ha viszont változás van, azt a munkáltató naprakészen átvezeti.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2017

Az új kiadás feldolgozza a munka törvénykönyve időközben bekövetkezett módosításait, és a Kúria jogalkalmazási tevékenységét. Részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, valamint tárgyalja a régi Pp. hatályban lévő és az új Pp. 2018-tól alkalmazandó munkajoggal kapcsolatos szabályait.

Megrendelés >>

 

Például, a munkavállaló egy írásosnak minősülő elektronikus dokumentumban a tárgyhónap előtt egy héttel megkapja a teljes tárgyhavi beosztását. Emellett a felek külön nem vezetik a jelenléti adatokat, csak akkor, ha a beosztástól eltértek. Például, ha a második héten a munkavállaló beteget jelent, akkor azonnal fel kell vezetni a beosztásba, hogy a tervezettel szemben a munkavállaló betegszabadságon van. Ugyanígy, ha a valamely munkanapon a munkavállaló beosztásától eltérő rendkívüli munkaidőt teljesít, ezt rögtön be kell vezetni a nyilvántartásba. Az ekként vezetett beosztást-nyilvántartást elég a hónap végén kinyomtatni és jóváhagyólag aláíratni a munkavállalóval. Mint látható, ha egyáltalán nincs változás a tárgyhónapban a beosztáshoz képest, akkor ez a hónap végi igazoltatás lesz az egyedüli adminisztrálni való a munkaidő nyilvántartása kapcsán.

Figyelni kell azonban arra, hogy a fenti módszerrel csak a rendes és a rendkívüli munkaidő nyilvántartása oldható meg. A készenlét és a szabadság adatait ezen felül is adminisztrálni kell, ami megvalósítható az előbbivel azonos dokumentumban, azaz egy egységes nyilvántartásban, vagy valamilyen külön regiszterben is.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • óra

    Tavaly a munkaügyi ellenőrzések során a munkaidővel és pihenőidővel kapcsolatos intézkedések száma megközelítette a 12 ezret. Ezen intézkedések 55 százaléka kifejezetten a munkaidő-nyilvántartásokhoz volt köthető. A jogszabályi előírások, illetve az ellenőrzési és ítélkezési gyakorlat esetleges eltérései számos esetben nehézséget okoznak a munkáltatóknak, melynek köszönhetően a munkaidő-nyilvántartás tipikus buktató az ellenőrzött munkáltatók számára. Olyannyira, hogy a BDO Magyarország szervezésében idén immár ötödik éve tartanak róla és a kapcsolódó munkaidő-szervezési kérdésekről szakmai konferenciát.

  • kieges

    A munkavállalót 20 perc szünet illeti meg, ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja. Kell-e ezt külön szerepeltetni a munkaidő-nyilvántartásban, vagy egy nyolc órás munkanapon elegendő annyit feljegyezni, hogy a munkavállaló 8 óra 20 percet töltött a munkahelyen?

  • számítógép, alkalmazott, dolgozó

    A munkaügyi hatóság minden évben több témakörben hirdet célvizsgálatot vagy akcióellenőrzést. Ezek lényege, hogy egy kifejezett témakörhöz kapcsolódó jogszabályi rendelkezések kerülnek részletesen ellenőrzésre, a vizsgálódás azonban nem terjed ki minden munkajogi szabály megtartására. Ennek ellenére, ha a munkaügyi hatóság egyéb szabályszegést észlel, természetesen megállapíthatja ennek jogkövetkezményeit is.

  • óra

    Ha a dolgozó elfelejti lehúzni belépőkártyáját, akkor milyen esetben tekinthető naprakésznek a munkáltató munkaidő-nyilvántartása? A Kúria elvi határozata irányt mutat.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • GDPR, EU

    A kormány tervei szerint csak figyelmeztethetné a hatóság a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik az Európai Unió most hatályba lépő általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

  • SZÉP kártya

    Pünkösdöt követően nagyjából még 3,1 milliárd forint május végig elköltendő összeg maradt a SZÉP-kártyákon - tájékoztatták az MTI-t a kártyakibocsátó pénzintézetek.

  • 50 rubeles orosz aranyérme

    Oroszország nem változtat az adórendszerén az elkövetkező hat évben - jelentette ki Anton Sziluanov, Oroszország első miniszterelnök-helyettese, pénzügyminiszter kedden, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

  • robot

    A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése hozzájárul a munkahelyterméshez, az új állások betöltéséhez azonban egyelőre hiányzik a megfelelő szakembergárda – mutat rá az MIT és az EY felmérése.

  • Fotó: shutterstock

    Azoknál a családi vállalatoknál, ahol az öröklés sorrendje egyértelmű és megegyezik a törvényes renddel, feleslegesnek tűnhet végrendelkezni, azonban a gyakorlat nem ezt mutatja. Ha az örökösök nem értenek egyet, hosszú évekig húzódó pereskedés kezdődhet, ami a kapcsolatok mellett a cég teljesítményére is kihat. A cégvagyon megóvása és a vállalat jövője az érintetteken is túlmutat, hiszen Magyarországon a GDP több mint felét családi cégek állítják elő, jelentős részükben pedig aktuális probléma a generációváltás.