Nem veszem át!

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Feszültséglevezetés céljából, vagy csak az érzés kedvéért néha jól eshet a munkáltatótól kapott hivatalos papír látványos széttépése, visszadobása, és/vagy összegyűrése. Higgadt fejjel nézve azonban ez ugyancsak önkárosító eljárás lehet.

A nyilatkozat átvételének megtagadásával igazából csak a munkavállaló jár rosszul: az átvétel megtagadása ellenére az irat jogi szempontból közöltnek minősül, emellett a munkavállaló fontos információktól és bizonyítási eszközöktől esik el. A Munka Törvénykönyve szerint az írásbeli jognyilatkozat nem csak akkor minősül közöltnek, ha azt a címzett valóban át is veszi, hanem akkor is, ha a címzett az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. A munkáltató által átadni szándékozott felmondás visszautasítása, netán összetépése mit sem változtat azon, hogy a munkáltató a nyilatkozatát közölte, az abban foglaltak hatályba lépnek. Viszont így a munkavállaló nem ismeri meg az irat tényleges tartalmát, különösen a felmondás pontos indokát, amit így érdemben vitatni sem fog tudni. E műfajban a legnagyobb öngól, amikor a munkavállaló – nemtetszése jeléül – egyenesen ráírja az okiratra, hogy „nem veszem át”. Ezzel ugyanis ő maga szolgáltat bizonyítékot arra, hogy a munkáltató a nyilatkozatot joghatályosan közölte, noha az abban foglaltakat pontosan nem ismerte meg.

A munkaviszonyból eredően a munkáltatót számos adminisztratív kötelezettség terheli. A munkaügyi papírjait szorgosan gyűjtögető munkavállalónál már pár hónap alatt tekintélyes dosszié gyűlhet össze otthon a munkáltatótól kapott dokumentumokból. A legfontosabbakat említve: a munkaköri leírás és annak módosításai, valamint a munkaidő-beosztás a teljesítés alapvető kereteit határozzák meg, míg a havonta készítendő bérelszámoló lap a pontos elszámolás ellenőrzésének lehetőségét teremti meg. Mindkét félnek érdeke, hogy ezek a dokumentumok elérhetőek legyenek, és ebből a munkaviszonyból eredő kötelezettségeik kölcsönös teljesítését nyomon tudják követni.

 

Egy egyszerű példa: a törvény szerint, ha a munkáltató jogalap nélkül (pl. tévedésből) több munkabért fizet ki, azt csak hatvan napon belül követelheti vissza a munkavállalótól. A határidő viszont három évre növekszik, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie (vagy azt maga idézte elő). A jogszabály alapján tehát a visszakövetelési határidő akkor is meghosszabbodik, ha a munkavállaló ugyan nem ismerte fel a munkáltató tévedését, de erre meg volt az elvi lehetősége. Ez pedig akkor is megvalósul, ha a munkavállaló bérpapírját átveszi, majd olvasatlanul kidobja az első szemetesbe.

Hozzá kell tenni, hogy az írásbeli nyilatkozat ma már elektronikus formában is létrehozható, feltéve, hogy a benne foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas. A munkáltató pedig számos tájékoztatási kötelezettségét (pl. a munkaidő-beosztás előzetes közlését) teljesítheti a helyben szokásos közzététel útján is, ami szintén történhet elektronikusan (pl. egy online felületen).

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Változáskor a Jogtár felületén vagy egyéni beállítás esetén e-mail útján értesítést kap.

További információ >>

 

Az írásbeli okiratok megőrzése már csak azért is célszerű, mert bármilyen jövőbeli jogvita esetén ezek jelentik a legegyszerűbb és legmegbízhatóbb bizonyítási eszközt. Ha a munkáltató váratlanul felmond a munkavállaló nem megfelelő munkavégzése miatt, az indok valódisága könnyen kétségbe vonható a megelőző időszakban kapott jutalmakról szóló értesítésekkel. Egy jól dokumentált munkaviszony persze a munkáltatónak is érdeke. Egy kárfelelősségi esetnél komoly jelentősége lehet, hogy az elhibázott feladat a munkavállaló munkakörébe tartozott-e, kapott-e erre vonatkozóan világos tájékoztatást a munkáltatójától. Noha nem kötelező, hogy a rendkívüli felmondást figyelmeztetések előzzék meg, az elbocsátás indoka könnyebben bizonyítható, ha a munkáltató már korábban is felhívta a munkavállaló figyelmét a kifogásolható magatartására, és ezt írásos jegyzőkönyvek, fegyelmi határozatok bizonyítják.

szemét

 

Összegezve, a munkavállaló szemszögéből soha nem nyerő taktika a munkáltatótól kapott nyilatkozatot, tájékoztatást visszautasítani, vagy megsemmisíteni. A munkáltató írásbeli intézkedése alól ezzel nem lehet kibújni, viszont a munkavállaló fontos bizonyítási eszközöktől, lényeges információktól esik el. Kifizetődőbb eljárás ehelyett otthon nyitni egy mappát (elektronikust és/vagy hagyományost) a munkaügyi papíroknak, amit legrosszabb esetben évtizedenként ki lehet selejtezni, de ha mégis szükség lenne rá, komoly viták eldöntéséhez jelenthet értékes segítséget.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • toll

    A munkáltató nem minden esetben köteles nyilatkozatait személyre szabottan átadni a munkavállalóknak. Több esetben elegendő, ha azt a helyben szokásos és általánosan ismert módon közzéteszi. Vajon szabályos közlésnek minősül-e, ha a munkaügyi vezető a juttatási szabályzat módosítását az ebédszünetben a céges menzán kidoboltatja?

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • kézfogás

    A kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adó (áfa) fenntartása szükséges a bővülő lakásépítési teljesítmény folytatódásához elemzők szerint.

  • eurostat

    Közel nyolcszoros a különbség az Európai Unió tagországai között a minimálbér összegében, a legmagasabb minimálbért Luxemburgban fizetik - derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) pénteken közzétett jelentéséből. Magyarországon a minimálbér az ötödik legalacsonyabb uniós összevetésben.

  • építkezés

    Az elmúlt évben 44 százalékkal  több új lakás épült, mint egy évvel korábban.  A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján az építendő lakások száma 37 997 volt, 20,4 százalékkal több az előző évinél - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • Varga Mihály

    Varga Mihály kijelentette a Magyar Időknek adott interjújában: a kormány nem tett le arról, hogy a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsát egy számjegyűre változtassa. 

  • benzin

    Az emeléssel a gázolaj átlagára 359 forintra nőtt, a benziné 351 forint maradt.