Változik a kötetlen munkarend definíciója


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2014. január 1-től visszatér a régi szabály, miszerint csak akkor beszélhetünk majd kötetlen munkarendről, ha a munkáltató a teljes munkaidő beosztásának jogát átengedi a munkavállaló részére – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.


Az új Mt. alapján 2012. július 1-től akkor beszélhetünk kötetlen munkarendről, ha a munkáltató a munkavállalónak írásban átengedi a jogot, hogy napi munkaidejének legalább felét heti rendszerességgel magának ossza be.

Vagyis a jelenleg hatályos szabályok szerint nem kell, hogy a munkavállaló a munkaideje egésze felett rendelkezzen, elegendő, ha a munkaidő felét saját maga oszthatja be. Például ha a teljes munkaidős munkavállaló 11 és 15 óra között köteles a munkahelyén munkát végezni (törzsidő), de a fennmaradó 4 órát saját döntése szerint dolgozhatja le, már kötetlen munkarendről beszélhetünk.

A kötetlen munkarend sajátossága, hogy keretében az alábbiakra vonatkozó szabályokat egyáltalán nem kell alkalmazni:

  • munkaidőkeret,
  • munkaidő-beosztás,
  • vasárnapi és munkaszüneti napi munkaidő-beosztás,
  • munkaközi szünet,
  • napi és heti munkaidő,
  • rendkívüli munkaidő,
  • ügyelet,
  • készenlét.

Ezáltal nem kell nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, illetve a készenlétet. Kizárólag a szabadság nyilvántartása kötelező.

A kötetlen munkarend azonban kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a munkakör sajátos jellege, illetve a munkavégzés önálló megszervezése tekintetében ez lehetséges.

A kötetlen munkarenddel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi meghatározás csak 2013. december 31-ig alkalmazható: 2014. január 1-től visszatér a régi szabály, miszerint csak akkor beszélhetünk majd kötetlen munkarendről, ha a munkáltató a teljes munkaidő beosztásának jogát átengedi a munkavállalónak. Ebben az esetben viszont a munkarend kötetlen jellegét nem érinti majd, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét azok sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban, vagy időszakban kell, hogy teljesítse.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.